2009. december 30., szerda

Azért a karácsonyról nehéz leállni

Szegeden is összejött a család, nagymamám húgáéknál. Nagyon jól éreztük magunkat, naná, négy generáció egy helyen;) Bernát azonnal kézről kézre járt, ennyire azért még ő sem szokott közvetlen lenni, de mindenkihez ment oda, hogy vegye fel és amikor körbeálltuk a karácsonyfát, akkor egyik oldalról elindult és mindenkinek volt a kezében egy kicsit, majd dőlt tovább, és természetesen kacagott.
Ezen a képen természetesen senki se figyel, de jól látszódik az este hangulata, minden szobában beszélgetés, új szerzemények megmutatása (épp valaki karácsonyi ajándékát lapozgatom, Bernát pedig a harmadunokatesója játékát birtokolja). És ezen a képen is rajta van négy generáció;)
És láttunk igazi karácsonyfát, nekünk is van, de az még nem igazi, mert az igaz az, amin már sok generáció díszei rajta annak, amin van igazi gyertya, kézzel készített dísz, igazi üveggömb, amin nem szettek vannak, gondosan válogatott színekkel. Én is majd ilyet szeretnék egyszer, addig is minden évben szerzünk innen onnan egy-egy díszt, hogy egyszer majd a mienk is igazi legyen.
Jövőre pedig két új dédunokával gazdagodik a család, és a két dédnagymama, az én mamim és a testvére jövőre is boldogan végigtekinthetnek a családon;)

Beszerzés villamossal




Az utóbbi hetekben nem sokat mozdultunk ki Bernáttal, a környékben sétálgattunk, szánkóztunk, de nagyobb csavargások nem történtek. Tegnap barátnőm felhívott, hogy megszűnik az egyik kreatív bolt és 75%-os leértékelés van a teljes árukészletre. Terveztem is, hogy karácsony után kicsit többet mászkálunk, és legalább ürügyünk is volt rá.
Bernát nagyon élvezte a villamost, amely rendesen csörögött-csattogott (a hármassal mentünk), persze korábban is villamosoztunk már, de inkább gyalogoltunk, míg pici volt, majd bicajjal jártuk a várost.
A boltot már rendesen kipucolták, de így is kincseket szereztünk, nekem a csipeszek a kedvenceim. A fotón nem látszik jól, de van egy nagy lap, amin rengeteg méretű, fajtájú óralap van, kiváló lesz majd tanuláshoz. Aminek még nagyon örültem, az a kis-, nagybetűs nyomdakészlet, oda meg vissza vagyok a nyomdákért, kiskoromba is volt és nagyon szerettem. És a katicás szalag is fenomenális. Az egész pakkot 5 ezer forintért sikerült beszerezni. Nem örülök, ha tönkremegy egy ilyen bolt, bár ennek elég standard volt a kínálata, valahogy egy különleges területet se tudtak magukénak mondani, és nem is voltak jó helyen. Azért a leértékelés kedvemre való volt.
Pótolom a képet a kis horgolt díszről, jövőre biztosan csinálok ilyet ajándékba is, most vettem apró fehér gyöngyöket, majd pár nap múlva rávarrom - és jövőre megmutatom.
Az kék díszt még Pozsonyba vettem, van egy egész készletem, kézzel készített, közel áll a szívemhez és szeretem, hogy a kint töltött hónapok minden karácsonykor eszembe jutnak. Az angyalka pedig a szőnyegboltból származik, Bernátnak nagyon tetszett, azért vettem meg, hiába, mindenhol lehet valami kedveset találni.

Úgy terveztük, hogy holnap itthon fogunk punnyadni, de változott a terv, és a mi meghívásnak nem tudtunk ellenállni, így a piarista kollégiumban leszünk. A barátnőkkel már összehangoltuk, hogy ki mit készít, csuda nagy vacsorázás várható, a tojások már megfőttek a kaszinótojához, most rotyog a zöldséglevesalap a gombkrémleveshez. Szédelgek, émelygek, de már nagyon várom a holnap estét, lehet, hogy túl sokat voltam az utóbbi időben itthon?

2009. december 28., hétfő

Pótolok

Pont ma esett a pillantásom a Tanár úr, kérem című könyvre, "milyen jó lenne megint elolvasni" felkiálltással (meg is fogom tenni), így elhangozhat az örök klasszikus: Tanár Úr, kérem, én készültem!
Bizony sok mindennel elkészültem az utóbbi időben, csak épp a +1 lépés marad mindig le=megmutatni. ezért most pótolok, de a pótlásban is utalok majd pótlásra.
Volt hó, sajnos nem sokáig, de pár napon keresztül az volt a mozgásom, hogy a szánkón nézelődő Bernáttal megkerültem pár háztömböt. Bevallom, nekem nagyon hiányzik. És nagyon környezettudatosak voltunk, minthogy nincs szánkónk, de a szomszédnak igen, ráadásul még oda is adták, ezért nem kellett beruházni eme alkalmatosságra, délelőtt mi használtuk, az óvodás/iskolás szomszédsrácok pedig délután. Idővel majd áttelepítjük ide a gyerekkori szánkómat, de nem sürgős, amikor hó lesz, nekünk úgyis mindig lesz szabad délelőttünk (éljen az oo).
Elkészült a karácsonyi húzogatós ajándék is, két hete már elment a postával, sajnos még nem kaptam visszajelzést, hogy meg is érkezett:( és ami még sajnos, az én ajándékom is kering valahol. Én kávéval festett hímzővászont, ollóőrt és ollótartót készítettem.
Violini feldobta a horgolt labdát, nem hagyhattam ki, hogy nálunk ne potyogjanak, gyorsan nekiálltam fogyasztani a maradék gombolyagokat, hiszen már amúgy is kinőtték a fiókjukat. Igaz még csak három készült el, de lesz folytatás. Bernát nagyon szereti őket, jó, mert puhák és nagyokat lehet vele dobálózni, valamint a technika megvalósításban is kikérte a részét.
Kitöméshez leselejtezett, pecsétes/festékes pólókat használtam fel. Karácsonyfadíszt is készítettem eme technika alkalmazásával, a képet majd pótolom;)
Kaptam pakkot, amiben kötős könyvek voltak, hímzés minták, valamint fonál. Egyik könyv sem volt meg, pedig már a kötős könyvek polca is kezd megtelni. Hajni, itt is szeretném megköszönni!
És mintha nem lenne elég remek kötésötletem a könyvekből, a neten is guberálok, íme, az egyik új vágy.

2009. december 26., szombat

Karácsony pihenéssel sok zárójellel


Az ide karácsonyunk könnyedebbre sikerült, mit tavaly. Kevesebbet is vállaltam, ráadásul Zsoltnak még 24-én dolgoznia kellet. Így délután négykor tudtunk nekiállni a készülődésnek. Megbeszéltük, hogy maximum nyolc órakor csengetünk, ami nincs kész, az nem is kell.
Vacsorának csupa olyat készítettünk, amit kívánunk. Nem követjük a hagyományos menüt, mert számunkra nincs se jelentése, se jelentősége. Egy szempont van: csupa olyan kerüljön az asztalra, amit szeretünk! Így lett halászlé (ezt Zsolt kérte), hidegtál (én akartam kaszinótojást enni és tormás-almás tekercset), valamint két hete belefutottunk egy Gundel-palacsinta receptbe, gondoltuk, nekünk megfelelő lesz.
Közösen díszítettük a fát, mert számunkra ez is az ünnepre része. Nem szeretném, ha ez a rész csak egy feladat lenne az elvégzendők listáján. Bernát természetesen nagyon élvezte, naná, apa kezében;)
Két szívfájdalom: nem találtunk sehol csillagszórót (ok, csak két helyen néztük), valamint hiányzik egy kütyü a lemezjátszónkhoz, így nem volt pattogó bakelitről szóló hagyományos karácsonyi zene (ez egy kicsit tényleg hiányzott).
Kiskoromban rengeteget gondolkoztam azon, hogy milyen rossz is lehet egy felnőttnek, hiszen átlag csak egy ajándékot kaptak Szenteste vagy pár hasznos apróságot. Mi is csak egy-egy ajándékot kaptunk, én egy melegszendvics sütőt (a régimet még az esküvőnk előtt dobtam ki, és azóta vágytam egyre), bár ígéretet kaptam egy gofrisütőre is (szerintem születésnapra kérem, nem kell potyázni). Zsolt pedig tálcákat kapott, amelyek tökéletesen mennek a nappali bútorához (és 100 méteren belül meg tudtam őket venni, pedig nem központba lakunk). Ami nagyon tetszett, egyeztetés nélkül pontosan ugyanannyit költöttünk egymás ajándékaira.
Ééééés, egyáltalán semmilyen hiányt nem éreztem amiatt, hogy "csak" egy ajándékot kaptam, talán felnőttem, vagy talán nem csak fejjel jöttem rá, hogy miről is szól ez az ünnep.
Délután négytől ünnep volt nálunk, a főzés, a fa talpba faragása, a díszek kidobozolása, mind mind az ünnep része volt, rengeteget nevettünk, mindent együtt csináltunk.
Ha számbaveszem az ajándékokat, valójában rengeteget kaptam, csak ezen az egy napon!
Az utóbbi két napban megint erőt vett rajtam a fáradtság, tehát inkább fekszem és pihenek, most kimarad a nagy családi látogatás, a rohangászás (őszinte leszek, nem bánom, nem ebben a két napba kell szeretett családosat játszani, közhely tudom, de nagy igazság).
Zsolt ismét megmutatta, hogy ő a világ legjobb férje, ma még sajtos pogácsát is sütött nekem, mert már napok óta erre vágytam.
Olyan jó, hogy az ünnep mindig tud olyan lenni, amilyenre éppen szükségünk van, ahogy a legjobban meg tudjuk élni, ahogy a leginkább közelebb visz minket ahhoz (a mai világban elrejtett, pedig a karácsony egyetlen lényeges mondata) tényhez, hogy Megváltónk született!

2009. december 21., hétfő

Az nem igaz, hogy nem történt semmi...

De gyorsan hozzátenném, hogy semmi baj;) Zajlanak az események, kicsit lassabb tempóban, mint ahogy eddig megszoktam magamtól, de nem baj, ez most ennek az időszaka és cseppet sem bánom.
Elnézést kérnék mindenkitől, hogy az adventi igehelyek megszakadtak, pedig az utóbbi napokban rátaláltam pár csodálatosra, de nagyon keveset ülök gép előtt, valahogy kimarad.
Az émelygés, karöltve néha egy kis hányással (elnézést), még nem maradt abban, étvágyam se sok van és még ott tartok, hogy valójában semmit se kívánok. Mindezek ellenére, a nadrágjaim felét már el kellett csomagolni, ki érti ezt?:)
Továbbra is marad a asok pihenés, igyekszem azért mindenhol helytállni, figyelni Zsoltra, hogy legyen időnk beszélgetni, és a mosogatáson kívül ne hagyjak neki más házimunkát. Bernáttal is sokat játszunk, sőőt, még szánkózni is lemegyünk minden nap. A pocaklakónap pedig egyenlőre sok sok pihenés kell, gondolom én, amúgy miért vonzana ennyire a vetett ágy. Emlékszem, anno Bernáttal 16 órát is aludtam egy nap, ezek szerinte én így reagálok.
Továbbra sem mászkálunk sokat itthonról, nincs is nagy karácsonyi felhajtás, amit most nem is bánok, így legalább biztosan nem terelődik el a figyelem a karácsony valódi tartalmáról.
Ami még történt, befejeztük a János kurzust és megtartottuk a két Emmausz kurzus 3. alkalmát, egyik jobb volt, mint a másik, szeretnék erről is írni, ahogy a könyvekről, amiket azóta olvastam. És sütöttem is már, valamint csináltam bonbonokat, szaloncukrot. Igaz nem nagy mennyiségben, mert csak pár naponta foglalkozok vele és akkor is csak kb fél óráig csinálom, még jó, hogy a csokit bármikor fel lehet olvasztani.
Este mutatok képeket is;)

Pepita, adventi: a kosárba lapultak a zsákocskák, szörnyű vagyok, nem készült még fotó, de majd az utolsó darabokkal csinálok egyet.
A korábban felsoroltakból majdnem minden került bele, Bernát nagyon élvezi, jól megtanulta a sorrendet, hogy gyertyagyújtás, ima, ajándék, elfújás.
Kicsit gondolkoztunk ezen a minden napos ajándék dolgon és arra jutottunk, hogy ez nagyon jó ötlet, de nem az eddigi formában. Hiszen ilyenkor mindenki egyformán fontos, mindenkinek adni és kapni kell. Igaz, Bernát még kicsi, hogy ajándékot készítsen, de hosszútávon az lesz a terv, hogy majd neki is kell adni valamit és lesz olyan nap, amikor csak apa vagy csak anya kap ajándékot, persze ebből kevesebb lesz, mint a gyerekekéből. Remélem érthetően írtam le:)
Amugy sajnos nem sikerült minden zsákocskát megvarrni, de nem is lett probléma, mert előkerült pár ajándéknak való, ami amúgy sem fért volna bele, pl Kippkopp karácsonya mesekönyv, valamint az én gyerekkori kismosdóm, ami barna műanyagból készült és a kád szélére lehet rakni. Amióta használjuk, a nap fénypontjai közé tartozik a kézmosás és amikor Bernát fürdik, akkor sem lehet eltenni, mert ebbe locsolgatja a vizet és figyeli, hogy mi történik, ha kihúzza a dugót.

2009. december 15., kedd

Csak kicsit vagyok szétszórt

Ahogy a két utolsó adventi bejegyzést megnézitek, észre lehet venni, hogy ismétlem magam, pedig mindkét esetben meg voltam győződve, hogy nem.
Sok sok pihenés van pedig mögöttem és Bernát egy csodálatos gyerek, mert engedi, hogy leüljek, lefeküdjek napközben és szépen lapozgatja addig a mesekönyveit az ágyon ülve. De már az is pihentető, ha ül mellettem, és olvasok neki.
Kicsit most szalad a lakás és hálát adok Istennek, hogy pár héttel ezelőtt végigsuhantam a lakáson és áttakarítottam, mert mos annyira nem látszik, hogy nem sok energiám van rá.
Vannak kevéssé émelygős napjaim, a mai konkrétan a full hányós címet kapta. A legnehezebb az, hogy nem tudom egész nap nyitvatartani az ablakot, mert elég hideg lett, pedig annyira élvezem a hűs friss levegőt. És a nyitott ablakhoz gyorsan oda lehet szaladni, ha valami olyat szippantok, ami felkavar, ebbe a halmazba beletartozik a popsitörlő szaga is, amit eddig olyan kellemesnek találtam, most a vegyifegyver kategóriába sorolom.

Bernát sok okot ad a büszkeségre, a nevetésre.
Valamelyik nap csemegeuborkát ettem, Bernát nem tudja a nevét, ezért sokáig nem is értettem, hogy mit akar, amikor szajkózza: "Kérek valamit! Kérek valamit!" Annyira tetszett, hogy ilyen okos, tudja, hogy amit nem tud megnevezni, az valami.
Másik nagy kedvencem: "Engedd el!" Ha valamit nem bír kihúzni, kivenni, kiszedni, elkezd rá kiabálni: "Engedd el!". Tudom, nem illik kinevetni, de annyira aranyos.
A hihetetlen kategória pedig az, hogy mondókázik, igaz még csak mi hallottuk és a szomszédasszony, de ő is rájuk ismert, persze nem minden sorát érti "avatatlan fül", de mi értjük és végülis nekünk kell, hiszen a gyerek nem cirkuszi mutatványos, hogy szerepeltessük.
Az eddigi lista: Gyí paci, paripa. Cifra palota első szakasza. Tente baba, tente. Hinta-palinta.
A legaranyosabb a Ciróka maróka.
Mostmár nyitok egy oldalt a nagy okos dossziémban a mondókáknak és a daloknak, rendszerezem, hogy mit mondok én neki, mit tud már ő vagy miket kér. És így mindig tudok újakat beütemezni.

Advent 15. napja

A nép, amely sötétségben járt,
nagy világosságot lát;
akik a halál árnyékának országában laknak,
azokra világosság ragyog.
Iz 9,1

2009. december 14., hétfő

2009. december 13., vasárnap

Örömbe öröm

Advent harmadik vasárnapján, amikor azt a gyertyát is meggyújthatjuk, amely az örömöt jelképezi, egy örömteli hírrel szeretnék nektek szolgálni.
Júliusban kisbabánk fog születni!
Nagyon örülünk neki, máris aktív tagja a családnak, mert folyamatos émelyegetéssel jelzi, hogy itt van és számoljunk vele! Amikor orvosnál voltam már hat hetes volt és 6,01 mm. Jól lehetett látni, hogy ver a szíve, csuda jó élmény volt.
Bernát ügyesen mondja és mutatja, hogy a kisbaba benn van a pocakban.
Gyorsan fel is elevenítettem barátnőmmel a kapcsolatot, akivel végigtelefonáltuk Bernát pocaklétét, és sajnálkoztunk egyet, hogy azóta nem sokat beszélgettünk. Viszont most minden vizsgálat és újabb információ telefonra fog késztetni.
Ami még külön öröm, hogy két nagyon kedves barátnőm is kisbabát vár, igazi megtiszteltetésnek érzem, hogy belekerültem ebbe a válogatott társaságba. Sajnos messze laknak, cserébe az Úr olyan telefont adott a kezünkbe, amelyen ingyen beszélgetünk, konferenciát még nem tartottunk, de esélyes;)

Most a sokat pihenek és mesélek Bernátnak időszakot élem, amikor csak tudok leülök, mert mással nem tudok csökkentei az egész nap jelenlevő hányingert és mindig bízom benne, hogy Bernát nem kér kolbászt, amikor apa nincs itthon. Új területet is felfedeztünk, úgy mesélek, hogy nincs könyv, csak ülünk Bernáttal a kanapén, figyel rám és hallgat, hihetetlen, hogy már tud ilyet is.

Apával pedig tervezgetünk, ismét hozzányúlunk a lakás megszokott rendjéhez, tegnap már mérőszalagoztunk is. Ezután szokott az jönni, hogy a netről elkezdünk képeket lementeni, amin nekünk tetsző ötletek vannak, utána jót nevetünk, hogy főleg ugyanazokat töltöttük le.

Advent 13. napja

Majd azt láttam az éjszakai látomásban,
hogy íme, az ég felhőiben valaki jött,
aki olyan volt, mint az Emberfia,
s amikor az Ősöregig eljutott,
az ő színe elé vitték,
és ő hatalmat, méltóságot és országot adott neki,
hogy minden nép, törzs és nyelv neki szolgáljon,
és hatalma örök hatalom legyen,
amely meg nem szűnik,
és országa olyan, amely el nem pusztul.
Dán 7, 13-14

Advent 12. napja

Íme, én elküldöm küldöttemet színed előtt,
aki elkészíti utadat,
Mal 3,1
a pusztába kiáltónak szava:
"Készítsétek el az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit".
Iz 40,3

Advent 11. napja

Hajnalig örökre elpusztul Izrael királya!
Mikor még gyermek volt Izrael, akkor szerettem még őt,
és Egyiptomból hívtam ki az én fiamat.
Oz 11, 1

Advent 10.napja

Mert így szól az Úr Isten:
Íme, én magam keresem fel juhaimat és viselem gondjukat.
Amint a pásztor gondját viseli nyájnak azon a napon, amelyen elszéled juhai között van,
úgy viselem majd én is gondját juhaimnak, és kiszabadítom őket minden helyről,
amerre elszéledtek a felhő és a sötétség napján.
Ez 34, 11-12

Advent 9. napja

És te Betlehem, Júda földje,
semmiképp sem vagy legkisebb Júda fejedelmi városai között,
mert belőled támad majd a fejedelem,
aki pásztora lesz népemnek.
Mik 5,1-3

2009. december 8., kedd

Advent 8. napja

A kő, amelyet az építők elvetettek,
szegletkővé lett;
az Úr tette azzá,
és ez csodálatos
a mi szemünkben.
Zsolt 118,22-23

2009. december 7., hétfő

Amit majd megcsinálok - konyha

Olyan recepteket pakolok ide, amelyekbe belebotlottam, és idővel szeretném megcsinálni.

1.
puliszka
http://vajaspanko.blogspot.com/2008/11/ko-napi-receptek.html
2.
citromos puding
http://vajaspanko.blogspot.com/2008/07/csods-citromos-pudding.html
3.
aszalt paradicsom, vajas tészta+barackbefőtt
http://alkoto.freeblog.hu/archives/2008/08/12/3321174/
4.
marcipános szaloncukor - megcsináltam siker
http://alkoto.freeblog.hu/archives/2009/01/06/3683518/
http://fozzunkolaszul.blogspot.com/2008/11/hzi-szaloncukor-marcipnbl-szigoran.html

5. babán ketchup
http://www.fuszereslelek.hu/2009/10/banan-ketchup.html

Multitude Monday

holy experience

Hálát adok Atyám
22. a pont nekem kitalált ajándékokért
23. hogy elvágod alólunk az ágat és rájövőnk, hogy tudunk repülni
24. a sok sok leírnivalóért
25. a világ legkülönbözőbb ízeiért
26. a hozzánk érkező vendégekért
27. a férjért, aki tudja, hogy mikor mit kell segíteni
28. hogy a Te Igéd soha sem hagy cserben
29. minden kreatív bloggerért, akik csa úgy úsznak az ötletekben
30. a szerethető otthonért
31. a gyerekszavakért, összetákolt mondatokért
33. a mesékért

Advent 7. napja

Pedig a mi betegségeinket ő viselte,
és a mi fájdalmainkat ő hordozta;
mi mégis megvertnek tekintettük, Istentől sújtottnak és megalázottnak.
De őt a mi vétkeinkért szúrták át,
a mi bűneinkért törték össze;
a mi békességünkért érte fenyítés,
és az ő sebe által gyógyulunk meg.
Iz 53, 4-5

Mert nem orvosolta őket sem gyógyfű, sem kenőcs, csak a te Igéd, Uram,
amely mindent meggyógyít.
Bölcs 16,12

2009. december 5., szombat

Köszönet és új alkotás

Erikának szeretnék köszönetet mondani a Burda kupacért, már régóta megérkezett, de még nem volt fényképem és időm feltenni. Csuda jó számok vannak benne, sok gyerek, kismama, sőőt, még férfi szám is van.
A java a kilencvenes évekből származik, férjemmel azon nevettünk, hogy azóta is volt, ami divatba jött megint, van, ami most. Majd figyeljük, hogy mi fog majd jövőre, vagy egyenesen mi hozzuk divatba. Amit elkészül valami belőlük, megmutatom. Egyenlőre főleg a képes tutoriálokat bújom, be is vannak jelölgetve, de már összeállítottam a nyári ruhatáramat;)

Bernátnak végre elkészült a téli nadrágja, gyapjúból van és lesz kabátkája is, de annak még nem fogtam neki, lévén nagy karácsonyi készülődés, ráadásul első ránézésre a gyapjúm sem lesz elég, viszont január előtt nem terveztem rendelni. Úgyis tavaszra kell az a kabát, csak nehogy kicsi legyen, mire elkészül.
A képen látható, hogy kutyából nem lesz szalonna, csak kolbász. Az rózsaszín lufi korábban kutya volt. Bernát pedig nagyon fáradtan is képes mosolyogni anya kedvéért, na jó, mindig mosolyog.

Advent 5. napja

De nem lesz többé sötétség,
ahol elnyomás van.
Az első időben megalázta Zebulon földjét és Naftali földjét, de az utolsó időben megdicsőíti a tengerhez vezető utat, a Jordánon túli vidéket, a pogányok Galileáját.
A nép, amely sötétségben jár,
nagy világosságot lát;
akik a halál árnyékának országában laknak,
azokra világosság ragyog.
Iz 8,23; 9,1

2009. december 4., péntek

Advent 4. napja

És eljegyezlek magamnak örökre,
eljegyezlek magamnak igazsággal és törvénnyel,
jósággal és szeretettel,
eljegyezlek magamnak hűséggel és ismerni fogod az Urat.
S én elültetem őt magamnak az országba, és irgalmazok annak, aki 'Nincs irgalom' volt.
És azt mondom 'Nem az én népem'-nek: 'Népem vagy te', s ő azt mondja: 'Istenem vagy te!'.
Oz 2,21-22. 25-26


(Innen letölthető egy dal, az Örökre Veled cd 4. dala)

Advent 3. napja

Mert így szól az Úr Isten:
Íme, én magam keresem fel juhaimat és viselem gondjukat.
Amint a pásztor gondját viseli nyájának azon a napon, amelyen elszéled juhai között van, úgy viselem majd én is gondját juhaimnak, és kiszabadítom őket minden helyről, amerre elszéledtek a felhő és a sötétség napján.
Ez 34, 11-12

2009. december 2., szerda

Advent 2. napja

Ezért az Úr maga ad majd jelet. Íme, a szűz fogan, és fiút szül, s nevét Emmánuelnek fogja hívni.
Aludttejet és mézet eszik majd, hogy meg tudja vetni a rosszat és a jót tudja választani.
Iz, 7, 14-15

2009. december 1., kedd

Advent 1. napja



Ő a láthatatlan Isten képmása, és minden teremtmény elsőszülöttje, mert benne teremtett minden az égen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, a trónusok és az uralmak, a fejedelemségek és hatalmasságok.
Minden Őáltala és Őérte teremtett.
Ő előbb van mindennél, és minden benne áll fenn.
Kol 1,14-17

2009. november 27., péntek

Adventi koszorú

Bernát koradélutána alvása alatt sok egyébbel elkészült az idei adventi koszorúnk, a tavalyi gyertyákkal. Az volt az alapkoncepció, hogy csak olyan alapanyagokat használjak, ami van itthon és lehetőleg a koszorú szétbontása után is felhasználhatóak maradjanak. Sajnos alig rendelkezünk növényzettel, a köztereket pedig nem szándékoztam megkopasztani, így fenyőágnélküli az idei koszorúnk.

Az ötletelésnél még nem volt ott a fajéh és a narancshéj, és még úgy volt, hogy ragasztóval dolgozom, de menet közben kiderült, hogy az utóbbi teljesen elhagyható.
Az évek óta használatos szalma alapot vettem elő, egy áttetsző anyagot arany mintával, valamikor valaki ajándékot csomagolt bele, tavaly a koszorú alatt volt, idén meg rajta;)
Gombostűvel rögzítettem. Filcből kb 8 mm-es csíkokat vágtam. A zöldet rátekertem, egyetlen tűvel van rögzítve. A barnából összesen négy csíkot vágtam és kis fészkeket készítettem belőlük a gyertyák számára, darabonként két tűt használtam. Számomra is meglepő módon a gyertyák teljesen stabilak.
Minthogy itt még olyan üresnek éreztem az egészet, a konyhából hoztam fahéjat és szárított narancshéjat, a zöld filccel rögzítettem őket.

Az adventi koszorú eredetileg fenyőágakból készül. Korábban 19+4 gyertya állt rajta, minden napnak egy a 24 napos adventben, de ma már csak a hétvégéket jelöljük. Advent elnevezés Adventus Domini latin szavakból ered, azaz az Úr eljövetele.
Minden héten egy gyertyát gyújtunk, a fény növekszik, majd karácsony éjjelén a fenyőfán is kigyulladnak. A gyertyák színének is szerepe van, egy kivételével mind lila, azaz a bűnbánat színe, a fehér az öröm, a lila+fehér=rózsaszín, ezt a gyertyát a harmadik vasárnapon kell meggyújtani.
Ezen időszakhoz tartozik még a roráte, azaz hajnali misék, mikor egyetemista voltam, mi is jártunk, Bernátot viszont nem rángatnám ki reggel az ágyból, bár szerintem most én is nehezebben indulnék útnak. Aki teheti, feltétlenül menjen el hajnali misére, különleges élmény!

Könyv Karácsonyra

Josephine Nobisso: A Szentmise súlya - A hit meséje
A héten sikerült végre kézhez kapnom ezt a könyvet, amely ott lesz a mi karácsonyfánk alatt, bár még nem éppen Bernát korosztályához szól. Majd gyerekközin felolvasom és utána megmondom, hogy hány éves kortól érdemes elkezdeni, mert nem csak gyerekeknek élmény, én alig bírtam letenni és percekig nézegettem a rajzokat. Biztos vagyok benne, hogy Karácsonykor újra el fog bűvölni. (Elsős gyereknek szerintem simán felolvasható)
A könyv illusztrátora Szegedi Katalin, de nem csak a magyar kiadásét, mert már 2001 óta dolgozik nemzetközi kiadóknak is. Interjú az illusztrátorral.
A szerző: Josephine Nobisso 1953-ban született Bronx-ban és jelenleg is az Egyesült Államokban él férjével és lányával. Rengeteg, külföldön közkedvelt gyerekkönyvet írt már, hazánkban viszont ez az első kiadott könyve.
A történet egy igazi mese, amely magával ragad, megnevettet, elkápráztat, és akár ma is megtörténhet, vagy talán már meg is történt?
"Egy öregasszony egy darab kenyérért könyörög, és cserébe egy szentmisét tud felajánlani a péknek. Az események kapcsán csodálatos módon megindulnak a király rideg szívű alattvaló, hogy részt vegyenek az uralkodó nászmiséjén." (részlet a borítóról)

1500 Forintba kerül és a Missio Christi-nél lehet megvásárolni (itthon ők adták ki).
www.missiochristi.hu
info@missiochristi.hu

2009. november 25., szerda

Sleep mask



Akkor most megpróbálom lefordítani és átírni, hogy én hogy csináltam, mert természetesen belekotyogtam;)
Hozzávalók:
50 g fonál - én előgyapjút használtam
4 és feles kötötő
4-es horgolótű
Kötéspróba: 28 szem, 48 sor, sima kötéssel, ez 10x10

És akkor kezdjük:
10 szemmel kezdj, első sor sima.
Következő sor: Első szemet átemeled, és szaporítasz egyet, az utolsó szem előtt is szaporítasz egyet, utolsó szemet pedig lekötöd. Azaz mindkét oldalon egy szem szaporítás. (12 szem)
Minden második sorban ismételed meg, amíg el nem jutsz 20 szemig.
Most köss 20 sort.
Következő sor: Első szem átemelve, második szem összekötni (szemek első szárába a kötőtű vége felől bedugni a kötőtűt és simával lekötni). Simán végigkötni a sort.
Ezt ismételni két soronként addig, amíg 14 szem marad. Ez lesz az orrésze, azaz mindig ugyanazon az oldalon fogyasssz.
Amikor 14 szem marad, a maszk közepénél tartasz.
Következő sor: Első szemet leemelni, utána szaporítani egy szemet. Végigkötni a sort.
Két soronként ismételni, amíg megint 20 szem lesz.
Köss 20 sort.
Következő sor: Első szemet leemeled, fogyasztasz egyet összekötve. Hátulról a második és harmadik szemet hátulról emeld le, azaz a hátsó két szárát imán lekötni.
Innentől két soronként két szemet fogyasztani, amíg a kezdeti 10 szemhez elérsz.
Kösd el.
A pánt, 6 szemmel kellett volna megkötni szépen körbe, de nekem mindig kicsúsztak a zoknikötőtűim, ezért előkaptam a négyes horgolótűt, horgoltam egy láncsort és rövidpálcákkal kétszer végigmentem rajta. Legalább mostmár horgoltam is az előfonállal.
Az eredmény nagyon puhi és meleg maszkocska, szerintem ajándék lesz, de ki tudja, lehet, hogy a szívemhez nő. Mert eme kis munkának az oka nem az eredmény volt, hanem az, hogy fordítgassak angolról mintát, hogy nagyobbnak is neki merjek vágni. Fejlődni pedig kötésben is mindig lehet és nekem van még hová, erre tökéletesen jók az ilyen kis darabok.
A következő egy zongorakesztyű lesz.
Minta innen származik: Simply Knitting 2009 nov. p. 53-54.

Ilyen anyává nem szeretnék válni


Anyaminta: csak épp negatív.
Soha sem szeretném, ha a takarítás, a házimunka rabságban tartana és nem tudnék a gyerekemmel lenni.

Mostmár meg kellene tanulnom hogyan lehet videót bepakolni ide, ha valaki egyszerűen el tudja magyarázni, el ne hallgassa;)

2009. november 23., hétfő

Multitude Monday

holy experience

Köszönöm Mennyei Atyám, hogy
12. a múltheti ködös időben megóvtad a családom tagjait és a testvéreim
13. a Noé Bárkája és az Aharaj közösséget
14. a szellőztetett lakás illatát
15. a töltőtoll sercegését a papíron
16. a Te Igéd örökkévalóságát
17. a testvérek lelkesedését
18. a kölcsönkapott könyveket
19. a váratlan telefonokat
20. az irgalom 24 órán belüli gyümölcseit
21. a majd kiderülő titkokat

Első díjam

Egy átkukucskálásra hívó komment várt tegnap este az egyik bejegyzés alatt. Meg is néztem gyorsan a meglepetést és meg is lepődtem és nagyon jól esett, hogy jó nálam Virág szerint:)

Az én bögrémben természetesen aromás középerős kávé van. Én pedig továbbadok finom karácsonyos teát, fahéjas kakaót, forró csokit, bodzateát;)

Kilike

Ercsu

Gabella

Csipianyu

Zelnice

Én is nagyon sok helyre szeretek járni, nézelődni és a rengeteg felesleges időmet eltölteni.

2009. november 22., vasárnap

Idén is elköteleződtünk

Ma volt az évenkénti elköteleződésünk a SzentAndrás szegedi team-jében, azaz a Noé Bárkájában. Nagyon jól sikerült alkalom volt, komoly, ünnepélyes és vidám.
Először Máté evangéliumából olvastuk el a 10. fejezetet. majd dicsőítettünk, beszélgettünk, mi volt idén, mit tervezünk a jövőre nézve, hol is a helyünk, mihez hogyan viszonyulunk. És itt jött egy éles téma, hogyan is viszonyulunk egymáshoz, mert mint minden közösségben itt is tudjuk, hogy mi az a testvére feddés és hogyan kell működni, sokszor viszont úgy viselkedünk, mintha egészen más lenne Isten Igéjében, és természetesen mint minden jó közösségben, itt se voltunk minden esetben irgalmasok egymáshoz.
Éppen ezért kötöttünk egy szerződést: Megnemtámadási és védelmi szövetség.
Azaz, ha a másikkal valami bajon van, akkor neki és csak neki mondom el, nem a férjemnek, nem a barátnőmnek, nem a többieknek. Nem lázongunk egymás ellen, nincs olyan, hogy ezzel vagy azzal a szolgáló testvérrel nem dolgozok együtt. Nem támadom senki jóhírét, sőőt, ha valaki ezt tenné, akkor kiállok a testvérem mellett, nem hallgatom az elítélését, a rágalmazását!
Soha ennyire biztonságban nem éreztem magam testvérek között, mint ma este! És a legjobb, ez ebben a társaságban tartós lesz.Miután erre mindenki rábólintott, sőőt, lelkesen üdvözölte, megtörtént az elköteleződés. Vállalva, hogy szolgálunk a következő évben és olyanok leszünk, mint Szent András apostol, aki példát adott nekünk:
- Jézushoz vezetni az embereket
- evangelizátorokat nevelni az Egyház számára
- örülni a "Pétereknek", akik már jobban szeretik, szolgálják, hirdetik az Urat, mint én.

Mondjátok majd fivéreiteknek: "Én népem!" és nővéreiteknek "Van irgalom!". Oz 2,3

2009. november 18., szerda

Anya bénázik, apa nem bénázik, Bernát okos

Némi szünetekkel ezt Bernát simán végigmondja, meg azt is tudja, hogy Bernát ügyes:) Azért mosolyogva utána szokta tenni, hogy anya nem bénázik, de nekem teljesen mindegy, hogy melyik verziót mondja, amikor pusziosztás idején felhúzza a vállát mosolyog és közli, hogy még!
Első hosszabb mondata a következő volt pár hete: baba repül fenn magasan. Ugyanis a rongybabát dobálgatta.
Ma már meg se kottyan neki olyan mondat, hogy világít a lámpa, indul az autó.
Teljesen egyedül bukfencezik.
Rajong a számokért, mindent megpiszkál, megnyomogat, amin szám van és mutatja, hogy szám, majd nyaggat, hogy mutassam az ujjammal és nevezzem meg. Így rettenetesen érdekes a mikró, a számológép, a telefon, a lift kijelzője. Én pedig csak most döbbentem rá, tényleg mindenhol számok vesznek körül minket, és nagyon nehéz dolga lehet annak, aki nem szereti őket.
Tegnap a fiúk repülőgépes videót néztek, Zsolt mondta neki, hogy a repcsi húzza a csíkot, Bernát pedig nagy komolyan kijavította: kondenz csík - ezt tőlem tanulta (nem csak a nagy komoly kijavítást).
Továbbá Bernát tudja forgatni a Rubik kockát, na nem kirakni, csak tekergetni, bár ahogy elnézem, tudatosabban csinálja, mint én. Hiába neki kell állnom tanulni pár trükköt.
Én csak egyet bénáztam, tegnap, de az tényleg vicces volt. Este megnéztük a Hajsza a föld alatt című filmet, és a képen látható szereplőt alakító színészt én bizony csak akkor ismertem fel, amikor a legvégén megnéztem a stáblistát. Anyukám most nem lenne büszke rám;)
Kötöttem is: nyaksálat, Kdatta oldaláról vettem az ötletet, egyágú előfonálból van, nekem jelen pillanatban a gombja tetszik a legjobban;) Nagyon puha és meleg és van két kabátom is, amelyikhez nagyon jól illik. Már csak kesztyűt és sapit kellene kötni hozzá, de egyikhez sincs semmi jó mintám, de majd keresgélek. Varrtam is a hétvégén és a héten is, de majd egy másik alkalommal mutogatom az eredményeket.
A karácsonyi húzogatós ajándéka is elindult.
Apa pedig tényleg nem bénázik, mert aki ilyen cikket ír, az okos, meg ügyes is!

2009. november 17., kedd

Programok, múzeumok, kiállítások

Újabb folyamatosan frissülő bejegyzést nyitok.
Elsősorban szegedi programokat fogok ide gyűjteni, de amit növünk, egyre szélesebb körbe fogok kitekinteni.
Akinek van még javaslata, kommentbe tegye meg és kikerül!




Paprika fesztivál
http://www.rhz.hu/index.php?go=prog_reszletek&hely_azon=1&reszletek_id=308
ajánlás: Misztrál koncert, gyerektáncház, Kinizsi előadás (Lilliputi), Cuháré táncműhely, Kaláka, Ghymes
Somogyi könyvtár - Gyerekkönyvtár részlegén:
okt 4. (hétfő) 11:00
Ringató (Vadai Henrietta vezetésével)
okt. 5. (kedd) 16:30
Csalóka Péter, avagy félember-e a gyerek?
Gondolatok színházról, tanulásról a Csalóka Péter című gyermekelőadás kapcsán. Kerekasztal beszélgetés Sándor János színházi rendező és szakíró vezetésével.
A Szegedi Nemzeti Színház 2010. ok. 26-tól tűzi műsorra Weöres Sándor Csalóka Péter című mesejátékát.
okt. 9. (szombat)10:30
A falánk kiscsibe - bábmese


Százszorszép Színház
okt 14. 10:00
Mátyás Király tréfái
nov 18. 10:00
Brémai muzsikusok
dec 9.
Ghymes karácsonyi koncert
jan. 20.
A csodálatos lámpás

jegyek: 900 Ft kv G. az 1800 Ft Bérlet: 3200 Ft
érd: 62/425 647

Múzeum minden mennyiségben:
Mórában új kiállítások, valamint időszakik.
Fekete Házban rádiótörténet
REÖK Rembrandt, sőt, ehhez lesz még előadássorozat is.

Valamit koncertek lesznek a Móra múzeumba:
okt, 3. nov 28. dec. 19.

http://fricsay.blogspot.com/


Múzeum
Szegedi Informatikatörténeti múzeum
Sajnos itt még mi sem voltunk, de már erősen tervbe van véve.

Bérletes helyek
Szegedi Vadaspark:
3 év alatt ingyenes, felnőtt éves bérlet: 6000 Ft, gyermek éves bérlet: 4000 Ft (korlátlan alkalom)
Rendezvények, folyamatosan bővül.
.

2009. november 16., hétfő

One Thousand Gifts

holy experience
Szeretek listát írni, bármiről: bevásásról, szeptemberben ki mit kap karácsonyra, mit viszünk magunkkal utazásra, mit szeretnék megnézni a meglátogatott városban, milyen könyveket szeretnék olvasni. Mert listát készíteni bármiről lehet, de eddig úgy voltam vele, hogy csak és kizárólag olyanokról érdemes, ami gyakorlati megvalósításért kiált.
De ma ráakadtam valamire. Ez a lista nem arról szól, hogy mit kell magammal vinnem, nem is arról, hogy mit kell beszereznem, se nem arról, hogy mit adok vagy mit szeretnék kapni.
Ezen a listán olyan ajándékok szerepelnek, amelyeket birtoklok, amelyek már az enyémek!
A listák arra jók, hogy emlékeztetnek, ez is, arra, hogy mi mindenem van, de arra is, hogy Ki az, akitől én mindezt kaptam, és ha egy pillanatra elfelejteném, hogy szeret, akkor csak megnézem az én kis listámat és máris tapasztalom, hogy Isten képtelen nem szeretni engem!
Ez egy nagyszerű lehetőség és egy izgalmas utazás számomra, mert még jobban ki kell nyitnom a szemem és mégjobban meg fogom tapasztani, hogy semmim sincs, amit ne kaptam volna. Olvasgassátok a kezdő oldalt, engem meghatott! Bárcsak tudnék annyira angolul, hogy le merjem fordítani, de majd próbálkozom és odaadom egy nálam okosabbnak.

Akkor a lista, amelyet nem egyszerre kell megírni és nem kell abbahagyni ezernél;) Hétfőnként fogom bővíteni, mindig az aktuálisan kapott vagy frissen felfedezett ajándékokkal és olyanokkal is, amelyekre már régóta rátaláltam, de sokszor le kell írni, ide is, mert méltatlan lenne kihagyni őket.

Köszönöm Mennyei Apukám:

1. az életemet, amelyet adtál számomra
2. a férjem, aki tanúja az életemnek
3. az őszi pocsolyákat, a bennük való ugálást
4. a bukfencezést
5. a puha és illatos gyapjút és a kötés tudományát
6. az ollót, amely akadálytalanul vág
7. a chilit, a curryt és a fokhagymát, na meg a keveréküket
8. a Te Igédet, mely ma épp felrázott
9. az ablakpárkány fehérségét
10. a hangot, amelyet a korcsolya kelt a jégen
11. a megmosolyogtató emlékeket ...

Tutoriál - kulcstartó

Életem első tutoriálja, és egyáltalán nem egy bonyolult dologról van szó, szerintem a legtöbben simán a kép alapján is meg tudjátok csinálni. Hogy miért fényképeztem mégis végig és írom le, mert nem mindenki profi, én sem, ezért sok esetben nem értem mások tutoriáljait, mert amik nekik egyértelmű lépések, nekem még nem, majd az lesz, ha valaki megmutatja. Viszont nem lehet mindent 100 fotóval és extra szájbarágósan elmagyarázni, éppen ezért van szükség egyszerűbbekre is, hogy az ilyen kezdőknek, mint én legyen sikerélménye, mert nekem ezzel a házikóval volt, két olyan nap után, amikor valahogy semmi se akart összejönni, semmi se lett olyan szép, ahogy elterveztem.
A házikó ötlete innen származik.

Kulcstartó karácsonyra

1. a sablon 10 cm magas, a többi méret teljesen valószínűtlen, a ház oldala ha jól emlékszem 6,3 mm, de erre aztán nincs szabály. Kétszer körberajzoltam és kivágtam. Zsoltnak készült, és ő gomba díszítést kért, ahhoz is csináltam egy sablont, az egyikre rárajzoltam, kivágtam, a tetejét gombbal díszítettem.
2. kiválasztottuk az anyagrészt a hátuljára, négyzet alakúra vágtam és ráöltögettem, itt lehet variálni az öltéseket.
3. miután minden díszítés elkészült, össze lehet varrni a két darabot, ezt is lehet többféle öltéssel. A házacska valamelyik oldalán kell egy 1,5 cm-es rés, ide jön majd a kémény/kulcstartó.
4. kémény elkészítése: 10 cm hosszú szalag vagy a háttér anyagól 10 cm hosszú, 4 cm széles szalag, amelyet először félbe hajtottam, majd mindkét oldalát behajtottam középre, a félbehajtásnál összehajtottam és a szélét összeöltöttem. Díszítésnek mind a két oldalát végig lehet varrni. Az egyik oldalán visszahajtottam és úgy varrtam le, hogy a kulcskarikát bele lehessen fűzni, variáció: akár már itt bele lehet tenni a karikát, hogy később ne kelljen az anyagot átbújtatni.
A szalagot mostmár csak át kell bujtatni a lyukon és rávarrni egy darab filcből a kémény tetejét, hogy ne csússzon ki.
Még néhány készítése tervbe van véve, egy négy darabból álló sorozatot is szeretnék csinálni a négy évszakhoz, ki tudja, talán ilyesmi lesz a húzogatós ajándék.
Este még sütit is csináltunk, amely kiváló a túlérett banánok hasznosításában.

2009. november 15., vasárnap

Kelkáposzta vacsi

Én a rakott kelt és a főzeléket ismerem. Tegnap vacsira rakottat akartam csinálni, de Zsolt közölte, hogy felejtsem el, mert nagyon lassan készül el és ő azt nem bírja ki, tény, hogy az én szemem is rendesen kopogott (csavarogni voltunk).
Íme a vacsoránk, leírok valami receptfélét, mert tényleg nagyon finom lett.

Felkockáztam a csirkemellet és elkezdtem megpirítani, só, bors, már fehér volt, amikor csavartam rá egy kis citromlevet.
A csirkés olajból kimertem egy keveset, megdinszteltem a hagymát, majd a tarhonyát megpirítottam, felöntöttem vízzel (nem paprikáztam, azért nem rizs készült, mert nem volt itthon, meg a tarhonya olyan délalföldi mi ételünk, jobban is szeretjük).
Rotyogott a husi és a tarhonya, szétkaptam a kelkáposztát, megmostam és négy nagy levéllel letakartam a husit. A többi levelet apróbb darabokra tépkedtem.
A tarhonya kész lett, a husi is, a nagy leveleket tányérra szedtem és erre pakoltam a husikockákat. A serpenyőből kiöntöttem az olaj egy részét és beledobtam a széttépett kelt. Só, chili paprika, köménymag és a maradék citromlé. Kétfajta csípős fokozatot csináltam, a felét kiszedtem, a maradék pedig kapott még két chili paprikát és sokkal barnábbra pirítottam.
Céklát is ettünk hozzá. Hááát, pukkadásig ettük magunkat.
Simán lehet, hogy létezik ilyen recept, de az egész valahogy adta magát, amikor készítettem.

Még nem mutattam meg

Pedig már nagyon megérdemelte volna.
Ez a névnapi ajándékom a fiúktól, kicsit késve érkezett meg, mert nem minden volt raktáron, de késve is nagyon nagyon örültem neki. Természetesen már használatba lettek véve, hiszen az eddigi ollóm vágása egyenértékű volt az én tépésemmel. Viszont a konyhában még jó szolgálatot fog tenni. Viszont ezek a gyönyörűségek majd kapnak maguknak valami méltó helyet.
És kicsit narancssárga mániások vagyunk, tudom ezt az ollót általában ilyen színnel gyártják, de ha több lehetőség lett volna, mi akkor is ezt választjuk.

2009. november 13., péntek

Bernát legújabb húzásai

Korcsolya - ráállt a traktor utánfutójára, és közölte, hogy korcsolya. Itt az ideje, hogy családilag ellátogassunk a műjégpályára:) A Vukos ruha pedig állítson meg minket egy pillanatra és jusson eszünkbe a múlt hónapban elhunyt Dargay Attila, aki rajzolta ezt a mesét (és a Szaffit is, úgy szeretem).
Varrni is tanul a gyermek, pedig jó lenne, ha nem állítaná el, de a kibontakozó tehetségnek sem akarok útjába állni.
A fiatalembernek van már olvasójegye, mert ma beiratkoztunk a Somogyi könyvtárba. Holnap is megyünk, mert képregénykiállítás lesz. A falfirka is újdonság és én olyan büszke voltam rá, igazi kisgyerek!
Kiegészítettük a kisvonat készletét, az alsó vonat a magyar betűket tartalmazza, persze egy kimaradt, jövőhéten pótoljuk.

2009. november 9., hétfő

Újabb lehetőségek

A sütőtök eddig is kimeríthetetlen ötletekkel szolgált, csináltunk már belőle muffint, golyókat kókusszal, rétest, levest, ragut. Na de hogy sütőtökös kenyeret? Pedig bizony és most tényleg sajnálom, hogy a képet nem lehet megkóstolni!
Az alapanyagokhoz hozzátartozik, hogy a sütőtököt egy szolgálótesótól kell beszerezni, mert annak van ám igazán jó íze. De ha valakinek a közösségi társai nem rendelkeznek sütőtököket ontó földdel, piacon is megvehetik.
Recept innen. Ahogy a mellékelt ábra mutatja, én bizony csaltam, mert kenyérsütővel csináltam meg, naná, láttátok, hogy mennyire sütött ma a nap, hét ágra, mi bizony kinn játszottunk.
A kenyérnek valami hihetetlenül csuda íze lett, de nem édes, és nincs markáns sütőtök íze, gyengébb, mint a színe, kicsit szinesztétává lépünk elő gyorsan. Ajánlom mindenkinek!

2009. november 8., vasárnap

Mi nem és mi igen, valamit az, hogy miért

Miért nem kedvelem én a Family magazint. Senkinek se akarok a lelkébe gázolni, de nem szeretem elrejteni a véleményem.
Azért nem szeretem ezt az újságot, mert felszínesnek tartom.
Keresztény újság akar lenni, de nem a keresztényekhez szól. Keresztény szemléletet hirdet, de Jézus soha sem mondta, hogy a keresztény szemléletet kell hirdetni.
Az alapcélok között az van, hogy egy olyan keresztény szemléletű sajtóorgánum legyen, amelyet nyugodtan oda lehet adni a nem keresztény szomszédnak is, hogy ezzel megmutatni neki, hogy a keresztények is normálisak, sőőt.
De a szomszédnak én nem a keresztény szemléletet akarom meghirdetni, hanem az Örömhírt.
Nekem hiányoznak az igehelyek, nincsenek tanúságtételek, semmi sem szól a megtérésről, pedig anélkül nincs igazi keresztény szemlélet.
Jó, hogy egy egy témában megkérdeznek szakembereket: informatikust, közgazdászt, kreatív alkotgat. De ők sok esetben nem keresztények.
Igen, van hogy nem keresztényektől tanulunk meg valamit, de egy keresztény újságtól én elvárom, hogy a szakember is abban a csapatban játsszon, amelyikben én.
Elvárom, hogy ne a cége, nem a honlapja szerepeljen a neve és a szakmája mellett, hanem a közösségének vagy a gyülekezetének a neve.

Higgyétek el, nem vagyok az a fajta ember, akinek semmi se jó, ezért ajánlok egy keresztény lapot, amely tényleg keresztény és nem csak a szemléletében: Lydia.
Mert nyíltan meg meri hirdetni, hogy Jézus az Úr és semmi sem fog működni az életedben, ha nem adod át az életed.
A riportalanyok nem kertelnek, hanem nyíltan elmesélik a megtérésüket, Jézus náluk az alap és nem csak a háttérben meghúzódó szemléletmód kitalálója.
Ennek a lapnak az írásai nem egyszer tudtam könnyezni.
Két pici hibája van:
- elméletileg nőknek szól, azért írom, hogy elméletileg, mert több férfit is ismerek, aki olvassa
- évente csak kétszer jelenik meg
Mindezen hatalmas hibáival együtt kiváló példája annak, hogyan is kell keresztény újságot csinálni!
további információ: http://lydia.hu/

A Találkozón találkoztunk

Szent Andrásos asztalt üzemeltettünk a Budapesten megrendezett Országos Karizmatikus találkozón.
Információn, könyveken és cd-en kívül kínáltunk még egy érdekességet:
Első fotó a Mesterrel!
A saját fényképét mindenki meg fogja majd kapni, vélhetőleg a jövő hét folyamán.
Ezek a tények, de miért is volt annyira jó ez a szombati nap?
Mert vagy ötven ember ugrott a nyakunkba, mert bármerre néztünk, mindig láttunk valakit, akinek lehet integetni.
Mert ha nem is azonnal, de egy kis segítséggel vagy tíz perc elteltével garantáltan rájöttünk, hogy ki is az illető, akinek annyira örültünk, de nem ugrott be elsőnek, hogy honnan ismerjük.
Mert augusztus óta új szerelmek születtek, párok alakultak és voltak olyan párok, akik immár jegyesek és voltak olyan házasok, amelyek újra vagy épp most először kisbabát várnak.
Mert vannak még őrültek, rajtunk kívül is, a SzentAndráson kívül is, akikkel közös a szemléketünk, akikkel bízunk benne, hogy a jövőben sokat fogunk együtt dolgozni.
Mert a Lélek nem csak a sportpálya részen dolgozott, hanem kinn a folyósón is, mert mindez a szeretet nem valósul meg akárhol, csak ahol a Lélek fúj. Márpedig Ő ott fúj, ahol akar, és itt akart!
Sajnálom, hogy nem tudom szavakba önteni az egész napot, hogy nem tudom leírni az érzést, hogy milyen hónapok óta nem látott ismerősökkel beszélgetni, mintha csak tegnap találkoztunk volna. Hogy milyen remek Titusszal fokhagymás kenyérlángost falatozva ránk váró feladatokról, egyre jobb ötletekről beszélgetni.Bízom benne, hogy az éppen most szolgáló teamről készült fénykép megmutat valamit, hogy mit is éltünk át. Ez a kép már a nap végén készült, de szerintem ha valaki megkérdezte volna, hogy elkezdenénk-e elölről, azonnal újra felállítottuk volna a mi kis standunkat!

2009. november 6., péntek

Ti milyen feltétellel szeretitek?

Pizza a la Bernát! Pedig csak fél percig nem néztem oda, igaz gyanús lehetett volna, hogy miért berreg a pizza mellett.

A másik ilyen lett, olyan standard;)

Az esti flájlédis randihoz pedig ez készült, a csuda szép nászajándék poharakba pedig édes muskotály került.
Az utóbbi időben már figyeltem Bernátot, hogy mikor kezd el vicces mondatokat mondani, hát elkezdte, naná, hogy én vagyok a céltábla.
Írtam a gépre, néhol kicsit elrontva. Odajön:
-Anya bénázik!
Amikor ráadjuk a sapkát, csak ennyit mond:
-Cuki.

2009. november 5., csütörtök

Főztem

Miután már minden férfiolvasót elüldöztem a sok háztartással, főzéseredmények is kellenek.
Gombóclevest csináltam tegnap, még jó, hogy sokat, mert nagyon finom lett és még ma is szeretnék belőle enni. A receptet innen vettem és csak azért írok róla, mert a ház alatti zöldséges adott egy jótanácsot a gombóchoz, hátha másnak is jól jön, nem csak nekem.
Amikor a husit, a rizzsel, fűszerekkel összekavarod, tény hozzá egy kis vizet (20 dkg husi - 1 ek). Főleg, ha állni is hagyod, mert a rizs kiszívja a nedvességet és fűrészporos husi lesz.

