Tot school 7. hét

Bernát 29 hónapos.

Nem csináltunk túl sok újdonságot, mert mindent lelkesen szed le a polcról, ami eddig volt. Szeretem ezt a kikészítős rendszer (workbox), mert látszik, hogy érdekli, mit tettem ki, folyamatosan fedezi fel, és még az is meglehet figyelni, hogy miket szeret a legjobban.
Újdonság a Toy Story-s számok voltak, zöld és kék színbe lettek kinyomtatva. A kéket szétvágtam és a zöldre kell rápakolni. Megcsinálja egyedül minden gond nélkül, amikor együtt játszunk vele, akkor mondom hozzá a számokat, a nyolcast és a hatost ismeri magabiztosan. Vagy az én kezembe van a kártya és ő mutatja meg, hogy hova tegyem, vagy én mutatok rá a helyére és ő keresi meg a passzoló kártyát. Tőle még nem kérdezem a számokat, nem kell megneveznie, én mondom, de neki "csak" a helyét kell megtalálnia.Az egyik nap indulás előtt még lelkesen játszottunk, már felöltöztettem és mire visszamentem előszedte a színkorongot és kérte hozzá a "feltétet". Amikor először kezdtük el használni, még nem tudta stabilan a színeket, mára már majdnem mindet megnevezi, más környezetben is.

Nem mutattam még képet a naptárajtóról. Egy különleges napot örökítettem meg, húgom születésnapja (ezúton is újra Áldott szülinapot!). Aki ismer, tudja, hogy milyen rettenetesen béna vagyok dátumokban, évfordulókban, ünnepeltek felköszöntésében és mindenben, ami ezen területekhez kapcsolódik. De nem hagyom magam, az Úr olyannak teremtett minket, hogy képesek vagyunk változni, újat tanulni. Most megint bekászálódok az élet iskolapadjába;)
Szóval ahogy már korábban írtam, a naptár feliratait kartonra festettük (nem vagyok nyomtatóellenes, hiszen mi is használunk nyomtatott doksikat, de elvem, hogy amit csak tudunk, magunk készítsük el, mégha kicsit girbegurbák is a betűk, majd a következő kanyar szebb, designesebb, fejlettebb lesz).
Gyurmáztunk, fűztünk (etc, etc, de képtelen vagyok mindent fotózni;)
Bibliai történettel nem haladtunk tovább, Noé és az ő bárkája még mindig kitölti a gondolatainkat. (még erre a hétre is betüremkedett, de az ugye már egy másik történet)Pénteken lovagolni voltunk, nagyon élveztük mindannyian, ha minden jól megy, hetente, de inkább kéthetente biztosan el fogunk menni. És a cica sem úszta meg szeretgetés nélkül. És még virágot is kaptam:)

A móka sem maradt ki, ha tudnátok, hogy mennyit nevettünk míg összeszerelték és Bernát milyen lelkesedéssel játszott vele.És még sokat csavarogtunk, kiállítás megnyitón is jártunk.