2008. dec. 16. Édesem, mézesem

Ezt a bejegyzést már megírtam egyszer, de egy sikertelen betűkombináció miatt elértem, hogy ne lehessen publikálni, pedig valahogy olyan könnyedre sikerült, de nem adom fel és megírom megegyszer, hátha felül tudom múlni önmagam.

Ezt a receptet Ilitől kaptam, ezért nem értem magam méltónak arra, hogy a konyhatündérek oldalra írjam fel, de egyszerűen nem bírom ki, hogy nem osszam meg (annyira nem, hogy másodjára is nekifutok:)

Hozzávalók:
fél bögre olaj
egy bögre méz
öt bögre gabonakeverék (én olyan boltba vettem, ahol "kenyéralapanyagok" vannak)
két bögre zabpehely (csak hogy még rostdúsabb legyen)
és amivel meg lehet bolondítani: lenmag, szezámmag, aszalt gyümölcsök, hiper édesszájúaknak: csokidarabok

Lábasba kimértem fél bögre olajat, majd egy bögrényi mézet, mindezt felmelegítettem.
Serpenyőbe öntöttem a gabonákat és szárazon megpirítottam. Ez nem volt benne az eredeti receptbe, de én egyszerűen annyira szeretem az illatát, hogy megcsináltam, mondjuk szerintem érdemes. Folyamatosan kell kavargatni, mert nincs látható átmenet az odaégett és a nem odaégett között (hamarabb érzed az illatán az égett szagot, mint hogy látnád).
Tepsit kiolajoztam és beleöntöttem a megpirított (és nem odaégetett) gabonát, majd rá a meleg olajos mézet, és fakanállal összekevertem. 180 fokra előmelegített (gázoson asszem hatos fokozat) tettem és recept szerint 10 percig, én tovább sütöttem. Kivettem, belekevertem a magokat, és a még meleg, de már lekapcsolt sütőbe visszatettem egész éjszakára.
Reggel fakanállal megkavartam és csatos üvegbe töltöttem. Ma ezt tízóraiztam fincsi házitejjel.
Vigyázat: miután kiszedted a táladba a müzlit tartalmazó üveget azonnal tedd a helyére, mert tej nélkül ki fogod enni belőle:)
Mindenkinek jó dolgoskodást a konyhába és fincsi sk készített ételeket!

És még valami az ünnep előtt:
Íme a csomagolt házi szaloncukor, az ízét nem tudom mellékelni, de higgyetek nekem, valami pazar.