még ők a legkisebbekTotyogó Bernáttal, Kalebbel pocakban éltük mindennapjainkat, amikor tudomásomra jutott, hogy plébániánkon is működik eme intézmény, ráadásul a már korábban emlegetett exszobatársnőm vezeti. Nosza, nem lehet az azért annyira rossz.
És nem is volt, öt anyuka gyermekeikkel felszerelkezve, akik mindannyian járunk a vasárnap 10-es szentmisére. Ennél nem kell jobb alap.
Sajnos hamar változások köszöntek be a klub életébe, vezetőnk, másik anyukával egyetembe visszament dolgozni.
A többi anyuka megbeszélte, hogy megkérnek engem, hogy vezessem a továbbiakban, mondván nekem van ilyen tapasztalatom, ebből a csapatból a legidősebb a gyermekem, ráadásul jön a második is.
Így pár hónapra rá vezetője lettem a klubnak.
Hamar rájöttem, hogy a babaklub egyáltalán nem lepukkant, kiégett anyukák gyűjtőhelye, ahogy az sok évvel ezelőtt gondoltam. Ez egy rendkívül fiatalos, jókedvű csapat, ahol nem csak a pelusokról és hozzátáplálásról lehet beszélgetni. Kezdünk igazi kis közösséggé formálódni.
élvezzük a friss levegőt
Tegnap beszélgettem egy látogatóba érkező
anyukával, akiknél szintén működik klub, de csak langyosan. Említette, hogy azért, mert a plébános nem viseli szívén, nem hirdeti. De biztos, hogy a plébános lelkesedésén múlik eme kisközösség sikeressége?
Mi élvezhettük a korábbi és a jelenlegi plébánosunk támogatását is. Hirdetni viszont a szentmiséken nem szoktuk.
Miért is kellene? Mert onnan szereznek tudomást róla? Miért onnan kellene? Ha valamit, hát a kisgyermekes családokat észre lehet venni a plébánián. És ismerjük is egymást, tudjuk, látjuk, hogy merre született kisbaba.
Azt tapasztaltam, hogy ezek a kapcsolatok, a személyes hívás, a klubbon kívüli barátság adja meg azt az alaphangulatot, amiért jó összejönni. És az Alap pedig nem más, mint Jézus! Mert van közös tanítás, amely szilárdan áll, van szentmise, ahol hetente közösen ünnepelhetünk!
És nem is volt, öt anyuka gyermekeikkel felszerelkezve, akik mindannyian járunk a vasárnap 10-es szentmisére. Ennél nem kell jobb alap.
Sajnos hamar változások köszöntek be a klub életébe, vezetőnk, másik anyukával egyetembe visszament dolgozni.
A többi anyuka megbeszélte, hogy megkérnek engem, hogy vezessem a továbbiakban, mondván nekem van ilyen tapasztalatom, ebből a csapatból a legidősebb a gyermekem, ráadásul jön a második is.
Így pár hónapra rá vezetője lettem a klubnak.
Hamar rájöttem, hogy a babaklub egyáltalán nem lepukkant, kiégett anyukák gyűjtőhelye, ahogy az sok évvel ezelőtt gondoltam. Ez egy rendkívül fiatalos, jókedvű csapat, ahol nem csak a pelusokról és hozzátáplálásról lehet beszélgetni. Kezdünk igazi kis közösséggé formálódni.
élvezzük a friss levegőtanyukával, akiknél szintén működik klub, de csak langyosan. Említette, hogy azért, mert a plébános nem viseli szívén, nem hirdeti. De biztos, hogy a plébános lelkesedésén múlik eme kisközösség sikeressége?
Mi élvezhettük a korábbi és a jelenlegi plébánosunk támogatását is. Hirdetni viszont a szentmiséken nem szoktuk.
Miért is kellene? Mert onnan szereznek tudomást róla? Miért onnan kellene? Ha valamit, hát a kisgyermekes családokat észre lehet venni a plébánián. És ismerjük is egymást, tudjuk, látjuk, hogy merre született kisbaba.
Azt tapasztaltam, hogy ezek a kapcsolatok, a személyes hívás, a klubbon kívüli barátság adja meg azt az alaphangulatot, amiért jó összejönni. És az Alap pedig nem más, mint Jézus! Mert van közös tanítás, amely szilárdan áll, van szentmise, ahol hetente közösen ünnepelhetünk!
folyt.köv. Hoz néz ki egy alkalom?
keressük a látványos, gyors megoldásokat
keressük a látványos, gyors megoldásokatNálatok van-e babamama klub? Hogy kerültél bele?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése