A szorgalmas két uralomra kerül, a lusta pedig robotmunkára jut. (Péld 12, 24)
Megint más címével garázdálkodok, de csak azért, mert a Rendrakás című bejegyzés eszembe juttatta, hogy lassan megint jöhet egy helyzetjelentés, hogyan is halad a novemberben elkezdett Flylady.
A hónapok alatt sikerült teljesen az otthonunk adottságaihoz, a családunk életéhez alkalmazkodó rendszert kialakítani (majd a baba érkezésével újratájoljuk;)).
A napi rutinok szinte teljesen mások, mint a papíron, főleg a reggeli és az esti. Jelentős különbség, hogy hot spotot nem pakolok, nem azért, mert ez nem tetszik, hanem mert túlteljesítve a programot, sikerült felszámolni őket, gondoltam dehogy pakolászom őket állandóan, inkább tűnjenek el.
Eltérünk attól is, hogy nem egyszemélyes flylady akciót viszek, hanem inkább amolyan flyfamily lett az eredmény. Én kidolgoztam szépen a kis kontrollmappámat, bár már nem nagyon kell nézni, hiszen elég jól ismerem, hogy mi után mi jön. Zsoltnak minden héten szólok, hogy épp melyik zóna jön. Innentől kezdve ő tudja, hogy ha van ideje segíteni (mert nincs nyakig munkával és Bernát sem lóg a nyakába), akkor az adott zónában övé annak a letörlése, ami mi magasan van (lámpa, szekrény teteje, képkeretek etc).
Emellett nagyon sokszor dolgozik az adott zónában a kezem alá, pl konyha esetén reggel, mielőtt elindulna öt perc alatt kirámolja a szekrényt, amit aznap ki akarok takarítani, így nekem már csak a sikálás és a visszapakolás marad. De rengeteg ilyen pár perces kezem alá dolgozást csinált már és én napközben olyan hálás tudok lenni mindegyikért.
Bernátnak még nincsenek külön feladatai. A szobájába szépen pakol és ami nagyon fontos, nem hordja szét a játékokat a lakásban. A nagyszobába szokott kijönni játszani, de mostanában rászokott, hogy a trambulinra pakol, így minden egy helyen van.
Eddig egyetlen feladatot tudtam neki kitalálni, amely csak az övé, mindig ő csinálja és nem csak maga után pakol, merthogy szerintem nem az az igazi pakolás, feladat, hogy elpakolok kizárólag magam után. Ezért olyat kerestünk, ami minden nap van, gyors, és a mi területünk is: hazaérkezés után ő rakja be mindenki cipőjét a szekrénybe. Mostanában indulás előtt ki is vesz, volt már, hogy odajött hozzám és megkérdezte, hogy melyiket kérem.
Ahogy az Efezusi levél írja a keresztény családról:
Engedelmeskedjetek egymásnak Krisztus félelmében! (Ef 5,21)
És jó lenne ezen a területen bölcsnek lenni, merthogy
A bölcs nő felépíti házát, a balga pedig a felépültet is lebontja kezével. (Péld 14, 1)
Megint más címével garázdálkodok, de csak azért, mert a Rendrakás című bejegyzés eszembe juttatta, hogy lassan megint jöhet egy helyzetjelentés, hogyan is halad a novemberben elkezdett Flylady.
A hónapok alatt sikerült teljesen az otthonunk adottságaihoz, a családunk életéhez alkalmazkodó rendszert kialakítani (majd a baba érkezésével újratájoljuk;)).
A napi rutinok szinte teljesen mások, mint a papíron, főleg a reggeli és az esti. Jelentős különbség, hogy hot spotot nem pakolok, nem azért, mert ez nem tetszik, hanem mert túlteljesítve a programot, sikerült felszámolni őket, gondoltam dehogy pakolászom őket állandóan, inkább tűnjenek el.
Eltérünk attól is, hogy nem egyszemélyes flylady akciót viszek, hanem inkább amolyan flyfamily lett az eredmény. Én kidolgoztam szépen a kis kontrollmappámat, bár már nem nagyon kell nézni, hiszen elég jól ismerem, hogy mi után mi jön. Zsoltnak minden héten szólok, hogy épp melyik zóna jön. Innentől kezdve ő tudja, hogy ha van ideje segíteni (mert nincs nyakig munkával és Bernát sem lóg a nyakába), akkor az adott zónában övé annak a letörlése, ami mi magasan van (lámpa, szekrény teteje, képkeretek etc).
Emellett nagyon sokszor dolgozik az adott zónában a kezem alá, pl konyha esetén reggel, mielőtt elindulna öt perc alatt kirámolja a szekrényt, amit aznap ki akarok takarítani, így nekem már csak a sikálás és a visszapakolás marad. De rengeteg ilyen pár perces kezem alá dolgozást csinált már és én napközben olyan hálás tudok lenni mindegyikért.
Bernátnak még nincsenek külön feladatai. A szobájába szépen pakol és ami nagyon fontos, nem hordja szét a játékokat a lakásban. A nagyszobába szokott kijönni játszani, de mostanában rászokott, hogy a trambulinra pakol, így minden egy helyen van.
Eddig egyetlen feladatot tudtam neki kitalálni, amely csak az övé, mindig ő csinálja és nem csak maga után pakol, merthogy szerintem nem az az igazi pakolás, feladat, hogy elpakolok kizárólag magam után. Ezért olyat kerestünk, ami minden nap van, gyors, és a mi területünk is: hazaérkezés után ő rakja be mindenki cipőjét a szekrénybe. Mostanában indulás előtt ki is vesz, volt már, hogy odajött hozzám és megkérdezte, hogy melyiket kérem.
Ahogy az Efezusi levél írja a keresztény családról:
Engedelmeskedjetek egymásnak Krisztus félelmében! (Ef 5,21)
És jó lenne ezen a területen bölcsnek lenni, merthogy
A bölcs nő felépíti házát, a balga pedig a felépültet is lebontja kezével. (Péld 14, 1)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése