Krisztus felámadt!

Valóban feltámadt!

Két gondolatot szeretnék megosztani, ami a Húsvéttal kapcsolatban, most nem bújuk ki belőlem a teológus, hanem inkább gyakorlati oldalról szeretném megközelíteni a kérdést.

Húsvéti díszítés:
Karácsonykor mindenhol csak karácsonyi kellékeket lehet látni és még a legbóvlibb helyen is lehet találni legalább egyfajta betlehemest. Húsvétkor az előbbi dömpinghez képest szegényes a kínálat és még a jobb helyeken is alig lehet olyan tárgyat/képet kapni, amely valóban kapcsolódik ahhoz, amiről valójában szól ez az ünnep.
Ennek két okát gondoltam ki az elmúlt napokban:
- a Húsvét az embereknek nem olyan fontos, mint a karácsony. Mi keresztények tudjuk, hogy ez a nagyobb ünnep, de még nem nyertünk hangszórót.
- ilyenkor a természet olyan döbbenetes dekorációval áraszt el minket, hogy bármely más mesterséges díszítés giccsparádénak hat mellette. Pénteken Zákányszékre autózva a számat tátottam, minden olyan gyönyörű volt, minden virágba borult, a zöldnek ezer árnyalata pompázott mindenütt, olyan volt, mint egy nagy csokor, ahol minden pont a helyén van a rikítóan világoskék háttér előtt. Ehhez tényleg nem kell díszítés.

Népszokások:
Keresztény ismerősökkel beszélgetve sokszor felmerül a kérdés, hogy mennyire engedjünk a népszokások továbbélésének. Személy szerint én szeretem a népszokásokat, nem a hiedelmekkel és babonákkal dúsított praktikákra gondolok, hanem a locsolkodásra, a versmondásra, a hímes tojásra. Idén a következőre jutottam, amit jövőre és utána minden évben úgyis felül fogok bírálni, de azt hiszem már most elég stabilan körvonalaztuk Zsolttal, hogy mi hogyan is óhajtjuk Húsvét hétfőt körvonalazni.
A locsolkodás természetesen a fiúk dolga, verset tanulva apa vezetésével, lányok pedig epedve várhatják az újabb produkciót. Eleinte valószínűleg én fogok verset keresni, de biztos vagyok benne, hogy a férfihad hamar el fog jutni, hogy nekem is meglepetést okozzanak.
A tojásfestés a lányok dolga, ez egy igazi művészet, ha lesz lányom biztos, hogy meg fogom neki tanítani, amit csak tudok, addig is gyűjtögetem a mintákat, technikákat és megpróbálom az igazi népi vonulatot képviselni, tehát nem bolti festéket használok, hanem hagyma héjat, bodzát etc. Minthogy ez szigorúan a lányok terepe, fiúknak ide tilos a belépés, nem fogom Bernátnak megtanítani, hogy hogyan kell tojást festeni, nem azért mert ki akarom túrni, hanem mert milyen jó lesz majd, ha lesznek húgai és csodálatta nézni majd a tojásokat, amit festettek/karcoltak/írókázta és benne lesz majd a teljes elismerés, mert ez nem az ő területe. Mindez természetesen Édesapára is vonatkozik:) cserébe én soha se fogok kiugrani repcsiből, és továbbra is felnézek rá, hogy ő ezt képes volt megtenni.