Íme az utolsó bejegyzés, nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan végzek a másolgatásokkal. Mostmár csak a saját képemre kell formálni a sablont és mehet az írogatás, lehet, hogy már ma elkezdem:)
Csakhogy soha se maradjunk izgalmak nélkül és az állandóság különben se jó!
A blog el fog költözni, mert az új helyen jobb lesz nekünk. Most szépen lassan átpakolom a korábbi kommenteket, bejegyzéseket. Amíg nem kerül át minden, még ide fogok írkálni.
Akinek van kedve újra végigélni velem az elmúlt pár hónapot, az lesse a másik oldalt, IS.
http://greyhomechool.blogspot.com/
2009. február 28., szombat
2009. febr. 27. Néha még alkotok is
Ismét képes beszámoló következik, mert van képem hozzá!
Tavaszvárás lett úrrá rajtunk a sok mínusz között, így lett egy kis tulipános kertünk a konyhaablakba, Bernát minimalista etetőszéke is kapott díszítést, amely már határozottan nyári hangulatot áraszt. A Gyerekszoba falán a betűs kisvonat az újdonság, amelynek még nem került fel minden darabja, amiotthonunk tanulós részéről származik, Zsolt ma nyomtatta ki nekünk és egy résztét gyorsan fel is raktam.
A Bóbitás hímzés már hónapok óta megvan, de valahogy még nem jutottam el oda, hogy lefényképezzem.
Képek természetesen fordított sorrendben:)
Tavaszvárás lett úrrá rajtunk a sok mínusz között, így lett egy kis tulipános kertünk a konyhaablakba, Bernát minimalista etetőszéke is kapott díszítést, amely már határozottan nyári hangulatot áraszt. A Gyerekszoba falán a betűs kisvonat az újdonság, amelynek még nem került fel minden darabja, amiotthonunk tanulós részéről származik, Zsolt ma nyomtatta ki nekünk és egy résztét gyorsan fel is raktam.
A Bóbitás hímzés már hónapok óta megvan, de valahogy még nem jutottam el oda, hogy lefényképezzem.
Képek természetesen fordított sorrendben:)
2009. febr. 27. Az elmúlt időszak képekben
A baba mama klubban, amit a védőnőnk szervez havonta, őt is megcsodálhatjátok az alsó képen jobbra, lehet is csodálni, mert egy eszmei védőnő, le nem cserélném. Bernáttal háton kendővel érkeztünk és délelőtt egy részét átaludta a zaj ellenére, kellett is a pihenés, mert délután kezdődött a Jézus kurzus.
Tehát délutántól Jézus kurzus volt, onnan is néhány kép! A kicsiknek fenntartott szőnyegen és anya hátán, tipp hol érzi magát jobban?:)
Még hajvágás előtt megörökítettük a nagy loboncot, természetesen eltettünk a levágott hajacskát, majd kap valami szép keretet.
Amikor csak cumisüvegből ivott anyatejcsit, azért ennek is megvan az előnye, így könnyű volt az éhes, sírós pancsolóst megnyugtatni, én nehezebben pattanok bele a kiskádba. Ma már természetesen hallani sem akar az üvegről:)
És itt eszik akár a nagyon, nem vagyok következetes BLW-s, azaz kap pépeset a gyermek, jelen esetben célkát. Viszont a sült krumpli nagy kedvenc, nem kell aggódni, nincs megsózva és semmilyen mártogatósat nem kap hozzá, bár gondoltam rá, hogy a maradék céklapempőt így is el lehetne tüntetni. Jól látjátok, nem műanyag a tányér, mert nem akarok neki műanyag dolgokat adni, ha lelöki és eltöri, akkor legalább látja a következményt (bár a jó kis pvc-n inkább pattog a tányér, mint törik).
Ez csak egy kis válogatás volt, de majd folytatom, úgyis szaporodnak rendesen a képek.
Tehát délutántól Jézus kurzus volt, onnan is néhány kép! A kicsiknek fenntartott szőnyegen és anya hátán, tipp hol érzi magát jobban?:)Még hajvágás előtt megörökítettük a nagy loboncot, természetesen eltettünk a levágott hajacskát, majd kap valami szép keretet.Amikor csak cumisüvegből ivott anyatejcsit, azért ennek is megvan az előnye, így könnyű volt az éhes, sírós pancsolóst megnyugtatni, én nehezebben pattanok bele a kiskádba. Ma már természetesen hallani sem akar az üvegről:)És itt eszik akár a nagyon, nem vagyok következetes BLW-s, azaz kap pépeset a gyermek, jelen esetben célkát. Viszont a sült krumpli nagy kedvenc, nem kell aggódni, nincs megsózva és semmilyen mártogatósat nem kap hozzá, bár gondoltam rá, hogy a maradék céklapempőt így is el lehetne tüntetni. Jól látjátok, nem műanyag a tányér, mert nem akarok neki műanyag dolgokat adni, ha lelöki és eltöri, akkor legalább látja a következményt (bár a jó kis pvc-n inkább pattog a tányér, mint törik).Ez csak egy kis válogatás volt, de majd folytatom, úgyis szaporodnak rendesen a képek.
2009. febr. 26. Te vagy!
Tegnap este egy figyelemre méltó cikket találtam a neten: íme.
New Age a gyerekszobában, érdemes elolvasni az egész cikket, én most csak pár gondolatot emelnék ki, hozzátéve a saját meglátásomat, tapasztalatomat.
A gyermekedért Te vagy a felelős, senki más. Amikor egy gyermeket dicsérek, a szülők büszkén mosolyognak, de amikor a gyermek problémáira kerül a sor, akkor a szülők csak széttárják a kezüket és közlik, hogy nem tehetek róla, hát ilyen a természete.
Ismétlem: a gyermekedért Te vagy a felelős!
Kinek engeded át az alapozást? Honnan ismeri meg gyermeked a világot, milyen hatások érik? Könyv, zene, film, játék - ismered mindent, amivel rendelkezik, ténylegesen?
Jobb, ha tudatosan állunk a dologhoz és megnézzük, hogy mi minden akarja lelökdösni a gyermekeinket a keskeny útról.
A New Age 1975-ben lett nyilvános, Alice Ann Alley teozófusnő negyvenes években írt műve nyomán. Tézise, hogy a világ csődben van, a kereszténység nem tudta megoldani a problémákat, ezért le kell taszítanunk, rombolnunk és helyett be kell, hogy köszöntsön az Új Korszak. Csakhogy, az általuk ajánlott új módszere, új praktikák egyáltalán nem újak, hanem évezredek óta használt, keletről exportált, tudományos kötnösbe bújtatott okkult tanítások.
Egy antikrisztus program, amelynek célja, hogy behálózza az élet minden területét.
Nem fejtem ki a NA tanítását, mert a cikkben benne van, hogy mire mit mond, mi az alapja, de kiemelk pár területet, amelyet érdemes elkerülni ÉS ha ezekhez tartozó könyvenink, tárgyaink vannak, azokat jobb kihajítani, elégetni, mégha komoly anyagi kárt is szenvedünk, hiszen
"mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkében pedig kárt vall?" Mt 16,26asztrológia Isten Igéje okkal tiltja: Jer 10,2 Ézs 47,12-15 (tehát kerüljük a horoszkópot és társait)
jóga nem légzőgyakorlat, hanem a kundalai kígyó erejének felébresztése és még egy csomó más, amit valamiért nem mondanak el az oktatók (vajon miért?). Nincs keresztény jóga, csak jógásított kereszténység, amit ismételten jobb nagyon messzire elkerülni.
gyógyítás, itt könyvajánlat: Dr Erdélyi Judit: Természetgyógyászat az Ige mérlegén. Általában a homeopátia miatt kerül elő ez a könyv, el se hiszitek, hogy milyen sok anyuka nyúl ezekhez a bogyókhoz, mondván legalább ez nem veszélyes, meg nem káros. Az orvosi kiskönyvbe volt egy hirdetés egy homeobogyóról, amely valójában gyermeknyugtató, amit anyuci szépen adagolhat, leszedálva egy kicsit a gyereket és nyugtatja a maga lelkét, hogy hát ez legalább nem árt neki, lehet, hogy a testének nem (ebben sem vagyok biztos), de a lelkét biztosan roncsolja!
Önvédelmi sport karate és társai, nem pusztán sport!
A gyermekedért Te vagy a felelős!
Mit lehet tenni?
- nézd át tüzetesen, hogy mi veszi körül a gyermekedet
- nyisd fel a szemüket a valós veszélyre, készítsd fel, hogy mit tegyen, amikor váratlan helyzetekkel találkozik
- mutasd meg neki, hogy ezekről mit ír a Biblia, mert a hitnek nem ember tekintélyén kell alapulnia, hanem Isten Igéjén
- adj neki jobb dolgokat ezeknél, van bőven
- IMA
New Age a gyerekszobában, érdemes elolvasni az egész cikket, én most csak pár gondolatot emelnék ki, hozzátéve a saját meglátásomat, tapasztalatomat.
A gyermekedért Te vagy a felelős, senki más. Amikor egy gyermeket dicsérek, a szülők büszkén mosolyognak, de amikor a gyermek problémáira kerül a sor, akkor a szülők csak széttárják a kezüket és közlik, hogy nem tehetek róla, hát ilyen a természete.
Ismétlem: a gyermekedért Te vagy a felelős!
Kinek engeded át az alapozást? Honnan ismeri meg gyermeked a világot, milyen hatások érik? Könyv, zene, film, játék - ismered mindent, amivel rendelkezik, ténylegesen?
Jobb, ha tudatosan állunk a dologhoz és megnézzük, hogy mi minden akarja lelökdösni a gyermekeinket a keskeny útról.
A New Age 1975-ben lett nyilvános, Alice Ann Alley teozófusnő negyvenes években írt műve nyomán. Tézise, hogy a világ csődben van, a kereszténység nem tudta megoldani a problémákat, ezért le kell taszítanunk, rombolnunk és helyett be kell, hogy köszöntsön az Új Korszak. Csakhogy, az általuk ajánlott új módszere, új praktikák egyáltalán nem újak, hanem évezredek óta használt, keletről exportált, tudományos kötnösbe bújtatott okkult tanítások.
Egy antikrisztus program, amelynek célja, hogy behálózza az élet minden területét.
Nem fejtem ki a NA tanítását, mert a cikkben benne van, hogy mire mit mond, mi az alapja, de kiemelk pár területet, amelyet érdemes elkerülni ÉS ha ezekhez tartozó könyvenink, tárgyaink vannak, azokat jobb kihajítani, elégetni, mégha komoly anyagi kárt is szenvedünk, hiszen
"mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkében pedig kárt vall?" Mt 16,26asztrológia Isten Igéje okkal tiltja: Jer 10,2 Ézs 47,12-15 (tehát kerüljük a horoszkópot és társait)
jóga nem légzőgyakorlat, hanem a kundalai kígyó erejének felébresztése és még egy csomó más, amit valamiért nem mondanak el az oktatók (vajon miért?). Nincs keresztény jóga, csak jógásított kereszténység, amit ismételten jobb nagyon messzire elkerülni.
gyógyítás, itt könyvajánlat: Dr Erdélyi Judit: Természetgyógyászat az Ige mérlegén. Általában a homeopátia miatt kerül elő ez a könyv, el se hiszitek, hogy milyen sok anyuka nyúl ezekhez a bogyókhoz, mondván legalább ez nem veszélyes, meg nem káros. Az orvosi kiskönyvbe volt egy hirdetés egy homeobogyóról, amely valójában gyermeknyugtató, amit anyuci szépen adagolhat, leszedálva egy kicsit a gyereket és nyugtatja a maga lelkét, hogy hát ez legalább nem árt neki, lehet, hogy a testének nem (ebben sem vagyok biztos), de a lelkét biztosan roncsolja!
Önvédelmi sport karate és társai, nem pusztán sport!
A gyermekedért Te vagy a felelős!
Mit lehet tenni?
- nézd át tüzetesen, hogy mi veszi körül a gyermekedet
- nyisd fel a szemüket a valós veszélyre, készítsd fel, hogy mit tegyen, amikor váratlan helyzetekkel találkozik
- mutasd meg neki, hogy ezekről mit ír a Biblia, mert a hitnek nem ember tekintélyén kell alapulnia, hanem Isten Igéjén
- adj neki jobb dolgokat ezeknél, van bőven
- IMA
2009. febr. 24 Munkánk gyümölcse
Mindig is tudtam, hogy vannak jó tulajdonságaim, kreativitásom és rengeteg szerteágazó területhez tehetségem. Éveken át filóztam azon, hogy vajon mit akarhat velem kezdeni az Úr, merthogy én magammal semmit se tudok, ez garantált. Elvégeztem pár szakot, belefolytam munkákba és itt is ott is megálltam a helyem, és ha maradok minden mást alárendelve szinte bármelyik területen, sikeres lehettem volna. De mindegyik út olyan volt, hogy valamelyik részem fel kellett volna adni hozz és amikor ezt megéreztem, továbbálltam.
Most azonban megvan a helyünk, hiszen már nem egyedül létezem bele a nagyvilágba és a döntéseim következményeit nem egyedül hordozom. Zsolttal közösen találtunk rá erre az útra, ami nagyon tetszik, mert minden eddigi ismertem meg tudom mozgatni hozzá.
Stock fotósok lettünk:) Persze ez még kicsit nagyképűen hangzik, de már vannak eladásaink különböző oldalakon, reményt ébresztő mennyiségben.
A stock fotózás egy különleges műfaj, részletes bemutás helyett most még beszéljenek magukról a galériák, de ahogy haladunk a sűrűjéba, úgy fogok majd egyre többet írni róla.
shutterstock
hustockphoto
Máshol is fenn vagyunk, de most elég egy neves külföldi és egy feltörekvő magyar ügynökség.
Most azonban megvan a helyünk, hiszen már nem egyedül létezem bele a nagyvilágba és a döntéseim következményeit nem egyedül hordozom. Zsolttal közösen találtunk rá erre az útra, ami nagyon tetszik, mert minden eddigi ismertem meg tudom mozgatni hozzá.
Stock fotósok lettünk:) Persze ez még kicsit nagyképűen hangzik, de már vannak eladásaink különböző oldalakon, reményt ébresztő mennyiségben.
A stock fotózás egy különleges műfaj, részletes bemutás helyett most még beszéljenek magukról a galériák, de ahogy haladunk a sűrűjéba, úgy fogok majd egyre többet írni róla.
shutterstock
hustockphoto
Máshol is fenn vagyunk, de most elég egy neves külföldi és egy feltörekvő magyar ügynökség.
2009. febr. 23. Otthonoktatás
Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. (Péld 22,6)
Akiben eddig kérdést ébresztett, hogy miért a homeschool-on van a blog, az jó helyen kapirászik. Nálunk már nem kérdés, tudjuk, hogy ezt az utat kell járnunk. A blog még nem igazi otthonoktatós blog, mert még nincsenek fenn remek anyagok, történetek, lépések, de idővel minderre sor kerül.
Kérdezhetnétek, hogy akkor miért ide kezdem el írni, hiszen akár évek múlva is válthattam volna erre a motorra. De az otthonoktatás nem egy pillanatnyi elhatározás kérdése, nem lehet csak úgy fejest ugrani bele. Ez egy életforma, amit mi igyekszünk már most magunkénak tudni.
Azért lassan már fogok írni egy oo témáról, mert számomra is megdöbbentő, hogy egy éppen még nem 10 hónapos ifjúval is mennyi mindent lehet itthon felfedezni.
Magáról az oo-ról azért nem írok részletesen, mert már sokan megtették előttem és nem áll szándékomban ismételni, átírni. Ezért inkább íme a kedvenc linkjeim:
Ezen a blogon gyűlünk Kamilla tyúkanyó köré:
http://amiotthonunk.com/
Ő már külön oldalrészt is elkülönített az anyagai számára, amely folyamatosan bővül, mi pedig nem gyűzzük menteni a remek oldalakat:
http://amiotthonunk.com/otthonoktatas/
Fiús anyukák figyelmébe a következőt ajánlom, Eszter határozott és ki is mondja, amit gondol, még akkor is, ha nem növeli meg ezzel bizonyos körökben a népszerűségi indexét, de nem is ez a célja, tudja, hogy azon az úton jár, amit Isten kijelölt a számára és semmi se tántoríthatja el:
http://fiukahajoban.blogspot.com/
http://matrozkepzo.blogspot.com/
Akiben eddig kérdést ébresztett, hogy miért a homeschool-on van a blog, az jó helyen kapirászik. Nálunk már nem kérdés, tudjuk, hogy ezt az utat kell járnunk. A blog még nem igazi otthonoktatós blog, mert még nincsenek fenn remek anyagok, történetek, lépések, de idővel minderre sor kerül.
Kérdezhetnétek, hogy akkor miért ide kezdem el írni, hiszen akár évek múlva is válthattam volna erre a motorra. De az otthonoktatás nem egy pillanatnyi elhatározás kérdése, nem lehet csak úgy fejest ugrani bele. Ez egy életforma, amit mi igyekszünk már most magunkénak tudni.
Magáról az oo-ról azért nem írok részletesen, mert már sokan megtették előttem és nem áll szándékomban ismételni, átírni. Ezért inkább íme a kedvenc linkjeim:
Ezen a blogon gyűlünk Kamilla tyúkanyó köré:
http://amiotthonunk.com/
Ő már külön oldalrészt is elkülönített az anyagai számára, amely folyamatosan bővül, mi pedig nem gyűzzük menteni a remek oldalakat:
http://amiotthonunk.com/otthonoktatas/
Fiús anyukák figyelmébe a következőt ajánlom, Eszter határozott és ki is mondja, amit gondol, még akkor is, ha nem növeli meg ezzel bizonyos körökben a népszerűségi indexét, de nem is ez a célja, tudja, hogy azon az úton jár, amit Isten kijelölt a számára és semmi se tántoríthatja el:
http://fiukahajoban.blogspot.com/
http://matrozkepzo.blogspot.com/
RND
Íme az én erre jártam, ezt láttam papír emlékeimet őrző ronda nagy dossziém, mától: RND. Még Pozsonyba vettem, mert az opera jegyeket és egyéb események meghívóit, plakátjait meg akartam őrözni. Úgy néz ki, mint amibe kevés anyag van, de lássuk be egy színházjegy nem tölt ki egy egész pakkot, de az a kis cefet papír annyi emléket képes felidézni. A szentiván éji álmot pedig már több feldolgozásban is láttam, így több jegy, ismertető sorakozik az adott zacsiban.
Mostmár olyan események, tárlatok jegyei, ismertetői is belekerülnek, amelyet együtt láttunk Bernáttal, főleg amikor még végigaludta Spissák Lajos és Varga András fotókiállítását, az utóbbinak mellesleg az uram retusálta a képeit, és Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrai sem hatották meg, pedig amikor majd nagyobb lesz, a Vásárhelyen található Libás lány szoborcsoportnál ő is fog a liba nyakába ülni, ahogy valamikor én, ma is ez a kedvenc szobrom. Még a fényépezés közben is aludt, mind kint, mind bent.
Andy Warhol már jobban lekötötte a figyelmét, naná a sok színes kép és a visszahangzó kiállítóterem csuda jó szórakozás ám, félek, hogy a többi nézelődő nem ezt gondolta. A sajtófotó kiállítás nem hatotta meg ennyire, pedig a képek kiírásában még hibát is találtunk (felcseréltek két fotóst, rendben az adott képnek ismerjük a fotósát, így könnyű volt kiszúrni).
RND még nem telt be, sok remek délutáni és esti program emlékét fogja még elnyelni és talán le sem fogom cserélni, hogy valami díszesebbe tegyem, mert a viharvert külseje mutatja, hogy koptat minket a kultúra.
2009. febr. 21. Again
Bernát a betegség miatt egy nap híján két hete abbahagyta a szopizást, cumisüvegből itta a tejcsit, de a hagyományos módon nem kellett neki, fájó torokkal meg is értem. Gyógyulása után sem kívánt visszatérni a megszokott rendszerhez, de mindenki bíztatott, hogy menni fog.
Én Istennek adtam az egész pakkot, mert számomra döbbenetesen egyértelmű volt, hogy ezen csak Ő tud segíteni.
Kezdetben olyan tanácsokat kaptam, hogy maradjak nyugodt, meg türelmes és mosolyogtam, de én ezektől sikítófrászt tudtam kapni, hiszen attól, hogy én türelmesen mosolygok, Bernát még szorosan zárt szájjal fordul el a cicitől.
Ezért lázadtam egy kicsit és kaptam gyakorlati tanácsokat is, amelyek tényleg nagyon jók:
- cici mellett itatni cumisüvegből és amikor lehetőség van rá, kicserélni a két forrást
- bimbóvédővel megpróbálni megszoptatni a cumihoz szokott dedet, majd a műanyagon napok alatt egyre nagyobb lyukat vágni, hogy újra érezze a természetes anyai bőrt
Mind a kettő bejött egy-egy családnak. Én még egyiket se próbáltam ki, mert úgy döntöttem, hogy még adok időt az ifjúnak és hát én türelmes vagyok:)
Tegnap hajnalban megébredt, és amíg Zsolt melegítette a tejet, odabújt hozzám, majd győzőtt a szomjúság és elkezdett szopizni. Úgy negyed órával ezelőtt felsírt, most már nem is ugrottunk az üvegért, hanem elő a megszokott rendszert és mint ha mi sem történt volna az elmúlt két hétben, meglakomázott, majd cuppant egyet, a másik oldalára fordult és aludt tovább.
Én pedig nagy kerek szemekkel pislogok és csak annyi hozzáfűzni valóm van, hogy Dicsőség az Úrnak!
Én Istennek adtam az egész pakkot, mert számomra döbbenetesen egyértelmű volt, hogy ezen csak Ő tud segíteni.
Kezdetben olyan tanácsokat kaptam, hogy maradjak nyugodt, meg türelmes és mosolyogtam, de én ezektől sikítófrászt tudtam kapni, hiszen attól, hogy én türelmesen mosolygok, Bernát még szorosan zárt szájjal fordul el a cicitől.
Ezért lázadtam egy kicsit és kaptam gyakorlati tanácsokat is, amelyek tényleg nagyon jók:
- cici mellett itatni cumisüvegből és amikor lehetőség van rá, kicserélni a két forrást
- bimbóvédővel megpróbálni megszoptatni a cumihoz szokott dedet, majd a műanyagon napok alatt egyre nagyobb lyukat vágni, hogy újra érezze a természetes anyai bőrt
Mind a kettő bejött egy-egy családnak. Én még egyiket se próbáltam ki, mert úgy döntöttem, hogy még adok időt az ifjúnak és hát én türelmes vagyok:)
Tegnap hajnalban megébredt, és amíg Zsolt melegítette a tejet, odabújt hozzám, majd győzőtt a szomjúság és elkezdett szopizni. Úgy negyed órával ezelőtt felsírt, most már nem is ugrottunk az üvegért, hanem elő a megszokott rendszert és mint ha mi sem történt volna az elmúlt két hétben, meglakomázott, majd cuppant egyet, a másik oldalára fordult és aludt tovább.
Én pedig nagy kerek szemekkel pislogok és csak annyi hozzáfűzni valóm van, hogy Dicsőség az Úrnak!
2009. febr. 21. Nem kérünk reklámújságot!
Bíztam abban, hogy ennek a három szónak lesz eredménye, ha kiírom a postaládára, de két hétnyi tapasztalatnak azt kell mondatnia vele, hogy szinte semmi. Csak ezt tudnám, hogy eme egyszerű mondat mely része nem világos, mert szívesen megmagyarázom:)
A kiírás valójában egy kísérlet volt, amelyet jó lenne "mozgalommá" növeszteni, ha egyre többen mondanánk nemet a postaládáinkat napra nap elárasztó papír hulladékra, akkor talán a gyártóik észrevennék, hogy ez nem megfelelő hirdetési mód. Ehhez természetesen nem elég egy-egy szinte üresen tátóngó postaláda, milló talán már beszédes lenne.
Miért is érzem ezt fontosnak: mert döbbenetes mennyiségű papír megy veszendőbe, amely elég nyomós terhet ró a Földre, szerintem nem nagyon kell ecsetelni, hogy mennyi szemét van már így is és mennyire kimerülőben vannak a készletek. A másik ok pedig a felesleges manipuláció, engem senki se rángasson, hogy hol vásároljak és ami még borzalmasabb, senki se mondja meg, hogy mit vásároljak, sőőőt, ne támasszanak nekem olyan termékekre igényt, amelyeket nem is akarok megvenni, mert egyáltalán nincs rá szükségem.
Ha igazi megfontotsággal végiglapozunk egy multi által a kezünkbe nyomott reklámújságot, könnyen szembesülhetünk azzal, hogy alig van benne valami, amit tényleg megvennénk belőle és sokszor bizonyos termék, amelyet pazarul akciósnak hirdetnek más helyen bizony sokkal olcsóbb (és sokszor jobb is).
Szóval akinek nincs kandallója, amiben alkalma van elégetni eme felesleges reklámipari termékeket, próbáljon meg velünk kardoskodni ellenük, mert nem kell több szemét és nem kell több manipulatív vásárlásra buzdítás!
A kiírás valójában egy kísérlet volt, amelyet jó lenne "mozgalommá" növeszteni, ha egyre többen mondanánk nemet a postaládáinkat napra nap elárasztó papír hulladékra, akkor talán a gyártóik észrevennék, hogy ez nem megfelelő hirdetési mód. Ehhez természetesen nem elég egy-egy szinte üresen tátóngó postaláda, milló talán már beszédes lenne.
Miért is érzem ezt fontosnak: mert döbbenetes mennyiségű papír megy veszendőbe, amely elég nyomós terhet ró a Földre, szerintem nem nagyon kell ecsetelni, hogy mennyi szemét van már így is és mennyire kimerülőben vannak a készletek. A másik ok pedig a felesleges manipuláció, engem senki se rángasson, hogy hol vásároljak és ami még borzalmasabb, senki se mondja meg, hogy mit vásároljak, sőőőt, ne támasszanak nekem olyan termékekre igényt, amelyeket nem is akarok megvenni, mert egyáltalán nincs rá szükségem.
Ha igazi megfontotsággal végiglapozunk egy multi által a kezünkbe nyomott reklámújságot, könnyen szembesülhetünk azzal, hogy alig van benne valami, amit tényleg megvennénk belőle és sokszor bizonyos termék, amelyet pazarul akciósnak hirdetnek más helyen bizony sokkal olcsóbb (és sokszor jobb is).
Szóval akinek nincs kandallója, amiben alkalma van elégetni eme felesleges reklámipari termékeket, próbáljon meg velünk kardoskodni ellenük, mert nem kell több szemét és nem kell több manipulatív vásárlásra buzdítás!
2009. febr. 19. Így is pazar
A változás útját sokszor észre sem vesszük, látjuk, tapasztaljuk, hogy az életünk elemi változnak, de a folyamat olyan szépen csordogál, hogy szinte nem is érzékeljük. Mi most nem a lépcsőn mentünk fel az emeletre (és nem is a liften), hanem egyszerűen csak felugrottunk. Egy csapásra lett több terület eltérő az eddigi megszokotthoz képest. A változás nem minden esetben rossz. Idegen, éppen ezért kicsi vérnyomásemelő és az első pár nap hepehupás, de pont ez kell ahhoz, hogy minden a helyére kerüljön.
Egy hét kiesett itthonról, majd a következő emeleten találtuk magunkat, ami egész tágas, vannak szép nagy ablakai és szerintem hamar be fogjuk lakni. A legjobb tulajdonsága pedig az, hogy innen is vezet lépcső tovább, tehát kiépítjük ezt a szintet is, hogy feljebb léphessünk.
Mindannyian remekül vagyunk, bevezettünk itthon új szokásokat, amit mindannyian nagyon élvezünk. Bernát tud tapsolni és meg tudja mutatni, hogy hol van a feje, de csak néha:) Ma egész nap dumált, mindenre mutogat és a fogaimat macerálja, tehát most épp fogorvos szeretne lenni, de a fül-orr-gége is szóba jöhet, mert az orrom lecsavarása is a napi program része.
Egy hét kiesett itthonról, majd a következő emeleten találtuk magunkat, ami egész tágas, vannak szép nagy ablakai és szerintem hamar be fogjuk lakni. A legjobb tulajdonsága pedig az, hogy innen is vezet lépcső tovább, tehát kiépítjük ezt a szintet is, hogy feljebb léphessünk.
Mindannyian remekül vagyunk, bevezettünk itthon új szokásokat, amit mindannyian nagyon élvezünk. Bernát tud tapsolni és meg tudja mutatni, hogy hol van a feje, de csak néha:) Ma egész nap dumált, mindenre mutogat és a fogaimat macerálja, tehát most épp fogorvos szeretne lenni, de a fül-orr-gége is szóba jöhet, mert az orrom lecsavarása is a napi program része.
2009. febr. 17. Vagyunk
Nem vesztünk el, de a vírusok elveszítették a csatát.
Bernát leállt a szopival és a torokgyulladás jóvoltából nem bírt enni, kínszenvedés volt minden korty beletuszkolása, emiatt nem kapott elég folyadékot. Szerdán bevittük a kórházba, nehogy kiszáradjon, ekkor már azért elég ammónia szaga volt a leheletének. Hétfőig ki is béreltük a kiságyat.
Látogatás 11-től este hatig, mondjuk maradhattunk tovább, de fél nyolc körül azért eljöttünk, mert amíg ott voltunk nem akart aludni. Láza nem volt, és a második naptól elkezdett enni is. Vénásan kapott antibiotikumot.
Nem tudtam, hogy hogyan fogjuk az egészet túlélni, de azt igen, hogy jól döntöttünk, hogy bevittük, mert azonnal javulni kezdett. Egy fokkal könnyebb volt otthagyni, mint elképzelni, hogy otthagyom. Senkivel sem akartam beszélni, mert azt éreztem, hogy akkor azonnal elsírom magam, Zsolttal viszont mindig mindent át tudtunk rágni és ez nagyon jó volt.
A házasság hete volt és a nagy tapasztalatok, amikről máshol beszéltek, előadásokon, kerekasztalbeszélgetéseken, azt mi mind átéltük, mert ketten vittük végig ezeket a napokat, hétvégén mind a ketten benn voltunk egész nap.
Végig éreztük az imahátteret, amit sokan biztosítottak számunkra, mert annak ellenére, hogy nem sok emberrel beszéltem, azért hírzárlatot sem rendeltünk el.
Most pedig még mindig fut egy imaproject, cél: újra szopi!
Bernát leállt a szopival és a torokgyulladás jóvoltából nem bírt enni, kínszenvedés volt minden korty beletuszkolása, emiatt nem kapott elég folyadékot. Szerdán bevittük a kórházba, nehogy kiszáradjon, ekkor már azért elég ammónia szaga volt a leheletének. Hétfőig ki is béreltük a kiságyat.
Látogatás 11-től este hatig, mondjuk maradhattunk tovább, de fél nyolc körül azért eljöttünk, mert amíg ott voltunk nem akart aludni. Láza nem volt, és a második naptól elkezdett enni is. Vénásan kapott antibiotikumot.
Nem tudtam, hogy hogyan fogjuk az egészet túlélni, de azt igen, hogy jól döntöttünk, hogy bevittük, mert azonnal javulni kezdett. Egy fokkal könnyebb volt otthagyni, mint elképzelni, hogy otthagyom. Senkivel sem akartam beszélni, mert azt éreztem, hogy akkor azonnal elsírom magam, Zsolttal viszont mindig mindent át tudtunk rágni és ez nagyon jó volt.
A házasság hete volt és a nagy tapasztalatok, amikről máshol beszéltek, előadásokon, kerekasztalbeszélgetéseken, azt mi mind átéltük, mert ketten vittük végig ezeket a napokat, hétvégén mind a ketten benn voltunk egész nap.
Végig éreztük az imahátteret, amit sokan biztosítottak számunkra, mert annak ellenére, hogy nem sok emberrel beszéltem, azért hírzárlatot sem rendeltünk el.
Most pedig még mindig fut egy imaproject, cél: újra szopi!
2009. febr. 10. Fránya vírusok
Sajnos a mostani vírusok nem a számítógépet támadták meg, hanem egyenesen Bernátra hajtottak így most a vírusos torokgyulladással és annak hatásaival ismerkedünk. Vasárnap kezdődött lázzal és még mindig tart, holnap megyünk vissza kontrollra. A legnagyobb probléma az, hogy nem akar szopizni, ezzel főleg az a gond, hogy engem is megvisel és nagyon bízom benne, hogy minden visszaáll az eredeti kerékvágásba. Ma már többet ivott, mint tegnap és remélem, hogy tovább javul majd, mindenesetre most alszik és aránylag nyugodtan.
Ahhoz képest, hogy ezen a héten a Házasság hete apropójából eme intézményről akartam pár magvas gondolatot leírni, másképp alakult a történtet, de majd eljön annak is az ideje, addig még érlelődnek.
Ahhoz képest, hogy ezen a héten a Házasság hete apropójából eme intézményről akartam pár magvas gondolatot leírni, másképp alakult a történtet, de majd eljön annak is az ideje, addig még érlelődnek.
2009. jan. 26. Csattog a kötőtű
Mi lett a varrással? Később lesz, mert most kötés van:) Már néhány alkotás el is készült, két kimaradt gombolyagból, amit anyum kötős polcán találtam. Eredmény: sál, sapi, mellény.
Sállal természetesen semmi gond nem volt, a sapi azért már keményebb falatnak minősült, harmadjára sikerült és még így is hagy maga után kívánnivalót, de sebaj, majd a következő! A mellényre határozottan büszke vagyok és nagyot lendített kötési ambícióimon. Lefényképeztem a könyveket is, amelyekből majdnem gyújtós lett, pedig teli vannak remek leírásokkal és ötletekkel.
Jelenleg magamnak kötök, már a háta 80%-a megvan. Amint elkészülök vele, mutatom.
Sállal természetesen semmi gond nem volt, a sapi azért már keményebb falatnak minősült, harmadjára sikerült és még így is hagy maga után kívánnivalót, de sebaj, majd a következő! A mellényre határozottan büszke vagyok és nagyot lendített kötési ambícióimon. Lefényképeztem a könyveket is, amelyekből majdnem gyújtós lett, pedig teli vannak remek leírásokkal és ötletekkel.
Jelenleg magamnak kötök, már a háta 80%-a megvan. Amint elkészülök vele, mutatom.
2009. jan.26. Áll, esik, mászik
Az állást már bemutattam korábban, azóta pedig teljesen egyedül fel tud állni, amikor csak akar, persze a kapaszkodóra még mindig szükség van, de a lehetőségek száma végtelen, bárhol talál magának. Tehát kanapénál, kiságya lábánál, székeknél, kádban és benn a kiságyban. Néha leül, néha hátra esik, sírás, vigasztalás, következő nekifutás.
A mászás még eléggé kúszással kevert, de már két-három mászólépést megtesz, minden nap többet, többször és ügyesebben. Fő cél: apa lemezjátszója, ami azóta elköltözött. Rólunk tudja, hogy odamegyünk hozzá, ezért mi nem vagyunk számára motivációs tényező.
Sebesülések: szélvész úrfi lába gyorsabb mint a keze, így néha előre bukik és megcsuszolgatja az orrát, a sokadik után így néz ki, de már szépen gyógyul és két napja nem szedte le róla az éppen aktuális felső réteget.
A mászás még eléggé kúszással kevert, de már két-három mászólépést megtesz, minden nap többet, többször és ügyesebben. Fő cél: apa lemezjátszója, ami azóta elköltözött. Rólunk tudja, hogy odamegyünk hozzá, ezért mi nem vagyunk számára motivációs tényező.
Sebesülések: szélvész úrfi lába gyorsabb mint a keze, így néha előre bukik és megcsuszolgatja az orrát, a sokadik után így néz ki, de már szépen gyógyul és két napja nem szedte le róla az éppen aktuális felső réteget.
2009. jan. 17. Lelkipásztori napok: Isten szava megújít
Ami nekem csak nap lett, mert pénteken nem tudtunk kimenni, de ma bepótoltuk. Zsolt felajánlotta, hogy vigyáz Bernátra, így részt vehettem az előadáson, két kiscsoportos beszélgetésen és az összefoglalón. A teljes programot nem tudom ismertetni, mert csak a szentesi plébániát bemutató bemutatkozáson voltam benn, amelyet Serfőző Levente, a plébános vezetett. Ezt követte a két kiscsoport, az első körben világiak és papok külön voltunk, több kiscsoportban és a téma:
Világiak felelőssége a plébánián
A második körben már vegyesen voltunk, felszenteltek és laikusok egy-egy kiscsapatban:
Az előadások alatt mi fogalmazódott meg bennünk és mi az, amit gyakorlatba tudunk ültetni.
Mindkettőhöz hosszan tudnék írni, mert elhangzott pár nagyon jó gondolatmenet, de nem tanulmányt szeretnék most írni, lesznek részek, amelyeket majd később megírok önálló bejegyzésként, de visszautalok ide.
A végén minden csoportvezető ismertette a náluk elhangzott legfontosabb gondolatokat, íme egy összefésült válogatás:
- a megújulás nem szervezés és munka, hanem lelki élet - Istennel való kapcsolat
- a pap mellett kell dolgozni és nem vele párhuzamosan
- személyes példaadás, élettanúságtétel
- a plébánia ne egy nagy közösség legyen, hanem sok kis közösség alkossa meg az egy nagyot. A kis közösségek hatékonyabbak. (Ha mindenki a nagy közösségben van, akkor nem alakulnak ki a saját feladatok, csak néhány ember fog végezni mindent. Egy nagy közösségben könnyű elrejtőzni, láthatatlanná válni; lehetőséget bizosít arra is, hogy ne kelljen személyes szintre kerülni, megnyílás, személyes ima nélküli közösséget fog eredményezni, ami nem építő.)
- a kifelé tekintő programokat úgy kell megszervezni, hogy utána legyen, ami megtartja az embereket, mert ha nincs, akkor minden munkánk csak programszervezésből fog állni és mindig csak azon fogjuk törni a fejünket, hogy már megint milyen új csalogató rendezvényt találjunk ki.
Amire szükség lenne:
- komoly képzések, főleg közösségi élet területén (vezetők és olyan munkatársak, akik a plébániákon tudnak vezetőt képezni)
- egyházmegyei újság
- össze kellene kötni az egyházmegyei és plébániai szintet, ehhez regionális munkatársak, felelősök kellenek
Majd Kondé Lajos zárása: mindazt, amit itt hallottatok, megfogalmazódott bennetek, vigyétek és osszátok meg másokkal. Ezt teszem most:)
Mindemellett fontos a kapcsolattartás, akikkel most megismerkedtünk. Ne hagyjuk leülni ezeket a kapcsolatokat, váljon élőve, mert csak így tudunk jó kovásza lenni az egyházmegyének.
A dőlt betűs gondolatokról:
Abban az esetben, ha ez egy újságcikk lenne, akkor ezeket a kiemeléseket nem tartalmazná, de mint blogger a saját blogomban néha megengedhetek magamnak egy kis öntömjénezést. Ezek az én gondolataim voltak, nagyon megdöbbentem, amikor visszahallottam őket, szinte szó szerint az összefoglalásban.
Személyes vélemény: Az idei évei Lelkipásztori napokat össze sem lehet hasonlítani a tavalyival és most nem a szervezésre gondolok, mert az pazar volt mind a két évben, hanem minden szervező és résztvevő gondolataira, hozzáállására. Nem volt nagyon új a gárda, nincs nagy cserélődés, de lelkileg igen, mintha mindenki több lépcsőfokot lépett volna. A mottó megvalósult: a Biblia évét zárjuk - Isten szava valóban megújít!
Világiak felelőssége a plébánián
A második körben már vegyesen voltunk, felszenteltek és laikusok egy-egy kiscsapatban:
Az előadások alatt mi fogalmazódott meg bennünk és mi az, amit gyakorlatba tudunk ültetni.
Mindkettőhöz hosszan tudnék írni, mert elhangzott pár nagyon jó gondolatmenet, de nem tanulmányt szeretnék most írni, lesznek részek, amelyeket majd később megírok önálló bejegyzésként, de visszautalok ide.
A végén minden csoportvezető ismertette a náluk elhangzott legfontosabb gondolatokat, íme egy összefésült válogatás:
- a megújulás nem szervezés és munka, hanem lelki élet - Istennel való kapcsolat
- a pap mellett kell dolgozni és nem vele párhuzamosan
- személyes példaadás, élettanúságtétel
- a plébánia ne egy nagy közösség legyen, hanem sok kis közösség alkossa meg az egy nagyot. A kis közösségek hatékonyabbak. (Ha mindenki a nagy közösségben van, akkor nem alakulnak ki a saját feladatok, csak néhány ember fog végezni mindent. Egy nagy közösségben könnyű elrejtőzni, láthatatlanná válni; lehetőséget bizosít arra is, hogy ne kelljen személyes szintre kerülni, megnyílás, személyes ima nélküli közösséget fog eredményezni, ami nem építő.)
- a kifelé tekintő programokat úgy kell megszervezni, hogy utána legyen, ami megtartja az embereket, mert ha nincs, akkor minden munkánk csak programszervezésből fog állni és mindig csak azon fogjuk törni a fejünket, hogy már megint milyen új csalogató rendezvényt találjunk ki.
Amire szükség lenne:
- komoly képzések, főleg közösségi élet területén (vezetők és olyan munkatársak, akik a plébániákon tudnak vezetőt képezni)
- egyházmegyei újság
- össze kellene kötni az egyházmegyei és plébániai szintet, ehhez regionális munkatársak, felelősök kellenek
Majd Kondé Lajos zárása: mindazt, amit itt hallottatok, megfogalmazódott bennetek, vigyétek és osszátok meg másokkal. Ezt teszem most:)
Mindemellett fontos a kapcsolattartás, akikkel most megismerkedtünk. Ne hagyjuk leülni ezeket a kapcsolatokat, váljon élőve, mert csak így tudunk jó kovásza lenni az egyházmegyének.
A dőlt betűs gondolatokról:
Abban az esetben, ha ez egy újságcikk lenne, akkor ezeket a kiemeléseket nem tartalmazná, de mint blogger a saját blogomban néha megengedhetek magamnak egy kis öntömjénezést. Ezek az én gondolataim voltak, nagyon megdöbbentem, amikor visszahallottam őket, szinte szó szerint az összefoglalásban.
Személyes vélemény: Az idei évei Lelkipásztori napokat össze sem lehet hasonlítani a tavalyival és most nem a szervezésre gondolok, mert az pazar volt mind a két évben, hanem minden szervező és résztvevő gondolataira, hozzáállására. Nem volt nagyon új a gárda, nincs nagy cserélődés, de lelkileg igen, mintha mindenki több lépcsőfokot lépett volna. A mottó megvalósult: a Biblia évét zárjuk - Isten szava valóban megújít!
2009. jan. 14. Dél-Amerika fényei
Egy jó könyv olvasásánál már csak az a jobb, amikor megadatik, hogy személyesen ismerhessem a szerzőjét. Ez történhetett meg velem most is, bár nem először és nagyon remélem, hogy nem utoljára.
Nem igazán ismerem az útikönyvek, utazási leírások műfaját, csak XIX. századit olvastam még az egyetemen, de ha ezek a könyvek ennyire humorosak, információgazdagok, tanúságos művek, mint ez, akkor el fogok még néhányat olvasni közülük.
Molnár Gábor remekül ír, megfelelő szókinccsel, tudatossággal és van miről írnia, számos évek alatt letisztult élményről, kikristályosdott véleményekről. Várom a következő találkozásunkat, hogy végre dedikáltathassam vele könyvének általam birtokolt példányát. Biztos, hogy ki fogom kérdezni még azokról az évekről, amelyet Kolumbiában, Bogotá városában töltött és a több ezer kilóméteres utazásairól, amelyeket folyamatosan megtett. Biztos, hogy tud még róluk mesélni a könyvön felül is. Azt is tudom, hogy a követketző Karácsonyra kit fogok meglepni ezzel a könyvvel, bár addig még születésnapja is lesz.
Szóval az a mű abszolute pazar, hibája annyi, hogy elvislet voltna egy kis szerkesztői és korrektori munkát, de az olvasás élményét ez jelen esetben nem csorbította.
Gábor rengeteg tényanyagot is szerepeltet a könyvben számos anekdota és apró történet között. Bővítette földrajzi és biológiai ismereteimet is, a politikai kérdések megfelelő adagolásról már nem is beszélve. Egyszer eszembe jutott olvasás közbe, hogy Gábort nem is érdekli a biológia. A következő mondat így hangzott:
"Jelenleg személyes érdeklődésemet ebből a biológiai sokszínűségből leginkább néhány tengeri halfajta köti le - megsütve, amint a legforgalmasabb helyi étterem tengerre néző teraszának egyik pincére szolgálja fel nekem."Rengeteg részt ki tudnék még emelni, de nem áll szándékomba kimásolni a könyv felét. Az én példányomat teliírtam, kivéve azon fejezeteket, amelyeket szoptatás közben olvastam el, de majd pótolom!
A szerző el tudta érni, hogy szinte láttam magam előtt a családokat, a háztetőről támadó kutyákat, éreztem a trópusi fülledt meleget, az oxigénhiányos levegőt és azt a bizsergető érzést, amikor az ember a jegyzeteivel órára siet, tudván, hogy amit ott hall, az egyedi és megismételhetetlen.
Molnár Gáborról még tudni kell, hogy elvégezte a teológát, bár "láthatóan" nem vallásos vagy nem olyan mélyen, mint ahogy "elvárnánk", a könyvében sok helyen éreztem, hogy ezt az embert bizony már megérintette Isten és olyan tapasztalatok emléke is benne volt egy-egy mondatban, amely ezt igazolta és talán még ő sem tud róla.
Molnár Gábor remekül ír, megfelelő szókinccsel, tudatossággal és van miről írnia, számos évek alatt letisztult élményről, kikristályosdott véleményekről. Várom a következő találkozásunkat, hogy végre dedikáltathassam vele könyvének általam birtokolt példányát. Biztos, hogy ki fogom kérdezni még azokról az évekről, amelyet Kolumbiában, Bogotá városában töltött és a több ezer kilóméteres utazásairól, amelyeket folyamatosan megtett. Biztos, hogy tud még róluk mesélni a könyvön felül is. Azt is tudom, hogy a követketző Karácsonyra kit fogok meglepni ezzel a könyvvel, bár addig még születésnapja is lesz.
Szóval az a mű abszolute pazar, hibája annyi, hogy elvislet voltna egy kis szerkesztői és korrektori munkát, de az olvasás élményét ez jelen esetben nem csorbította.
Gábor rengeteg tényanyagot is szerepeltet a könyvben számos anekdota és apró történet között. Bővítette földrajzi és biológiai ismereteimet is, a politikai kérdések megfelelő adagolásról már nem is beszélve. Egyszer eszembe jutott olvasás közbe, hogy Gábort nem is érdekli a biológia. A következő mondat így hangzott:
"Jelenleg személyes érdeklődésemet ebből a biológiai sokszínűségből leginkább néhány tengeri halfajta köti le - megsütve, amint a legforgalmasabb helyi étterem tengerre néző teraszának egyik pincére szolgálja fel nekem."Rengeteg részt ki tudnék még emelni, de nem áll szándékomba kimásolni a könyv felét. Az én példányomat teliírtam, kivéve azon fejezeteket, amelyeket szoptatás közben olvastam el, de majd pótolom!
A szerző el tudta érni, hogy szinte láttam magam előtt a családokat, a háztetőről támadó kutyákat, éreztem a trópusi fülledt meleget, az oxigénhiányos levegőt és azt a bizsergető érzést, amikor az ember a jegyzeteivel órára siet, tudván, hogy amit ott hall, az egyedi és megismételhetetlen.
2009. jan. 13. Pedig még Húsvét sem közeleg
Máris két bloggal szeretném bővíteni az általam ajánlott listát, mindkettőnek nagyon tetszik a stílusa, a megjelenése és legfőképpen a tartalma.
A családanya:
http://amiotthonunk.wordpress.com/
Akinek négy gyereke van és nagyon sok gondolatát lehet olvasni, én főleg az otthonoktatással kapcsolatos írásait olvastam el egyenlőre. Szeretem, hogy az érdeklődése széles spektrumon mozog, komolyan és megfontoltan ír. Ili ajánlotta.
A pap:
http://www.hagiosz.net/?q=blog/1
Az oldalára már korábban is ráakadtam, mert néhány írására szükségem volt. A blogját viszont nem ismertem. Ahogy már olvashattátok, Viktor ajánlotta, nekem kétszer is.
Kovács Gábor nem ír sokat, de sűrűn, nem használ képeket, de úgy ír, hogy látjuk, amit ő látott, nem lehet kommentelni, de mindezek ellenére muszáj továbbgondolni és valaki mással meg kell beszélni, így nem zárja be a virtualitásba a gondolatait, hanem rávesz minket szerény nyomást alkalmazva, hogy kiszabadítsuk.
A családanya:
http://amiotthonunk.wordpress.com/
Akinek négy gyereke van és nagyon sok gondolatát lehet olvasni, én főleg az otthonoktatással kapcsolatos írásait olvastam el egyenlőre. Szeretem, hogy az érdeklődése széles spektrumon mozog, komolyan és megfontoltan ír. Ili ajánlotta.
A pap:
http://www.hagiosz.net/?q=blog/1
Az oldalára már korábban is ráakadtam, mert néhány írására szükségem volt. A blogját viszont nem ismertem. Ahogy már olvashattátok, Viktor ajánlotta, nekem kétszer is.
Kovács Gábor nem ír sokat, de sűrűn, nem használ képeket, de úgy ír, hogy látjuk, amit ő látott, nem lehet kommentelni, de mindezek ellenére muszáj továbbgondolni és valaki mással meg kell beszélni, így nem zárja be a virtualitásba a gondolatait, hanem rávesz minket szerény nyomást alkalmazva, hogy kiszabadítsuk.
2009. jan. 11. Méghogy naponta csinálnak valami újdonságot:)
Csudát, egy nap képesek két újdonságra is. Egy hete már megtapasztalta Bernát, hogy úgy is lehet vizet inni, hogy történetesen nem ül benne. Ma már a pohárból ivás is remekül ment, főleg amikor mi eltértünk a megszokott szerepünktől, mert apa itatta, én pedig felcsaptam lelkes fotósnak. Tapasztalat, olyan poharat érdemes használni, amely átlátszik és látjuk, hogy mikor jön belőle a víz (azért nem kell aggódni, nem öntöttük nyakon a gyereket).Később én visszatértem a szőnyegen játékok között csücsülő anyukává (rendben bevallom, amikor Bernát éppen rácuppan valamelyik számára éppen rettenetesen izgalmas játékra, akkor szoktam olvasni), apa is visszatért fotós mivoltába, ahol egy új területet, a stok részleget próbálgatja. Némi kerülő után eljutottunk oda, hogy mi volt a második újdonság, amit már biztosan megnéztetek, hiszen elég körülményesen jutottam el ide. Rendben: tud állni egyedül a kanapé mellett, felhúzni még csak félig tudja magát és ha elfogy az ereje, akkor a fogát élesíti a kanapé szélén.
Mi is alkottunk ám, Zsolt a képet csinálta, én pedig a tárgyat, amit ábrázol. Erőteljes csapatmunka áll ám e kicsi piros fél pár cipő mögött. A leírását tartalmazó könyvet apósoméknál találtam - majdnem gyújtós lett, de én megláttam benne az értéket. A leírások benne nagyon jók, de egy gyakorlatlan kötőn, aki még soha sem csinált ilyet felnőtt felügyelet nélkül, okozott egy kevés fennakadást. Szigetországi anyukám viszont a segítségemre sietett és chet-en leírta, hogy mit és hogyan kell csinálni. Persze a technikai megvalósítás rám maradt, és volt olyan, hogy tökéletes kivitelezést produkáltam, csak éppen azt nem tudtam, hogy hogyan, de a második fél már úgy készült, mintha mindig is ezt csináltam volna.
2009. jan. 9. Anyaminták
amiotthonunk blogon olvastam egy bejegyzést, amelyben a Kisasszonyok című könyvről és filmről esik szó. A szerző arról ír, hogy korábban a lányok voltak a példaképei, most pedig Marmie, az anya, akit Susan Sarandon alakított. Én annak idején nem tudtam dönteni a négy lány közül, szóval Marmie mellett tettem le a voksom már akkor is, de szerintem a kezembe veszem a könyvet, hogy felelevenítsem mindazt, amit mondott és tett.
Tegnap megnézem egy nagyon jó filmet, amíg Bernát aludt (oltást kapott így dupla mennyiséget pihent).
Édesek és mostohák, ez a film címe, két nőről szól, az egyik csodálatos anya és még csodálatosabbá válik, a másik csapnivaló anya és "még csodálatosabbá" válik. Az egyikük a megtestesült, eszményi anya, aki ismer minden történetet, minden heget, míg a másik eredeti. Egyikük birtokolja a gyermekek múltját, de a másikuké lehet a jövőjük, mert nem kell választani, mindkettőt megilleti a tisztelet.
Meghatódtam, bár ez nálam nem újdonság, ha "könnycsatorna nyomogatós" alkotásról van szó (idézet édesapámtól). Patchwork rajongók is kinyithatják a szemüket, mert csodálatos darabok kerülnek elő a film több pontján, valamit sok sok fénykép, amelyek lelassítják a pergő képkockákat és elmélyítik a pillanatok varázsát kiragadva az időből és leválasztva a vászonról, hogy a varrógép segítségével új környezetbe kerülhessenek egy összetettebb emléket megalkotva.
Mindemellett van benne egy remek lánykérés, szóval ha van olyan ismerősötök, aki most szándékozik megkérni a barátnőjét, feltétlenül nézessétek meg vele.
Tegnap megnézem egy nagyon jó filmet, amíg Bernát aludt (oltást kapott így dupla mennyiséget pihent).
Édesek és mostohák, ez a film címe, két nőről szól, az egyik csodálatos anya és még csodálatosabbá válik, a másik csapnivaló anya és "még csodálatosabbá" válik. Az egyikük a megtestesült, eszményi anya, aki ismer minden történetet, minden heget, míg a másik eredeti. Egyikük birtokolja a gyermekek múltját, de a másikuké lehet a jövőjük, mert nem kell választani, mindkettőt megilleti a tisztelet.
Meghatódtam, bár ez nálam nem újdonság, ha "könnycsatorna nyomogatós" alkotásról van szó (idézet édesapámtól). Patchwork rajongók is kinyithatják a szemüket, mert csodálatos darabok kerülnek elő a film több pontján, valamit sok sok fénykép, amelyek lelassítják a pergő képkockákat és elmélyítik a pillanatok varázsát kiragadva az időből és leválasztva a vászonról, hogy a varrógép segítségével új környezetbe kerülhessenek egy összetettebb emléket megalkotva.
Mindemellett van benne egy remek lánykérés, szóval ha van olyan ismerősötök, aki most szándékozik megkérni a barátnőjét, feltétlenül nézessétek meg vele.
2009. jan.8. Könyvtárgyarapítás
Gyermek részleg:
Ma hozta a futár a következő példányokat:
Nagyon örültem neki, a Téli Böngészőt már beszereztük és verses kötetekkel is rendelkezünk már, majd idővel jobban bemutatom a polcaink tartalmát, bár lehet, hogy ahhoz egy külön blogot kellene indítani.
A böngésző könyvek nagyon tetszenek, Bernát az ölembe szokott ülni, előttünk a nagy könyv és mesélem neki, hogy mi micsoda és mit csinál. Igaz nyolc hónaposan még nem köti le nagyon, pontosabban nem sokáig, de amikor rámutattam a hitára, megneveztem, akkor nézte, utána felemelte a fejét és odafordult a hintájához, ami a nappali ajtajára van felfüggesztve. Éppen hogy könnybe nem lábadt a szemem.
A Ki vár a várban egészen más stílusú, mint az évszakos böngésző és nem is kemény lapos, viszont nem olyan vékonyak a lapjai, mint általában a mesekönyveké, gondolom sejtették, hogy van olyan jó, hogy sokat fogják lapozgatni. Mindazt igaznak látom eddig, amiket írtaka böngészőkkel kapcsolatban és minden kisgyermekkel rendelkező családnak javaslom, hogy szerezzen be belőlük. Ha van valaki, akit érdekel, hogy miket olvastam róla, jelezze és csinálok egy bejegyzést.
Természetesen még a verses könyvet se egyedül olvasgatja, de nagyon szereti a mondókákat és a verseket. A legnagyobb kedvenc A csókai csóka, énekelve pedig a Bóbita és a Baktat, kocok a csacsi kezdető dalocska, Szent Andrásos tesókból már van egy pár, akiknek meg kellett tanulniuk:)
Ma hozta a futár a következő példányokat:
 |  |  |
Nagyon örültem neki, a Téli Böngészőt már beszereztük és verses kötetekkel is rendelkezünk már, majd idővel jobban bemutatom a polcaink tartalmát, bár lehet, hogy ahhoz egy külön blogot kellene indítani.
A böngésző könyvek nagyon tetszenek, Bernát az ölembe szokott ülni, előttünk a nagy könyv és mesélem neki, hogy mi micsoda és mit csinál. Igaz nyolc hónaposan még nem köti le nagyon, pontosabban nem sokáig, de amikor rámutattam a hitára, megneveztem, akkor nézte, utána felemelte a fejét és odafordult a hintájához, ami a nappali ajtajára van felfüggesztve. Éppen hogy könnybe nem lábadt a szemem.
A Ki vár a várban egészen más stílusú, mint az évszakos böngésző és nem is kemény lapos, viszont nem olyan vékonyak a lapjai, mint általában a mesekönyveké, gondolom sejtették, hogy van olyan jó, hogy sokat fogják lapozgatni. Mindazt igaznak látom eddig, amiket írtaka böngészőkkel kapcsolatban és minden kisgyermekkel rendelkező családnak javaslom, hogy szerezzen be belőlük. Ha van valaki, akit érdekel, hogy miket olvastam róla, jelezze és csinálok egy bejegyzést.
Természetesen még a verses könyvet se egyedül olvasgatja, de nagyon szereti a mondókákat és a verseket. A legnagyobb kedvenc A csókai csóka, énekelve pedig a Bóbita és a Baktat, kocok a csacsi kezdető dalocska, Szent Andrásos tesókból már van egy pár, akiknek meg kellett tanulniuk:)
2009. jan. 7. Közkívánatra: Karácsonyi sonkás kenyér
Már többen kértétek, ezért íme a karácsonyi bejegyzésnél található csábító kalács receptje.
http://www.homeschoolblogger.com/marywolf/636358/
Karácsonyi sonkás kenyér (spanyol) 3 óra 2 rúd
2 dkg élesztő
0,6 dl víz
4 ek kristálycukor
60 dkg finomliszt
1 tojás
1 kk só
2,5 dl langyos tej
10 dkg vaj
töltelékhez:
1-2 kk olívaolaj
25 dkg édeskés szalonna
10 dkg füstölt szalonna
10 dkg császárszalonna
15 dkg szőlő vagy 8 dkg mazsola
15 dkg olívabogyó
lekenéshez:
1 tojássárgája
1 ek kristálycukor
1-2 ek víz
Az észtőt langyos vízbe morzsoljuk, 1 ek cukrot belekeverünk, letakarva, meleg helyen kb 15 perc alatt fölfuttatjuk.
A lisztet tálba szitáljuk, a közepét kimélyítjük, a tojást beleütjük. Ide kerül a felfuttatott élesztő, a só, a maradék cukor és a tej is. Dagasztani kezdjük, miközben a megolvasztott vajat is beledolgozzuk. 8-10 perc alatt alaposan kidolgozzuk, bedagasztjuk, majd letakarjuk, és meleg helyen kb 1,5 órát kelesztjük.
Elfelezzük, meglisztezett gyúrólapon 3 mm vastagságú, 40x20 cm-es téglalappá nyújtjuk. Olívaolajjal vékonyan megkenjük, majd a sonkaszeletekkel kirakjuk úgy, hogy közben egy ujjnyi széles sáv szabadon maradjon. A füstölt sonkát és a császárszalonnát csíkokra vágjuk, a sonkára szórjuk, akár a mazsolát és az olívabogyót. Föltekerjük, akár a bejglit.
Kivajazott tepsibe tesszük. A tojássárgáját a cukorral és a vízzel kikeverjük, a tésztát lekenjük vele.
Előmelegített sütőbe, közepes lángon 180 fok-on 35-40 percig sütjük. Félidőben alufóliával letakarjuk, hogy nehogy megégjen a teteje.
Kb 1 órával azután, hogy megsült, 2-3 cm vastagon fölszeletelve már tálalhatjuk is.
Megjegyzések:
Én mazsolával csináltam, remek ízt ad neki.
Kétfajta sonkát vettem hozzá, elmondtam, hogy füstöltebb és édesebb kellene, sajnos nem jegyeztem meg a nevüket, de a végeredményben érződött a két íz, amúgy az édesebbet én bepácoltam egy kis mézbe.
A tojásos megkenés ne nagyon csorogjon le róla, mert a tepsin meg fog égni és tényleg le kell takarni 20 perc után és rendesen, mert nálam megkapta azt a sarkát, ahol nem volt teljesen letakarva.
A megkenéshez csak a tojás sárgája kell, de a tésztájához bele lehet kavarni a fehérjét, ha az embernek eszébe jut.
A recept eredetileg a Príma konyha egyik karácsonyi számában jelent meg.
http://www.homeschoolblogger.com/marywolf/636358/
Karácsonyi sonkás kenyér (spanyol) 3 óra 2 rúd
2 dkg élesztő
0,6 dl víz
4 ek kristálycukor
60 dkg finomliszt
1 tojás
1 kk só
2,5 dl langyos tej
10 dkg vaj
töltelékhez:
1-2 kk olívaolaj
25 dkg édeskés szalonna
10 dkg füstölt szalonna
10 dkg császárszalonna
15 dkg szőlő vagy 8 dkg mazsola
15 dkg olívabogyó
lekenéshez:
1 tojássárgája
1 ek kristálycukor
1-2 ek víz
Az észtőt langyos vízbe morzsoljuk, 1 ek cukrot belekeverünk, letakarva, meleg helyen kb 15 perc alatt fölfuttatjuk.
A lisztet tálba szitáljuk, a közepét kimélyítjük, a tojást beleütjük. Ide kerül a felfuttatott élesztő, a só, a maradék cukor és a tej is. Dagasztani kezdjük, miközben a megolvasztott vajat is beledolgozzuk. 8-10 perc alatt alaposan kidolgozzuk, bedagasztjuk, majd letakarjuk, és meleg helyen kb 1,5 órát kelesztjük.
Elfelezzük, meglisztezett gyúrólapon 3 mm vastagságú, 40x20 cm-es téglalappá nyújtjuk. Olívaolajjal vékonyan megkenjük, majd a sonkaszeletekkel kirakjuk úgy, hogy közben egy ujjnyi széles sáv szabadon maradjon. A füstölt sonkát és a császárszalonnát csíkokra vágjuk, a sonkára szórjuk, akár a mazsolát és az olívabogyót. Föltekerjük, akár a bejglit.
Kivajazott tepsibe tesszük. A tojássárgáját a cukorral és a vízzel kikeverjük, a tésztát lekenjük vele.
Előmelegített sütőbe, közepes lángon 180 fok-on 35-40 percig sütjük. Félidőben alufóliával letakarjuk, hogy nehogy megégjen a teteje.
Kb 1 órával azután, hogy megsült, 2-3 cm vastagon fölszeletelve már tálalhatjuk is.
Megjegyzések:
Én mazsolával csináltam, remek ízt ad neki.
Kétfajta sonkát vettem hozzá, elmondtam, hogy füstöltebb és édesebb kellene, sajnos nem jegyeztem meg a nevüket, de a végeredményben érződött a két íz, amúgy az édesebbet én bepácoltam egy kis mézbe.
A tojásos megkenés ne nagyon csorogjon le róla, mert a tepsin meg fog égni és tényleg le kell takarni 20 perc után és rendesen, mert nálam megkapta azt a sarkát, ahol nem volt teljesen letakarva.
A megkenéshez csak a tojás sárgája kell, de a tésztájához bele lehet kavarni a fehérjét, ha az embernek eszébe jut.
2009. február 27., péntek
2009. jan.6. Blogtérre tétetik
Jézus kurzus lesz Szegeden!
Jézust megismerni az élet.
De milyen is volt az a Jézus, aki köztünk járt? Sokan mondanak sokfélét, ostobaságokat is, de van négy barát, akik jól ismerik Őt és akik be tudják nekünk mutatni. Ez a kurzus azért van, hogy megismerjük ezt a négy embert és hogy barátainkká legyenek: Márk, Máté, Lukács és a külön utakon járó János.
Mert ha megismerjük őket, akkor ők megismertetik velünk az ő Jézusukat. Bennük meg lehet bízni, már sokakat vittek el Jézushoz, és azok meggyógyultak.
"Jézus Krisztus, Isten Fia evangéliumának kezdete."
(Mk 1,1)
"Amint előadták azt nekünk azok, akik kezdet óta szemtanúi és szolgái voltak az igének, jónak láttam én is, miután mindennek elejétől fogva gondosan a végére jártam, neked, kegyelmes Teofil, sorrendben leírni."
(Lk 1,3-4)
„Jézus ezután bejárta egész Galileát. Tanított a zsinagógáikban, hirdette az ország örömhírét, és meggyógyított minden betegséget és minden bajt a nép között.”
(Mt 4,23)
„Ezeket pedig azért írták le, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hit által az ő nevében életetek legyen”
(Jn 20,31)
2009. jan. 5. Sok sok keresztény blogot kérek a következő karácsonyra!
Szeretek blogot írni és még jobban olvasni, mert nagyon sokat lehet tanulni belőlük. Viszont azt tapasztaltam, hogy mardosó hiány van keresztény blogokból, főleg olyanokból, amelyeket 100%-osan mernék ajánlani bárkinek, mert ahol kilóg a lóláb (például keresztény anyuka ajálja a Waldorf iskolát) nem fogom kirakni az oldalamra.
Kilikéről most nem írok, hiszen már nem egyszer linkeltem be az ő műveit.
Amit most be szeretnék mutatni, az egy igazi kuriózum, mert aki írja: igazán keresztény, vezető beosztású, házas és férfi, ami ritka madár a bloggerek között.
http://bubu.ujevangelizacio.hu/bubublog
Itt lehet őt olvasni!
Büszke vagyok az írásaira és arra, hogy egy csapatban szolgálhatunk, hogy a tanítómnak és a barátomnak nevezhetem. Isten áldja meg minden leütését!
Kilikéről most nem írok, hiszen már nem egyszer linkeltem be az ő műveit.
Amit most be szeretnék mutatni, az egy igazi kuriózum, mert aki írja: igazán keresztény, vezető beosztású, házas és férfi, ami ritka madár a bloggerek között.
http://bubu.ujevangelizacio.hu/bubublog
Itt lehet őt olvasni!
Büszke vagyok az írásaira és arra, hogy egy csapatban szolgálhatunk, hogy a tanítómnak és a barátomnak nevezhetem. Isten áldja meg minden leütését!
2008. jan. 3. New start and restart
Számomra az év vége nem december 31. és az eleje nem január 1. Az én évem, feltehetőleg az egyetemi éveknek köszönhetően szeptember 1-el indul és június 31-el ér véget. A köztes két hónap pedig valami furcsa könnyed időszak, még akkor is, ha már nem egy intézmény határozza meg a mindennapjainkat.
Egy ideje már gondolkozom azon, hogy kellene igehelyet választani a 2009-es esztendőre, de a fentebb leírtak miatt egyszerűen nem éreztem szükségét, egészen addig, amíg el nem olvastam Ili következő bejegyzését:
Szeretet és hűségEgy ideje már gondolkozom azon, hogy kellene igehelyet választani a 2009-es esztendőre, de a fentebb leírtak miatt egyszerűen nem éreztem szükségét, egészen addig, amíg el nem olvastam Ili következő bejegyzését:
"Az a parancsunk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse testvérét is."
1Jn 4,21
Olyan nincs, hogy a szeretetben ne kelljen növekedni, különösen nekem, mert én évekig nem szerettem sok embert. Volt, hogy még mentegettem is magam, hogy nem is nagyon lehet xy embereket szeretni és mások se éreznek túl pozitívan irántuk, akkor nekem miért kellene.
János kurzuson az egyik tanító azt mondta, hogy a szeretet döntés kérdése. Keményen eltalálta a szívem, mert a döntés az egyik legfontosabb szó az én kis privát szótáramban. Ezen mondatnál rá kellett döbbennem, hogy bizony az én E/1-ben levő cselekedetem és felelősségem az, hogy szeretek-e valakit vagy nem. Nem állítom, hogy kellemesen éreztem magam, ahogyan azt sem, hogy onnantól kezdve nem bosszantott napra nap, hogy bizony keményen el vagyok maradva ezen a területen.
Döntöttem: Én szeretem Istent és igeni szeretem a testvéreimet!
Kérlek hordozzatok imáitokban, hogy az idei jelmondatomnak meg tudjak felelni!
János kurzuson az egyik tanító azt mondta, hogy a szeretet döntés kérdése. Keményen eltalálta a szívem, mert a döntés az egyik legfontosabb szó az én kis privát szótáramban. Ezen mondatnál rá kellett döbbennem, hogy bizony az én E/1-ben levő cselekedetem és felelősségem az, hogy szeretek-e valakit vagy nem. Nem állítom, hogy kellemesen éreztem magam, ahogyan azt sem, hogy onnantól kezdve nem bosszantott napra nap, hogy bizony keményen el vagyok maradva ezen a területen.
Döntöttem: Én szeretem Istent és igeni szeretem a testvéreimet!
Kérlek hordozzatok imáitokban, hogy az idei jelmondatomnak meg tudjak felelni!
2008. dec. 31. Délutáni szilveszter
Minthogy a házban négy családban van kisgyerek, ezért úgy gondoltuk, összejövünk egy kis szilveszterezésre, amely a gyerekek fürdetéséig tart. A koraeste szépségét még az is megadta, hogy annak ellenére, hogy ez a 12 fős társaság már nyolc hónapja létezik, még soha sem volt olyan találkozás, amikor mindenki jelen lett volna. Szóval íme az Űrhajósok!
Isten áldásában gazdag új esztendőt kívánok mindenkinek!
Jöjjetek,örvendezzünk az Úrnak, ujjongjunk szabadító Istenünknek!
Jöjjetek,örvendezzünk az Úrnak, ujjongjunk szabadító Istenünknek!
Zsolt 95
2008. dec. 29. Kipp Kopp fan club, avagy Marék Veronika tuti beájulna
Eddigi tapasztalataim azok, hogy amikért én gyerekkoromban rajongtam, azokat kevesen ismerik. Kipp Kopp ez alól általában kivétel, de sógoromék látószögéből valahogy kimaradt, a képek tanúsága szerint viszont igyekeztünk pótolni eme hiányosságukat. Igaz most nem olvastattuk el velük az összes mesét, bár az igazi az lenne, ha mi olvasnánk fel nekik, de majd idővel némi nyomást gyakorolva rávesszük őket, hogy Bernátnak nyugodtam felolvashatják, aki ekkor már biztosan fújni fogja az összeset kívülről (akár az anyukája, aki bármelyik részt felmondta a játszótéri hintázás közben) és minden egyesfélreolvasásnál felháborodott hangon fogja kijavítani őket.
Íme az ismerkedés pillanatai:
Visszatérve a nagy gyerekkori kedvencekre, általános iskolában a délutáni órák nem csak leckeírással teltek, hanem sok mesélt hallgattunk és hogy néha Klári néni is pihenjen, előkerültek a bakelitek is, például: a Zizi bolygó titka (1987).
(Zárójeles megjegyzés, mert nem tartozik eme blogbejegyzéshez, de csak gondoljatok bele, milyen jó volt, amikor 26-an az osztályban a padba ülve hallgattunk egy mesét, bakeliten. Szerintem fantasztikus volt.)
A másik ismeretlen: Punky Brewster.
Őt eddig még csak sógor barátnője ismerte, senki más, pedig lelkesen kérdezgetni szoktam a körülöttem létezőket. Íme róla és belőle egy kis ízelítő.
http://en.wikipedia.org/wiki/Punky_Brewster
http://www.youtube.com/watch?v=0lGnaIMCmU8
Íme az ismerkedés pillanatai:
Visszatérve a nagy gyerekkori kedvencekre, általános iskolában a délutáni órák nem csak leckeírással teltek, hanem sok mesélt hallgattunk és hogy néha Klári néni is pihenjen, előkerültek a bakelitek is, például: a Zizi bolygó titka (1987).
Hogy én ezt mennyire szerettem, azt el se tudom mondani, legalább annyira mint a Sandokant, és hát óvodában az volt a nagy tragédiám, hogy soha sem kaptam Sandokanos pólót, pedig kék és piros színbe is árulták, általános iskolában az takarta el előlem a napot, hogy nekem nem volt meg a fent említett bakelit. Tavaly a Zizi bolygós hiányosság pótlása sikeresen megtörtént, Bernát pedig már a pocakban is nagy mozgolódást csapott, amikor meghallotta és azóta is tátott szájjal nézi a hangfalat, amikor felrakjuk. Ezt a mesét azonban alig ismeri valaki, akit én ismerek, még a férjemnek is teljesen új volt, egyedül Talesnek, a volt lakótársunknak, csillogott a szeme, amikor a szerzeményt meglátta a kezembe. Viszont a Zizi űrbázis jelentkezik (1988) részt nem ismerem, remélem azt is meg tudom majd szerezni valamikor, ha valakinek megvan szeretném felhívni a figyelmét, hogy minden évben van karácsony:)
A másik ismeretlen: Punky Brewster.
Őt eddig még csak sógor barátnője ismerte, senki más, pedig lelkesen kérdezgetni szoktam a körülöttem létezőket. Íme róla és belőle egy kis ízelítő.
http://en.wikipedia.org/wiki/Punky_Brewster
http://www.youtube.com/watch?v=0lGnaIMCmU8
2009. dec. 29. Elő- és utókarácsony
Az idei karácsonyi szezon a nagy készülődések után december 23-án kezdődött, amikor az Aharaj közösséggel ünnepeltünk, nálunk ekkor volt közös fadíszítés.
A második napon megnéztük a cserkészek betlehemesét,
majd a már nem hivatalos karácsonyi időszakban megérkeztek sógoromék, amely már a harmadik ajándékbontós este volt, de Bernát töretlen lelkesedéssel szabadította meg a dobozokat a csomagolópapírtól.
Bernát a Farkasfivére párjaival.
Minden szakértelem benne van ebbe a kibontásba és minden lelkesedés komoly koncentrációval fűszerezve.
Itt még csak távolról barátkozott.
Akkor is ez a legjobb ajándék, kicsinek nagynak.
Bernát: itt már én is igazi Farkaskölyök vagyok!
majd a már nem hivatalos karácsonyi időszakban megérkeztek sógoromék, amely már a harmadik ajándékbontós este volt, de Bernát töretlen lelkesedéssel szabadította meg a dobozokat a csomagolópapírtól.
Bernát a Farkasfivére párjaival.Minden szakértelem benne van ebbe a kibontásba és minden lelkesedés komoly koncentrációval fűszerezve.Itt még csak távolról barátkozott.Akkor is ez a legjobb ajándék, kicsinek nagynak.Bernát: itt már én is igazi Farkaskölyök vagyok!
2008. dec. 24. Gyorsabb, irányíthatóbb, szebb
Áldott Karácsonyt!
Ezen a karácsonyon gyorsabb, irányíthatóbb és szebb lettem, ugyanis kaptam RAM-ot, új trendirózsaszín egeret és szuperdesignes egérpadot. Gyorsaságomat még fokozza a bicajom is, amit ugyan novemberben vettünk meg, de most kaptam meg:)
Ilyen csodálatos karácsonyom még soha sem volt, már 23-án elkezdődött, amikor az Aharaj közivel karácsonyoztunk egyet (képek majd holnap), ekkor feldíszítettük a karácsonyfát. Nem tudom, hogy kinél hogy megy, de életem minden fadíszítése azzal kezdődött, hogy meg kellett keresni a díszeket. Majd megkérdeztem Zsoltot, hogy akkor most ennyi díszünk van, vagy keressek még dobozt, feldobtuk ötletnek, hogy nézzük meg a tavalyi fényképeket.
Azért jó közikarit tartani egy nappal korábban, mert így a lakás már ki van takarítva, minden rendbe van rakva, így mára már alig marad valami dolgom, csak főzni kellett, de annak is megcsináltam egy részét még tegnap, hiszen teljesen mindegy volt, hogy három vagy négy fajta ételt kell elkészíteni.
Egyik kedvenc versem Weöres Sándortól a Téli nyalánkságok: "Gyertya fény, szép remény, karácsonyi sütemény." Én nem terveztem sütemény elkészítését, hiszen nekünk még az elkészített szaloncukor is meghaladja azt a mennyiséget, amit el tudunk pusztítani. Helyette fincsi sonkás, olivabogyós spanyol karácsonyi kalácsot gyártottam. Kétszer kellett nekiugranom a tésztájának, ugyanis első lelkesedésemben az élesztőt nem 0,6dl, hanem 6 dl vízben oldottam fel, vicces lett, de gondoltam ne vesszen kárba, ezért beleöntöttem egy tepsibe, belevagdostam egy csomó 70% kakaós bevonócsokit (szaloncukorgyártásból maradt) és amikor vacsoráztunk, bevágtam a sütőbe. Hát én még ilyen fincsi csokis kelt tésztás valamit még soha sem ettem, tehát ez lett nálunk ma a karácsonyi sütemény. Amilyen jól sikerült, még az is lehet, hogy jövőre is megcsinálom.
Ilyen csodálatos karácsonyom még soha sem volt, már 23-án elkezdődött, amikor az Aharaj közivel karácsonyoztunk egyet (képek majd holnap), ekkor feldíszítettük a karácsonyfát. Nem tudom, hogy kinél hogy megy, de életem minden fadíszítése azzal kezdődött, hogy meg kellett keresni a díszeket. Majd megkérdeztem Zsoltot, hogy akkor most ennyi díszünk van, vagy keressek még dobozt, feldobtuk ötletnek, hogy nézzük meg a tavalyi fényképeket.
Azért jó közikarit tartani egy nappal korábban, mert így a lakás már ki van takarítva, minden rendbe van rakva, így mára már alig marad valami dolgom, csak főzni kellett, de annak is megcsináltam egy részét még tegnap, hiszen teljesen mindegy volt, hogy három vagy négy fajta ételt kell elkészíteni.
Egyik kedvenc versem Weöres Sándortól a Téli nyalánkságok: "Gyertya fény, szép remény, karácsonyi sütemény." Én nem terveztem sütemény elkészítését, hiszen nekünk még az elkészített szaloncukor is meghaladja azt a mennyiséget, amit el tudunk pusztítani. Helyette fincsi sonkás, olivabogyós spanyol karácsonyi kalácsot gyártottam. Kétszer kellett nekiugranom a tésztájának, ugyanis első lelkesedésemben az élesztőt nem 0,6dl, hanem 6 dl vízben oldottam fel, vicces lett, de gondoltam ne vesszen kárba, ezért beleöntöttem egy tepsibe, belevagdostam egy csomó 70% kakaós bevonócsokit (szaloncukorgyártásból maradt) és amikor vacsoráztunk, bevágtam a sütőbe. Hát én még ilyen fincsi csokis kelt tésztás valamit még soha sem ettem, tehát ez lett nálunk ma a karácsonyi sütemény. Amilyen jól sikerült, még az is lehet, hogy jövőre is megcsinálom.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)