Az utóbbi hetekben nem sokat mozdultunk ki Bernáttal, a környékben sétálgattunk, szánkóztunk, de nagyobb csavargások nem történtek. Tegnap barátnőm felhívott, hogy megszűnik az egyik kreatív bolt és 75%-os leértékelés van a teljes árukészletre. Terveztem is, hogy karácsony után kicsit többet mászkálunk, és legalább ürügyünk is volt rá.
Bernát nagyon élvezte a villamost, amely rendesen csörögött-csattogott (a hármassal mentünk), persze korábban is villamosoztunk már, de inkább gyalogoltunk, míg pici volt, majd bicajjal jártuk a várost.
A boltot már rendesen kipucolták, de így is kincseket szereztünk, nekem a csipeszek a kedvenceim. A fotón nem látszik jól, de van egy nagy lap, amin rengeteg méretű, fajtájú óralap van, kiváló lesz majd tanuláshoz. Aminek még nagyon örültem, az a kis-, nagybetűs nyomdakészlet, oda meg vissza vagyok a nyomdákért, kiskoromba is volt és nagyon szerettem. És a katicás szalag is fenomenális. Az egész pakkot 5 ezer forintért sikerült beszerezni. Nem örülök, ha tönkremegy egy ilyen bolt, bár ennek elég standard volt a kínálata, valahogy egy különleges területet se tudtak magukénak mondani, és nem is voltak jó helyen. Azért a leértékelés kedvemre való volt.
Pótolom a képet a kis horgolt díszről, jövőre biztosan csinálok ilyet ajándékba is, most vettem apró fehér gyöngyöket, majd pár nap múlva rávarrom - és jövőre megmutatom.
Az kék díszt még Pozsonyba vettem, van egy egész készletem, kézzel készített, közel áll a szívemhez és szeretem, hogy a kint töltött hónapok minden karácsonykor eszembe jutnak. Az angyalka pedig a szőnyegboltból származik, Bernátnak nagyon tetszett, azért vettem meg, hiába, mindenhol lehet valami kedveset találni.
Úgy terveztük, hogy holnap itthon fogunk punnyadni, de változott a terv, és a mi meghívásnak nem tudtunk ellenállni, így a piarista kollégiumban leszünk. A barátnőkkel már összehangoltuk, hogy ki mit készít, csuda nagy vacsorázás várható, a tojások már megfőttek a kaszinótojához, most rotyog a zöldséglevesalap a gombkrémleveshez. Szédelgek, émelygek, de már nagyon várom a holnap estét, lehet, hogy túl sokat voltam az utóbbi időben itthon?
Bernát nagyon élvezte a villamost, amely rendesen csörögött-csattogott (a hármassal mentünk), persze korábban is villamosoztunk már, de inkább gyalogoltunk, míg pici volt, majd bicajjal jártuk a várost.
A boltot már rendesen kipucolták, de így is kincseket szereztünk, nekem a csipeszek a kedvenceim. A fotón nem látszik jól, de van egy nagy lap, amin rengeteg méretű, fajtájú óralap van, kiváló lesz majd tanuláshoz. Aminek még nagyon örültem, az a kis-, nagybetűs nyomdakészlet, oda meg vissza vagyok a nyomdákért, kiskoromba is volt és nagyon szerettem. És a katicás szalag is fenomenális. Az egész pakkot 5 ezer forintért sikerült beszerezni. Nem örülök, ha tönkremegy egy ilyen bolt, bár ennek elég standard volt a kínálata, valahogy egy különleges területet se tudtak magukénak mondani, és nem is voltak jó helyen. Azért a leértékelés kedvemre való volt.
Pótolom a képet a kis horgolt díszről, jövőre biztosan csinálok ilyet ajándékba is, most vettem apró fehér gyöngyöket, majd pár nap múlva rávarrom - és jövőre megmutatom.
Az kék díszt még Pozsonyba vettem, van egy egész készletem, kézzel készített, közel áll a szívemhez és szeretem, hogy a kint töltött hónapok minden karácsonykor eszembe jutnak. Az angyalka pedig a szőnyegboltból származik, Bernátnak nagyon tetszett, azért vettem meg, hiába, mindenhol lehet valami kedveset találni.
Úgy terveztük, hogy holnap itthon fogunk punnyadni, de változott a terv, és a mi meghívásnak nem tudtunk ellenállni, így a piarista kollégiumban leszünk. A barátnőkkel már összehangoltuk, hogy ki mit készít, csuda nagy vacsorázás várható, a tojások már megfőttek a kaszinótojához, most rotyog a zöldséglevesalap a gombkrémleveshez. Szédelgek, émelygek, de már nagyon várom a holnap estét, lehet, hogy túl sokat voltam az utóbbi időben itthon?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése