Ebben a csatában ki az ellenség?

Potter néni a bicskei otthonoktatós konferencián azt mondta, hogy vannak csaták a gyermeknevelésben. Van amelyiket meg kell vívni és van, amelyiket nem {példája: lányaival azt a csatát megvívta, hogy milyen hosszú legyen a szoknyájuk, de azt nem, hogy milyen hosszú legyen a hajuk}.
És minden csatának megvan a maga ideje.

Kicsit tovább mennék ebben az analógiás szóhasználatban. Ha már csata, akkor van ellenség!
De ezen szituációban, a gyermeknevelés harcterén ki az én ellenségem?
A gyermekem? Tényleg vele vívom meg ezeket a csatákat? Tényleg ellene harcolok, amikor szófogadásra nevelem?

Egy csudát, szomorú is lenne!

Ez egy olyan csata, amit apa és anya a gyermekkel együtt vív meg. Együtt csatározunk, hogy egymás iránti szeretetben éljünk, hogy türelmesek legyünk, jóságosak, ne gerjedjünk haragra, és sorolhatnám tovább az 1Korintus 13 ide vonatkozó szakaszait.
Igen, csata, elmondom az én legutóbbi ilyen csatámat:
Szavamjárása volt: Édesanya most haragszik!
És ha azt gondoljuk, hogy ezen mondatban nincs semmi kivetnivaló, akkor vessünk csak egy pillantást az imént idézett passzusokra: NEM GERJED HARAGRA (1 Kor 13,5)
Hálát adok az Úrnak, hogy folyamatosan izzatja a szívem, hogy olvassam az Ő Igéjét, mert egy rengetegszer ismételt részben felfedezhettem, hogy mi is az, amit én nagyon nem csinálok jól.
És jött a csata, több mint egy hetembe került, hogy tudatos odafigyeléssel leszoktassam magam arról, hogy használjam azt a mondatot, amely azt mutatja, hogy használójában nincs szeretet! És én nem akarok olyan lenni, akiben nincs szeretet!

Akkor ki is, mi is az ellenség ezen csatában?
A széles út!
A csata az, hogy a keskeny úton tudjunk maradni, hogy azon az úton járunk, amely keskeny, amelyen kevesen járnak, amely az éltre vezet.
Az ellenség a széles út, az az út, amelyen mindent megengedhetünk magunknak, mindent kimondhatunk, mindent magunkkal cipelhetünk, mert elfér rajta. De a keskeny úton már nem minden fér el, nem fér el rajta a haragom!

A szűk kapun menjetek be! Tágas a kapu és széles az út, amely a romlásba visz - sokan bemennek rajta. Szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre vezet - kevesen vannak, akik megtalálják.
(Mt 7,13-14)