Zsolt akolitus lett

Tegnap volt a bemutatkozás, valamint az első közös szolgálatok.

Négy akolitus szolgált a plébániánkon, Misi atya felkérésére még öten mondtak igen, akik közül végül hárman döntöttek úgy, hogy elkezdik a szolgálatot.

Tegnap, a plébánia pünkösdi lelkinapján mutatkoztak be, családaikkal együtt.
A felnőtt család - Dr. Szabó Endre:A már fegyelmezett család - Szemerédi Károly:A még kicsit szertelen család - Farkas Zsolt:És megfigyeltétek, hogy a három új akolitusnak 8 fia van!

Benyik atya mindenkivel beszélgetett, úgy, hogy mindegyik rövidbe bemutatkozás informatív, jóhangulatú, személyre szabott volt. Nálunk még azt a poént is elsütötte, hogy hamarabb ismert, mint Zsolt {jó 5 évvel}.

Ezután következett a ruhák megáldása, felvétele.
Majd szentségimádás egyházközségünkért, az régi és új akolitusok vezetésével. És az első szentmise, Zsolt még áldoztatott is :) De ezt csak hallomásból tudom, mert a fiaink a fergeteges nap végére már annyira kimerültek, hogy a templom előtti téren ültem velük a padon és mesekönyvet nézegettünk.

Bízunk abban, hogy ez a szép nap, és bemutatás egy hosszú és áldott szolgálatnak volt a nyitánya!

Ezek a fiúk, mindig csak az a tanulás

Eseményrögzítésből ötös

Zsolt ma befejezte eseményrögzítői tanulmányait, eredménye: jeles!
Minthogy papírra mindenhol szükség van, ezért ő sem kerülhette el, hogy a fotósiskolát ki ne járná! Hivatalos tanulmányait befejezte, de ahogy én ismerem, továbbra is folyamatosan bújni fogja a témát, könyvek, blogok, fórumok, albumok etc, nekem már rengeteg oldalt mutatott, hogy honnan lehet még tanulni. Viszont iskolába már nem kell járni:)
Hivatalos honlapja itt található, sok része még erősen fejlesztésre szorul, de halad ez:)

Zsolt negyed százados

Egyáltalán nem vagyok jó kronologiából;)
Múlt héten szerdán ünnepeltük Zsolt 25. születésnapját, majdnem teljesen meglepetés bulival.
Tavaly még elég gyatra tortát kapott, vendégek se voltak, előtte évben pedig cukrászdába voltunk, nade fejlődünk és nem csak az idő telik el rajtunk!
Zsolt miben fejlődik? Ő biztosan jobban meg tudná mondani, de amit én tapasztalok az az, hogy egyre többet nevet, egyre többet beszél, mesél és egyre hangosabban. Egyre ügyesebben fényképezik és láthatóan egyre jobban szereti is csinálni!

Ő egy olyan ember, akiről álmodtam! Aki mellett le lehet élni egy életet, ott van, de a jelenlétét senkire se erölteti rá, határozott, bár ezt sokan nem nézik ki belőle, hiába, nem elég felszínesen ismerni;) Szereti a munkáját és nem szokott panaszkodni, nem is láttam még rosszkedvűnek.
Igazi áldás, hogy tanúja lehetek az életnek, hogy figyelhetem, mert egyszerűen már azt is élvezet figyelni, ahogyan éli az életét, részvenni benne pedig tényleg ajándék.