Nagy nagy örömömre Gira megint ír blogot, és megint kaptam rá meghívást, amit nagyon szépen köszönök. És megint lehet tőle tanulni: a lányok játékait elpakolta, beszámolt a sok jó tapasztalatról, hogy így is milyen jót játszanak és nincs kupi.
Sajnos nálunk nincs játszópajtás tesó, sem udvar, de a bejegyzése hatására átgondoltam a játékrendszerünket. A laminálpadló óta a játékok a nagy kosárba voltak ömlesztve, mert így egyszerűbb és gyorsabb volt összepakolni, az építőkockák voltak csak külön. Nem gondoltuk akkor se véglegesnek ezt a rendszer, hiszen nem alkalmas normális játékoz, hogy mindent mindig keresgélni kell és a láda aljáról kipakolni. Bernát nem is játszott jókat, inkább csak rumlizott.
Én előszedtem minden játékos zsákot, amit korábban varrtam (leselejtezett nadrágok szárából), szétválogatta minden játékot és Bernát számára elérhetetlen magasságba helyeztem.
Csak pozitív tapasztalatokról tudok beszámolni, íme:
- kéri a játékot, amivel játszani akar
- az előzőt el kell pakolni - már nem is kell neki mondani, magától is pakol, sokszor már azelőtt, hogy jönne nekem szólni, hogy mit kér. Ma este fürdés után magától ment pakolni, senki se mondta neki.
- sokkal "tudatosabban" játszik az adott játékokkal, mostmár nem az a játék a kockákkal, hogy kiszórja, hanem építeni akar
- én is többet játszom vele, hiszen van, hogy megakadna egy egy játékkupaccal, de együtt sokkal kreatívabban lehet játszani. Bevallom én is fejlődök, soha se hittem volna, hogy ennyi mindenre jó az építőkocka, pontosabban, hogy én is ilyen jókat tudok belőle építeni.
- nincs széthordva játék a lakás minden pontjára, és napközben sem kell térdig játékok között járni a szobájába, sokkal rendezettebb, áttekinthetőbb az egész
- sokkal többször lapozgat könyveket
- újabb adag játékkal 20 percig is tud játszani egyedül, elmélyülten, utána csere és a következő adaggal is 20 perc
Köszi Gira a gólpasszt ehhez a rendszerhez!
Sajnos nálunk nincs játszópajtás tesó, sem udvar, de a bejegyzése hatására átgondoltam a játékrendszerünket. A laminálpadló óta a játékok a nagy kosárba voltak ömlesztve, mert így egyszerűbb és gyorsabb volt összepakolni, az építőkockák voltak csak külön. Nem gondoltuk akkor se véglegesnek ezt a rendszer, hiszen nem alkalmas normális játékoz, hogy mindent mindig keresgélni kell és a láda aljáról kipakolni. Bernát nem is játszott jókat, inkább csak rumlizott.
Én előszedtem minden játékos zsákot, amit korábban varrtam (leselejtezett nadrágok szárából), szétválogatta minden játékot és Bernát számára elérhetetlen magasságba helyeztem.
Csak pozitív tapasztalatokról tudok beszámolni, íme:
- kéri a játékot, amivel játszani akar
- az előzőt el kell pakolni - már nem is kell neki mondani, magától is pakol, sokszor már azelőtt, hogy jönne nekem szólni, hogy mit kér. Ma este fürdés után magától ment pakolni, senki se mondta neki.
- sokkal "tudatosabban" játszik az adott játékokkal, mostmár nem az a játék a kockákkal, hogy kiszórja, hanem építeni akar
- én is többet játszom vele, hiszen van, hogy megakadna egy egy játékkupaccal, de együtt sokkal kreatívabban lehet játszani. Bevallom én is fejlődök, soha se hittem volna, hogy ennyi mindenre jó az építőkocka, pontosabban, hogy én is ilyen jókat tudok belőle építeni.
- nincs széthordva játék a lakás minden pontjára, és napközben sem kell térdig játékok között járni a szobájába, sokkal rendezettebb, áttekinthetőbb az egész
- sokkal többször lapozgat könyveket
- újabb adag játékkal 20 percig is tud játszani egyedül, elmélyülten, utána csere és a következő adaggal is 20 perc
Köszi Gira a gólpasszt ehhez a rendszerhez!
:) Szívesen!
VálaszTörlésÖrülök, hogy tudtad hasznosítani ;)