Felolvasás

Minthogy többen sok blogot olvastok, bennetek már garantáltan nem merül fel, az olvasás ne lenne egy rendkívül hasznos időtöltést. Sőt, azt is elég sokan leírták már, hogy milyen hasznos a felolvasás, kétség sem merül fel senkinek afelől, hogy ne kellene mind többet :)

Amikor átköltöztünk Kistelekre, hirtelen nem sok könyv volt nálunk, azért egy mesegyűjteménnyel, a Három pillangóval elég sokáig elvoltunk, főleg, hogy Kálebből a címadó mese gyorsan kiváltotta a minden nap legalább egyszer szeretné hallani reakciót.

Amikor beindult az aktív tanulós időszak, mely egybeesett a nekem sokat kell feküdni résszel, elkezdődött Káleb részéről a legyél velem sokat időszak, teljesen jogosan, írtam már korábban. És az egyik nagy lehetőség a meseolvasás volt, a könyvek viszont még ekkor is a korábbi helyükön kuksoltak. 

Én és a tabletem kombinációból kellett gyorsan valamit kihozni :) Az egyetemek, akadémiák által végzett digitalizációs munkák viszont kifejezetten hasznosnak bizonyultak:

Hamar a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán találtuk magunkat, és rögvest szembesülhettem azzal a ténnyel, hogy évekre elegendő anyaggal rendelkezünk!

A Süsüvel indítottunk, az összes részével, majd Mirr Murr, a Kiscsacsi.

Esténként pedig valami hosszabb lélegzetvételűre volt szükség, valamire, ami sokáig kitart :)  És ekkor jöttem rá, hogy fenn van a Trapiti.

Így már csak arra kell figyelnem, hogy reggel és este is fel legyen töltve a szerkezet, és mostmár az is rendszerré vált, hogy tanulás előtt és után is kér Bernát egy-egy fejezetet. Ilyen kérést pedig véletlenül sem fogok visszautasítani :)

Két előnyét fedeztem fel még a digitalizált irodalomnak, a lemerülő közvetítő eszköz gátat tud szabni a másfél, két órásra húzódó meseolvasásnak, mert csak még egy részt :) A másik az, hogy a kivetítő fénye mellett a kicsit egész hamar elalszanak és bár Fülöp a legtöbb esetben még igényel egy kis ringatást, lassan ő is el fog tudni aludni az ágyában.

És kinek kellenek ezután könyvek? Természetesen nekünk :) hiszen hasznos, meg előnyökkel is rendelkezik ez a forma, de azért mégis az az igazi, amikor a könyv lapjait meg lehet simítani, minden könyvnek más illata van, másképp látszódnak a betűk, ott vannak a szép rajzok, körbe lehet ülni, lapozni. Erősen közhelyes gondolatok, de ez tényleg jó érzés. Mert jobb a könyvespolc előtt állni és böngészni, mint a keresőt szemlélni :)

Jó olvasgatást!