2009. szeptember 24., csütörtök

Hordozás


Egy héttel korábban kellett volna írni erről egy posztot, de talán mégsem vagyok annyira lemaradva.
Ezen a héten van a Nemzetközi Babahordozós Hét. Biztos vagyok benne, hogy már összefutottatok ezzel az információval más blogokon, fórumon. Például itt, egy szegedi mamamis bloggertárs oldalán.
Én magam is hordozok, bár nem nagy természetközeli, meg kötődő nevelési elvek miatt, mert a mi nevelési elveink megingathatatlan alapját Isten Igéje képezi. Tény, hogy nincs igehely a hordozókendőről, de miért is lenne, hiszen anno annyira megszokott, mindennapi volt a hordozás és eszükbe se jutott, hogy máshová is lehetne tenni egy gyermeket. Mi nem azért hordozunk, mert szép elméletek vannak mögötte, meg sok kutatás javasolja (persze ezeket jó ismerni, mert vannak emberek, akiket tényleg érdekel a hordozás és az ő kérdéseikre nem árt szakszerű választ adni). Mi azért használjuk a kendőt, mert kényelmes, mert praktikus, mert mindannyian szeretjük. Persze lehet látni minket babakocsival, biciklivel, de mindennek megvan a maga helye. Talán idővel másfajta hordozónk is lesz, talán megmaradunk ennél az egy kendőnél, amely eddig tökéletesen bevált.

Tegnap délután tartottunk egy mini felvonulást a szegedi mamamikkal, nem volt szervezett, nem volt meghirdetett, de mi nagyon jól éreztük magunkat és azért voltak, akik megnéztek minket. Mindig kérdezgettük egymást, hogy "szerinted rájöttek, hogy mi a közös?". Volt kendő, ergo, maitai, elől hátul, apukán, anyukán, gyerek hátán játékbaba és topikanyukánk pocakjában is volt egy hordozott.
Sok vidéki városban vannak szervezett programok, Szegeden nincs. A fővárosban megcsinálták a leghosszabb hordozókendőt, ami minket is megihletett. Jövőre csinálunk mi is egy hasonlót, Á fejéből pattant ki az ötlet, hogy a Kárász utcán végig lehetne állni és mindannyian nagyon jónak tartottuk. Akkor jövőre minden kendőbirtokost várunk a Kárász utcára, de majd még jelzek erről;)
Tegnap a Roosevelt téri játszón találkoztunk, azért már itt is figyeltek minket, ahogy csoportba verődünk és egyre nagyobbakat nevetünk. Innen sétáltunk el a Dugonics térig. Csuda jó délután volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése