2009. március 12., csütörtök

Az én új tudományom

Ma egy filmről akartam írni, de majd bepótolom (és még végignézném megint), mert most annyira fáj a fejem és olyan későn értünk haza Zákányszékről, hogy nem fér bele az időmbe.
Így csak egy fényképet mutatok a félig kész macikáról, amit tegnap kötöttem. A képen még nincs teljesen készen, mert délelőtt készült a fotó és csak este fejeztem be a karokat. Kicsi nyomi, de nekem nagyon tetszett, minthogy sem a tű, sem a fonál nem pont olyan volt, mint ami a leírásban szerepel, ezért kérés volt, hogy milyenre fog sikerülni. Ami viszont meglepett az az, hogy valamiért olyan kis szerethető.

2 megjegyzés:

  1. Nagyon szép! Én nem tudok se kötni, se horgolni, valahogy arra nem futja!

    VálaszTörlés
  2. Engem édesanyám tanított, most ha fennakadok a kötésleíráson, akkor leírom neki és neten elmagyarázza, hogy mit is kéne akkor csinálni:) Távtanít:)

    VálaszTörlés