Hajdinás palacsintát csináltam másodiknak, nem tudom, hogy mit rontottam el a tésztával, de egyszerűen képtelenség volt megsütni, szétesett, bugyborékolt, ronda volt (és csúnyán is viselkedett).
Az íze jó volt és ha már benne voltak az alapanyagok, nem volt szívem kidobni. Elővettem egy nagy serpenyőt és belemertem két nagy kanálnyit. Majd megsütöttem, mintha rántotta lett volna, kavargatva. Nem csináltam fényképet, mert viccesen nézett ki. Miután megsült, rálapítottam a tányérra, megkentem lekvárral és máris lehetett kanalazni. Az íze palacsinta volt, csak a formával voltak gondok.

Hogyan is flájoltam én a héten, mik a tapasztalataim, gondolataim

Az anti halogatós szerda a kedvencem, ilyenkor szárnyakat kapok:
-farmert mostan, de, nagy durranás, mert van egy példányom, ami már egy éve megvan és a rendszeres mosás ellenére pont úgy ereszti a színét, mind első alkalommal. Most egy hónapig várta a mosást.
- Vettem végre virágföldet. Ha növényfanatikus környezetvédők látnák, hogy hogyan bánok a szobanövényeimmel, garantáltan tüntetést rendeznének az ajtónk előtt. Hiába, nem vagyok oda értük, mártmint szeretem a növényeket, azt, amelyiknek haszna van, meg azt is, amelyik gyönyörködtet, állatot táplál, árnyékot ad, de a szobába kárhoztatott verzióit nem. Egy kedvencem van csak: a régi kávéfőzőbe ültetett bazsalikom (flájlédik lomtalanított tárgyak újrahasznosítása). Szóval mindent virágunkat, amelynek már alig volt földje, megszórogattam és ültetgettem is, még meglepi, hogy miket.

Lomtalanításhoz egy ötlet, ami mamamin sikert aratott:
Van egy közepes méretű kartondobozunk az egyik szekrény aljába, ebbe pakolom bele mindazt, ami nekünk nem kell, de másnak jól jöhet. Duplumok vagy nem megy a színe a konyhába méztartó, etc.
A dobozolt lomoknak vannak szabályai is:
- Csak annyi lehet benne, hogy be lehessen csukni a tetejét, ráhalmozni tilos.
- Ha ürül a hely, keresni kell valamit a lakásban, amitől meg lehet válni, mert valójában csak rakosgatjuk és csak azért tartjuk, mert megúszta az eddigi razziákat.
Mire is jó, hogy tartogatom a dobozba:
Mert ad egy kis gondolkodási időt, melyik tárgyat, ruhát, kiegészítőt kinek adhatnám oda. A legnagyobb siker most egy barna sál volt, amivel már hónapokig szemeztem és megtalálta a tökéletes tulajdonosát, aki szerint még szekrény szaga sem volt, pedig szerintem igen, de hát a szerelem vak, ezek szerint szaglásképtelen is:).
Szóval minden hozzánk érkező látogató kérjen engedélyt dobozba turizni, hátha kincsre akad.
Most biztosan van benne egy halványzöld és egy fekete kistáska, egy világoskék evőeszköztartó, fiókba való.

Gondolataim: Cipő - a mamamin is ezen megy a harc.
Nekem nem kell, meg is indoklom, hogy miért, mert nem vagyok a lakásom szolgája, mégkevésbé rabszolgája, hogy ennek még a jelét is a testemen viseljem. Tudom, hogy mit kell pakolni, takarítani és ennyi. Nekem nem istenem a lakásom!
És ez a mondat az egész programra vonatkozik! Nem kell szó szerint követni, önmagunkon és a családunkon átgázolva, persze benne van, hogy alkalmazd a saját életetekre, de az ilyen jól megkomponált rendszerek képesek arra, hogy bekebelezzék a felhasználókat. Ne hagyd, döntsd el, hogy ki a Te Urad és neki engedelmeskedj!

Kértem és kaptam

Az Úrban leld gyönyörűséged, s Ő megadja neked szíved kéréseit!
(Zsolt 37,4)
A cím nem teljesen igaz, mert mindabból, amit az elmúlt időszakban kaptunk, nem mindent kértünk, nem mondtuk ki, hogy ezt vagy azt kérjük (azt igen, hogy szükségünk van rá).
A Zsoltárból vett mondat viszont 100%-ig fedi a valós helyzetet. Muszáj kiírnom magamból ezeket a mi kis kincseinket, mert amit megtapasztaltam az elmúlt pár hétben, meg kell osztanom.
- Bernátnak fillérekért kaptunk eszméletlen jó őszi cipőt.
- Novemberre terveztük a téli megvételét, mire megjelenik Hajni egy zsák cipővel, amelyek számozás szerint vagy éppen jók vagy nem jók, de a valóság más: két téli cipő is volt benne, amelyek garantáltan jók lesznek tavaszig.
- Valami rendszert akartunk vinni a takarításba, mert félővolt, hogy vagy felemészt minket, vagy rumli lesz és kész. Flylady rendszer erősen adaptált változata.
- Az utóbbi időben nem jutottam el a nagypiacra, az itteni kicsit nem szeretem, se árban se minőségben nem megfelelő. Az házunk aljába! nyílt egy zöldséges, sándorfalviak nyitották és környékbeli őstermelőktől szerzik be az árút. Olcsó, szép, és nagyon helyben van.
- Egy szolgálótesó, akivel megtapasztaltunk, hogy ekkora változásokat tud okozni az eldöntött szeretet, egymás elfogadása (hozzáteszem, egyáltalán nem volt személyes konfliktus!)

Volt olyan ajándék, amit akkor kaptam az Úrtól, amikor mindenre méltónak éreztem magam, csak arra nem, hogy majd segíteni fog!
Tudom, a fenti lista nem tartalmaz hatalmas értékeket, megcsodálni való kincseket, de a mi kis hétköznapjainkba sok változást hoztak, sok sok apró örömet, és amikor rájuk tekintek, újra érzem, hogy Isten szeret, hogy ajándékai vannak a számomra.


Ebből pedig majd ajándék lesz:

További képek várhatóak!

2009. november 3., kedd

Ez egy nagyon jó nap volt

Takarításban követjük flylady-t, úgyhogy, mint a hónap első hetében a konyha a kijelölt zóna, azt csinálgattam. Délelőttre a sütő ki és letakarítása volt a feladat, délután pedig az asztal rendbeszedése, amely kritikus terület minősítésbe esik, mert mindig oda rakjuk le, ami ki akar esni a kezünkből.
Holnap délelőtt a szekrények letörlése kívülről, délután az asztal fölötti polcok letakarítása a feladat.
Ősz és tél között-nek neveztem el a mai ebédem, amelyet a színén kívül az íze miatt is nagyon szeretek. Curry-s rizs, karfiol tejföllel, az egész megszórva cayenne borssal. Színek alapján előbbi az ősz, utóbbi a tél. A múlt héten csináltam először, de egyszerűen annyira megkívántam mára is, hogy nem bírtam neki ellenállni. Szerintem nagyon finom.
Délután bicajoztunk, beadtunk a suszterhez két cipőt, vettünk barna filcet karácsonyi alapnak, lila anyagot nadrágnak és lila szürke csíkosat felsőnek, ami már majdnem készen is van, mert apa játszott este Bernáttal, amint kész lesz, megmutatom. Bernát annyira élvezte a bicajozást, hogy a Kenderbolt felé is elszaladtunk, mert itt vettem lenvásznat az adventi zsákocskákhoz, valamit két karácsonyos anyagot és egy kosarat, amelybe majd a zsákocskák lesznek. A kosárnak az az egyik legpraktikusabb tulajdonsága, hogy belerakható a biciklis kosaramba, de még alá is lehet pakolni.
Valamint még teáztunk egyet egy kedves barátnőnél a SzentImrében, haj de rég laktam ott, és akkor még nem volt olyan jó a konyha, mint most. Kiderült, hogy Bernát szereti a menta teát és a sótlan földimogyorót.