2010. július 7., szerda

Megint Vadaspark

(Ekkor még csak mi hallgattuk az előadást.)
Miután bérletesek lettünk, egyre többet járunk a Szegedi Vadasparkba, több látogatásról be se számoltam az utóbbi időben, de a mai annyira jóra sikerült, hogy nem hagyhatom ki.
Kilikéékkel mentünk, aki a három fia mellett az öccsével felszerelkezve érkezett, aki igazi főnyeremény volt az állatos ismeretei és a rohangászó ifjak kordában tartása végett.
Most tudtuk meg, hogy van olyan, hogy Zoo típusú találkozások, azaz állatbemutató programok, ezeknek rendje is van. Mi a jobb oldali oszlopot végeztük el ma, tény, hogy csak a program délelőtti részét, a nagyobbak még a nem szeretem állatokat is megszeretgették. Legközelebb úgy időzítünk, hogy a másik programsorozattal is találkozzunk.
Ilyenkor egy gondozó beszél az állatokról általában, majd mesél a látható példányokról, például a két szibériai tigris neve Borisz és Igor, Rigából jöttek, ahol Zorrónak és Pedrónak hívták őket. És még növésben vannak, most olyan 200 kilósak, de az apjuk 300 fölött van. Lehet etetni szurrikátákat, ami azért is különleges, hiszen mint minden állatkertben, itt sem szabad etetni az állatokat.

(Kilikéék szurrikáta etetés körben, Bernát ekkor édesen alukált.)
(Az oroszlánokat a tetőről etetik, merthogy ők szeretnek kézből enni, de utána lábból is fognak.)

És jövőre lesznek zsiráfok és pingvinek is. Valamint már most megtalálhatóak a tervezett rendezvények, sajnos még nem részletesen.
Bernát itthon lelkesen mesélte, hogy látta a tevéket, amik ettek répát.
(A szegei otthonoktatásra készülő csapat gyermekeiből a 2. korcsoport fiú tagjai vonatoztak.)

4 megjegyzés:

  1. én mindig utólag kommentelek..
    Mikor olvastam rögtön az jutott eszemben, milyen jó, hogy van egy másik család, akikkel együtt tudtok menni! igy legalább Kilikéékből is látunk valamit :) Nagyon szupi az ilyen program a fiúknak!

    VálaszTörlés
  2. Nem baj az utólagos kommentelés sem, én nagyon örülök neki, hogy írsz, nagyon jól esik és megtisztelő.

    Mi itt Szegeden kifejezetten áldásos helyzetben vagyunk, hiszen három otthonoktató család, jelenleg hét gyerekkel, egy korosztály, mind keresztény, ráadásul nagyon egyformán gondolkodunk.
    Szóval ennél jobb csapatot otthonoktatásra kívánni se lehetne. Így kifejezetten különleges helyzetünk van, na meg Szeged adottságai is kedveznek a sok sok közös csavargásra, vadaspark, múzeum és még számtalan program, amire jó együtt eljárni.
    És a legjobb, hogy az elmúlt hónapokba pl minden variációba voltunk már vadasparkba, Kilike Hajni, mi Hajni, mi Kilike, majd mikor a baba nagyobb lesz, akkor talán összejön egy hármas is. De nappaliban leül a hármas fogat, na olyan már volt:)
    És Hajniék jó voltából van két lány is a csapatban:)

    VálaszTörlés
  3. Na, látod, ez igazán nagy áldás, ennyien együtt. Nekem az a legnagyobb bajom, hogy itt helyben egyáltalán nincs keresztény korosztály a gyerekeinkek, nem hogy OO-s korosztály! És hát egy olyan faluban élünk, ahol még egy nyilvános játszótér sincs.. meg semmi más, mindenért be kell autózni Komáromba, ahol Pepitáék laknak. Ők állnak ezen a téren legközelebb hozzánk.
    Szóval irigylésre méltó a helyzetetek! :)
    Nekünk meg lehet, hogy el kéne költöznünk?

    VálaszTörlés
  4. Hány kilóméterre laktok Komáromtól?
    Csak mert itt is megvan a 24 km távolság, szóval félreértés ne essék, nem vagyunk egymás tőszomszédai (sajnos).
    Ezért mitalán nem is a szegedi csapat, hanem a Szeged és környéke társaság.
    Mi még Szegeden vagyunk, de szándékunkban áll idővel nekünk is 24 km-re távolodni, naná, hogy másik irányba, mint a másik 24 km-re élő család;)
    De Szeged megmarad központnak.

    Emiatt a gyerekeink nem tudnak (sajnos) napi, kétnapi rendszerességgel együtt játszani, de igyekszünk mind több alkalmat biztosítani nekik. És be kell vallani, szerintem mi anyukák is nagyon örülünk a közös délelőttöknek, napoknak, kiruccanásoknak.

    VálaszTörlés