János kurzus alatt is rengeteg játék volt, mami is sokat olvasott, játszott Bernáttal, a kurzus pedig nem elhanyagolható szocializációs szempontból. És a "most maradj csendben" feladatot is lehetett gyakorolni, néha ment is;)
Fényképekkel nem állok jól:
- nem volt nálam gép
- Kaleb sokat volt a kezembe, így a gép már nem fért oda (se kirohangászni nem tudtam érte, se a súlyát nem bírtam, ha meg megfogtam, képtelenség beállítani)
Megoldás: beadtam az igényem egy aprócska kompakt gépre:) Ami természetesen őrült jó képeket csinálni és nagyon trendi színe van, ami megy a ruháimhoz;)
Elővettünk majdnem mindent, amiket eddig láttatok, csak most már mindent sokkal nagyobb lelkesedéssel, magabiztossággal fogunk meg.
Legtutibb újdonság: duplo kockákat csoportosítottuk színek szerint, tornyokat építettünk, megszámoltuk melyik színből hány darab van.
Naptár: a gyerekszoba ajtajára készült, év, hónap, nap, nap neve. Színes kartoncsíkok, megfestve, bluetech-el rögzítve. Minden nap cserélgetjük, ami kell.
Eleinte közelharcot vívtunk, hogy melyiket kell és melyiket nem kell leszedni. Vagy elfelejtettük az egészet, ami ugye minket is megzavart, lévén én is onnan nézem azóta a dátumot.
De ma Bernát jött, hogy aktualizáljuk, kérdezte, hogy mit kell, lelkesen pakolta, a levett ment a dossziéba, az új a helyére. Én pedig a lenyűgözdébe! (fotó idővel;)
Könyvolvasás:
Érik a bejegyzés pár könyvről.
De most a képek magukért beszélnek:
Helyszínváltozás:
A kikészített játékok sok esetben az ágyra vándorolnak, még nem jöttem rá, hogy ott miért jobb velük játszani.
Megvan a feladatok időszaki tárolására alkalmas eszköz:
Tegnap beszereztük, ma rögzítettük és használatba is vettük. Mindannyiunknak nagyon tetszik!
A kép elkészülte után apa beletett két tápszeres dobozt mások felesleges "szemete"nálunk kincsnek minősül) a felső részébe, több, mint praktikus.
Isten Igéje:
Ezen a héten Noé Bárkája volt terítéken, minden nap előkerült valamilyen formába (apa továbbra is a napi evangéliumot meséli el neki). Még a közösségi alkalmon is Noét olvastunk!
Minden gyerekbibliába megnéztük a képeket, elmeséltük a történetet, és a kirakót többször is kiraktuk. Vagy én adom a kezébe a puzzle darabokat, hogy mondja meg hová való; vagy a képre mutatok és ő keresi meg a megfelelő darabot. Az illesztés még nem megy.
{Van egy kilenc kockás kirakónk is, most ott tart vele, hogy egy képhez ki tudja választani minden kockáról, hogy melyik oldala tartozik hozzá, beleteszi a dobozba és hív, hogy rakjam ki belőle a képet.}
Gyerekkorom egyik kedvenc meséje:
Fényképekkel nem állok jól:
- nem volt nálam gép
- Kaleb sokat volt a kezembe, így a gép már nem fért oda (se kirohangászni nem tudtam érte, se a súlyát nem bírtam, ha meg megfogtam, képtelenség beállítani)
Megoldás: beadtam az igényem egy aprócska kompakt gépre:) Ami természetesen őrült jó képeket csinálni és nagyon trendi színe van, ami megy a ruháimhoz;)
Elővettünk majdnem mindent, amiket eddig láttatok, csak most már mindent sokkal nagyobb lelkesedéssel, magabiztossággal fogunk meg.
Legtutibb újdonság: duplo kockákat csoportosítottuk színek szerint, tornyokat építettünk, megszámoltuk melyik színből hány darab van.
Naptár: a gyerekszoba ajtajára készült, év, hónap, nap, nap neve. Színes kartoncsíkok, megfestve, bluetech-el rögzítve. Minden nap cserélgetjük, ami kell.
Eleinte közelharcot vívtunk, hogy melyiket kell és melyiket nem kell leszedni. Vagy elfelejtettük az egészet, ami ugye minket is megzavart, lévén én is onnan nézem azóta a dátumot.
De ma Bernát jött, hogy aktualizáljuk, kérdezte, hogy mit kell, lelkesen pakolta, a levett ment a dossziéba, az új a helyére. Én pedig a lenyűgözdébe! (fotó idővel;)
Könyvolvasás:
Érik a bejegyzés pár könyvről.
De most a képek magukért beszélnek:
Helyszínváltozás:A kikészített játékok sok esetben az ágyra vándorolnak, még nem jöttem rá, hogy ott miért jobb velük játszani.
Megvan a feladatok időszaki tárolására alkalmas eszköz:Tegnap beszereztük, ma rögzítettük és használatba is vettük. Mindannyiunknak nagyon tetszik!
A kép elkészülte után apa beletett két tápszeres dobozt mások felesleges "szemete"nálunk kincsnek minősül) a felső részébe, több, mint praktikus.
Isten Igéje:Ezen a héten Noé Bárkája volt terítéken, minden nap előkerült valamilyen formába (apa továbbra is a napi evangéliumot meséli el neki). Még a közösségi alkalmon is Noét olvastunk!
Minden gyerekbibliába megnéztük a képeket, elmeséltük a történetet, és a kirakót többször is kiraktuk. Vagy én adom a kezébe a puzzle darabokat, hogy mondja meg hová való; vagy a képre mutatok és ő keresi meg a megfelelő darabot. Az illesztés még nem megy.
{Van egy kilenc kockás kirakónk is, most ott tart vele, hogy egy képhez ki tudja választani minden kockáról, hogy melyik oldala tartozik hozzá, beleteszi a dobozba és hív, hogy rakjam ki belőle a képet.}Gyerekkorom egyik kedvenc meséje:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése