Lakhelyünk alapján a Tátra téri plébániához tartozunk, de évek óta hűtlenné tett minket Benyik atya prédikációja, aki miatt a vasárnapi misékre egy másik templomba jártunk. Csakhogy ott valahogy nem sikerült kapcsolatokat kiépítenünk, nem lettünk része a közösségnek és nekünk való programokkal sem találkoztunk. Nekünk ez még nem is volt olyan nagy gond, hiszen a Szent Andrásban és az Aharajban számunkra megvan a töltekezési lehetőség és a közösség is, de Bernátnak szüksége lesz gyerekprogramokra és társaságra is.
Szöget ütött a fejembe a gondolat, hogy itt nem is messzire tőlünk van egy kis plébánia, ahol tényleg van élet. Felvetettem a kérdést a férjemnek, akivel közösen megkerestük a honlapjukat.
A programok között megtaláltuk, hogy vasárnap ovis mise lesz, itt már egyértelmű volt számunra, hogy a Szentlélek bizony már előkészítette számunkra ezt a döntést, csak várt, hogy mi lépjünk egyet, a legnehezebbet, hiszen a valódi döntést már meg kellett hoznunk. Ez a mise mindig a hónap első vasárnapján van, de most a Mikulás miatt a másodikra tették, december első vasárnapján bennünk a váltás gondolata sem merült még fel!
Az ovis mise fantasztikus volt, nem voltunk sokan, de Misi atyához nagy illik ez a műfaj, sok minden más mellett. Ő korábban tanított engem a teológián. Ami nagyon tetszett az az volt, hogy még beszélgenti is volt alkalmunk idegen családokkal is, nem mentek el mellettünk, nem néztek át rajtunk, hanem azonnal nyitottak felénk. Beszétünk is utána Misi atyával, hogy visszaigazolnánk az itteni csapatba, mosolygott és láthatóan örült nekünk.
Szöget ütött a fejembe a gondolat, hogy itt nem is messzire tőlünk van egy kis plébánia, ahol tényleg van élet. Felvetettem a kérdést a férjemnek, akivel közösen megkerestük a honlapjukat.
A programok között megtaláltuk, hogy vasárnap ovis mise lesz, itt már egyértelmű volt számunra, hogy a Szentlélek bizony már előkészítette számunkra ezt a döntést, csak várt, hogy mi lépjünk egyet, a legnehezebbet, hiszen a valódi döntést már meg kellett hoznunk. Ez a mise mindig a hónap első vasárnapján van, de most a Mikulás miatt a másodikra tették, december első vasárnapján bennünk a váltás gondolata sem merült még fel!
Az ovis mise fantasztikus volt, nem voltunk sokan, de Misi atyához nagy illik ez a műfaj, sok minden más mellett. Ő korábban tanított engem a teológián. Ami nagyon tetszett az az volt, hogy még beszélgenti is volt alkalmunk idegen családokkal is, nem mentek el mellettünk, nem néztek át rajtunk, hanem azonnal nyitottak felénk. Beszétünk is utána Misi atyával, hogy visszaigazolnánk az itteni csapatba, mosolygott és láthatóan örült nekünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése