Szummázó, nagy összefoglaló tapasztalatokat tartalmazó bejegyzést még senki se várjon tőlem, hiteltelen és nagyképű is lenne négy nap után, de az első hetünket bemutatom és leírom, hogy eddig mire jutottam. Ezen tapasztalataim természetesen nem kiforrottak, hetek, hónapok múltával több gondolatom garantáltan felül fogom írni, és várom a ti észrevételeiteket, ötleteiteket, korrigálásaitokat is!
1. nap (kedd)
Hétfő este, a sok olvasgatás után, úgy döntöttem belevágok, pár perc alatt összeszedtem pár dolgot Bernát asztalára, lesz, ami lesz alapon.
Felkelt, reggeli, szabad játék után megrohamoztuk a terepet.
Babilon építő: Ismeri, szereti, nem először játszott vele, így tudta mit kell csinálni. Azt a feladatot találtam ki hozzá, hogy a pálca végére felteszek egy bumbit és neki a másik végére ugyanolyan színűt kell rakni. Működött, élvezte.
Kirakó fadobozban: Egy képet szeret kirakni belőle, a repülőset. A kockákat nézegetve egész ügyesen megtalálja, hogy melyik oldalak azok, amelyből kirakható a repülő, meg is csináltuk.
Boribon és a 7 lufi. Pár napja kartonpapírból kivágtam hét lufit, mint a mesébe. Első program az volt, hogy együtt rákötözgettük a madzagokat, én kötöztem, Bernát az ujjával tartotta a csomót. Legnagyobb meglepetésemre nem unta meg és végig ott tudta tartani az ujját.
A kép bal felső sarkába hat kis Peppa Pig-es könyv található, angolul elolvastam, Bernát is mesélt a képek alapján, majd a hátuljukon található puzzlet kiraktuk.
Könyvek olvasása estére maradt.
Megj. Esti sorrend: Ez a kis Biblia, ima és ezután jön az esti mese, amin van hogy elalszik, van, hogy nem (van, amikor fürdés után letesszük és elalszik, anélkül, hogy odaülnénk mellé - fáradtságfüggő). Sorrend azért ilyen, hogy ne az imán vagy a Biblián aludjon be, akkor inkább még legyen éber.
2. nap (szerda)
Üveggolyók, műanyag üveggek: a golyókat nagyon szereti, a feladat az volt, hogy dobálja bele az üvegbe, az első kilencig hibátlanul számolta is. Utána még kapott mellé különböző edényeket, amikbe pakolgatta, öntögette. Sőt, a toronyépítőst is szétszedte és abba is pakolgatta.
Az a feladat még nem működött, hogy a toronyépítős mind a tíz darabjába 1-1 golyó kerüljön, de majd eljön mindennek az ideje.A színkorong ötletét innen (fa csipeszt még nem tudtam venni) kölcsönöztem. Úgy kezdtük, hogy két színt megneveztem és ráraktam, majd az én kezembe volt a következő és Bernát rámutatott a korongon, hogy hova tegyem. Én innen nem is mentem tovább, hanem összepakoltuk. Minthogy TS után sem szedtem le az asztalt, így minden kéznél maradt neki, egyszer, mikor bementem a szobába, megláttam a korongot a földön és minden pötty a helyén volt. Még jó, hogy épp apával beszéltem telefonon, mert amúgy emiatt felhívtam volna.
Óriáskirakó: szőnyeg méretű, így még én rakom ki, de nagyon tetszik neki az elkészült kép, jókat lehet mesélni róla.
Cars-os kártyák, egy lapbookból származik, néhányon megszámoltuk az autókat, de mást nem nagyon csináltunk még vele, szereti kiszedegetni a tartóból és végigpakolni a kanapén, a kislányautó a legnagyobb kedvenc, mindig megkeresi és külön veszi a többitől.
3. nap (csütörtök)
(Megj. falra betűk, még nem használjuk, csak apa sablonokat készített nekem és véletlenül lett egy ilyen kicsi adag is, gondoltam ne menjen veszendőbe.)
Ez a nap bizonyos szinten más volt, mint a többi, mert mondhatjuk azt is, hogy ez extra szocializációs nap volt, babamama klubbal délelőtt, délután pedig Bubuékhoz mentünk nagyot játszani. Volt móka rendesen, H-val(5é) nagyon ügyesen játszott, közösen legóztak, autóztak, játszottak orvososdit, macit és nyulat műtöttek, amikor elérkezett a rettenetes fáradtság, akkor még birkóztak fél órát.
Az asztalon: kirakó, szén, dobókocka, számokat és képeket tartalmazó építőkocka(még az enyém volt), valamint színes lapok.
A nap itthon töltött része ébredéstől kezdve leginkább egy véget nem érő nyüszögéshez hasonlított, semmi sem volt jó, így természetesen a TS sem működött. Egyedül a dobókockákhoz sikerült hozzáférni. Nagyon tetszett neki, ahogy dobáltam a kirakó tetejébe. Most jött rá, hogy melyik oldalát kell nézni:) Amikor forgott, az aratott a legnagyobb sikert és közölte, hogy olyan, mint a ventillátor. Majd amikor jókedve lett, felváltva dobáltuk a kockát, én mindig megneveztem az eredményt, néha meg is számoltuk.
Legaranyosabb pillanat: mindenáron egyet akart dobni, és próbálta beállítani a kockát a kezében.
4. nap (péntek)A tegnapi nap szöges ellentéte, semmi nyüszi, semmiért:)
Reggeli, játék, majd pakolás után TS asztal megrohamozása.
A gémkapcsok ragadták meg a figyelmét, összekapcsoltatott velem párat, kék-sárga felváltós lett. Majd pakolgatni kezdte, amikor kitettem elé a tégelyeket, nem is mondtam, hogy a megfelelő színbe tegye, ez már ment magától.Majd jöttek a színes korongok, amelyek különböző méretűek. Kitettem elé a nagy sárgát és egy jóval kisebbet, majd a kezébe adtam a nagy pirosat, hogy tegye le, majd a kicsit és szépen kirajzolódott a két oszlop.
De nem folytattuk, mert a tegnap beszerzett gyerek világtérképre kezdett el figyelni, így inkább azon mutogattuk az állatok, és megbeszéltük, hogy melyik ismerősünk, rokonunk éppen merre van a nagyvilágban. A Dörmögő Dömötörben épp volt írás az oroszlánról, azt is megkerestük.
Hurkapálca, olló, festék: napocskát gyártottunk, a testét én festettem, Bernát pedig nagyon szeret vonalakat húzni, abból készültek a sugarai. Amiben még segített: a tixót ő vágta el, valamint tartotta a hurkapálcát, mikor ráragasztottam.Idővel majd készítünk felhőt is, meg három pillangót és interaktívvá tesszük a mesét.
A kirakóra még nem került sor.
szumm:
- egyenlőre azt tartom a legfontosabbnak, hogy megtanulja, hogy az asztalon kirakott tárgyakkal foglalatoskodunk, mindent kézbevesszük, valamit csinálunk velük.
- ideális esetben valami mindig felkelti az érdeklődését, a többi pedig kézbeadva.
- 9-10 órai kezdés a legalkalmasabb és még a nyüszis gyerekkel is lehet valamit kezdeni.
- még kimaradnak "feladatok", de majd pár hét alatt belerázódunk a rendszerbe.
- a Biblia csütörtöktől nincs az asztalon (Bernát ágyába volt, amikor a fotó készült), de vissza fog kerülni, mert jó, ha ott van mindig az asztalon.
- maga a workbox rendszer box része még nincs jelen. Indoklás: még nem találtuk ki, hogy pontosan milyen legyen, így nem is szereztünk be hozzá semmit (ismerve magunkat jópár hétig vacakolunk, mire megtaláljuk a legjobb megoldást, de akkor az tényleg jó lesz, amíg egy ötlettel nem vagyunk maradéktalanul megelégedve, addig nem csináljuk meg).
- minthogy mindig kér mesekönyvet, így indok nélkül nem teszek ki az asztalra, csak ha van hozzá feladat.
- igyekszem változatos lenni, hogy legyen szín, forma, számolás etc. Idővel és tapasztalatokban gazdagodva garantáltan lesz még több terület (és még kéne egy beszerzőkörút is, mert még párat nem tudok megvalósítani).
- 1-es blogon sokkal több játékot használnak, nekünk nincs ekkora készletünk, de linklistám már van, hogy mit szeretnénk:)
- élvezem, hogy ez az egész tényleg játék, ráadásul ez az idő teljesen rá van fordítva, garantáltan nem figyelek másra, telefont kikapcsolom, nem főzök és bármi jutna eszembe, későbbre teszem; tapasztalat, még ha valami feladathoz kapcsolódó anyagért ugrok is fel, az egész "fegyelme" megtörik.
- az asztal lefotózás remek a dokumentációhoz, a képeket dátummal egy külön könyvtárba gyűjtöm, emellett írom a más hónapok óta megkezdett jegyzetfüzetemet, hogy mit produkáltunk aznap, de oda legalább nem kell leírni az eszközöket részletesen. (ezek szerint én is elég vizuális vagyok)
Holnap szombat, de minthogy apa délelőtt dolgozik, így holnapra is készülök.
Elnézést a méretes posztért;)
Ja, és itt a link is...http://caterpillarschool.blogspot.com/
VálaszTörlésAztán: nagyon ügyesen emgtervezted a hetet, és Bernát is aranyosan molyol! :))))
A link ott van a linklistámba;)
VálaszTörlésEzt nem írtam le, de a hét nem lett előre eltervezve, szóval nem kitaláltam az elején és végigterveztem, hanem mindig előzős este, amikor kipakoltam.
Persze idővel, meg nem egy gyerekkel (mert így ugye nagy lazázás még az egész) lehet, hogy előre lesz a hét eltervezve, de most még nem érzem igényét. (kérdezz meg erről pár hét múlva;)
Nahát, nagyon klassz! Jó látni ezeket, és már ötletet is merítettem: mesekönyvhöz kapcsolni a játékot, témát :) Nálunk nagyon nehezen megy a TS, mert nagyon izgága a 3éves fiam, legszívesebben fejen áll :O és ott van a nővére, aki nem tűri a rendzavarókat :D
VálaszTörlésEz is egy kapcsolódó oldalam, ami még folyamatos feltöltés alatt van
http://homeschooling.t35.com/totyogo.html
:))
VálaszTörlésHiába, mindenki magából indul ki. Bocsi, el nem tudtam képzelni, hogy mások máshogy terveznek mint én. :)))
Nagyott koppanok ilyenkor.
Bocs a linkért is. :)
Virág
VálaszTörlésNem koppanás ez, hanem remek adalék, hogy más, máshogy csinálja és soha sem lehet tudni, hogy egy ilyen remek félmondatból nálam mikor lesz remek gólpassz. És adsz olyan pazar ötletet, hogy csak úgy ragyog!;)
A link se gáz, legalább így biztos jártam arra ma:)
Eszter,
VálaszTörlésIgen, gyereke válogatja, Bernátnál is megvannak az olyan időszakok, amikor rá nem lehetne venni, hogy egy pillanatra megálljon. PL amikor apa hazaér, na, onnantól kezdve max akkor ül le, ha apa ölébe lehet, aki valami nagyon érdekeset mutatni neki a számítógépen, vagy fényképeznek. Amúgy meg rohan, pakol.
De amikor ketten vagyunk, akkor is van ilyen periódus, minthogy még "csak" ő csinálja, így ügye nem zavaró, ha hatan szaladnának, akkor azért egészen más lenne;)