2010. december 1., szerda

Messze mentünk és még tovább

Gitéknél jártunk;) Még a múlt hónapban és most már akkor is beszámolok róla, mert olyan békés, áldott találkozás volt {kicsit kezd karácsonyi hangulatom lenni}.
A pannonhalmi Bandász napok után nem haza indultunk, hanem Gitékhez, egy jóbarátunk felvezetett minket Komáromig, onnan Git leírása alapján mentem és gond nélkül odataláltunk hozzájuk.
Vasárnap estétől szerdáig élvezhettük a vendégszeretetüket, amely tényleg szeretet volt. Nagyon szép helyen laknak, csinos otthonuk van, nekem legalábbis nagyon tetszett. Bernát első pillanattól fogva otthonosan mozgott és játszott a gyerekekkel, azóta is emlegeti őket. Kaleb nagyokat aludt, csak ez esti fürdésnél sírt, mert itthon mindig apa fürdeti és nem értette, hogy ha ő kádban van, akkor miért én vigyorgok rá.Gittel végre kibeszélgethettük magunkat, olyan volt, mintha egy hatalmas beszélgetés lett volna, pedig ezerszer félbe kellett hagynunk, mégsem éreztem sehol se törést benne. Csúnyán hosszú bejegyzés keletkezne, ha minden témát ismertetnék, ami elhangzott, de természetesen család, gyerekek, házasság, otthonoktatás, vallás (naná, találkozik a róm kat és a baptista, de nem kell felszisszeni, mi tudjuk, hogy a közös, amiben állunk és az építés sokkal jobb, mint a vita!).
És nagyon finomakat ettünk, képzeljétek, csinált nekem knédlit vadas mártással, utoljára Pozsonyba ette, még lánykoromba és annyira szerettem. Hazafelé még egy nagy adag Kofolával is felszereltek, amely szintén kedvenc.
Aki még nem ismeri személyesen Gitet, sajnálja nagyon, mert csodálatos ember! Bízom benne, hogy lesz még alkalmam meglátogatni őket és abban is, hogy ők is fognak még vendégeskedni nálunk.
Legszebb: Git bemerítkezésekor készült fényképét szerintem mindenkinek látni kellene, én nem tudom elfelejteni azt a képet, nagyon nagyon szép!

Hazafelé út is gazdag volt, minthogy Pannonhalmára a helyi babamama klubról indultunk, keretbe foglaltuk a csavargásunkat, mert elmentünk a komáromi babamama klubba, aholis Pepita várt várt minket, három fiával {három olyan udvarias és jólnevelt fiúval, amelyek áldás a szülőknek!}.A mi bm klubunkban kicsi gyerekek vannak, náluk, minthogy két oo-s család az átlagéletkor jóval magasabb. Kreatívkodtunk is, Git már bemutatta. A miénk is megvan, pont ma pakoltam el az őszi dobozba, hogy jövőre is kitehessem az ablakba.Pepitáéknál ebédeltünk, olyan finom túrós buktát csináltak, hogy degeszre ettem magam. Az ő otthonuk teljesen más stílusú, és az ő otthonuk is annyira otthon. Bementem és azt éreztem náluk is, hogy jó az Úr által teremtett világba élni!
Bernát és Kaleb elfáradt, hazaindultunk és ha nem fogy ki a benzin, megállás nélkül el tudtuk volna érni Szegedet, de legalább útközben ettük meg mindazt az útravalót, amit Git csomagolt.
Git, Pepita és családotok, köszönjük nektek ezeket a csodálatos órákat, napokat! Alig várom, hogy megint találkozhassunk, addig is az Úr áldása szálljon az otthonotokra!

2 megjegyzés:

  1. :D
    Én is bízom benne, hogy még találkozunk!
    jó volt hogy itt voltatok!

    VálaszTörlés
  2. jajj, jó volt egy kicsit együtt lenni élőben! Nyáron jön a folytatás, nem?
    :)

    pepita

    VálaszTörlés