Kaleb keresztelője

Megígértem, hogy az utolsó képről még írok.
A kurzus egyik miséjén lett Kaleb megkeresztelve. Eleinte nem is bíztunk benne, hogy megengedi, hogy "eltereljük" a figyelmet, de a vége majdhogynem az lett, hogy a többiek nagyobb örömmel vették a közös ünneplést, mint mi magunk.
Számunkra ez egy csodálatos esete volt. Az esti mise, a meleg, a gyerekekre való tekintettel sajnos mindig csak egyikünk tudott jelen lenni a szentmisén, ezért külön áldásnak éltük meg, hogy mind a négyen ott lehettünk.Ami még nagyon fontos volt, itt volt a közösségünk, a szolgálócsapat, a plébániánkon volt és többen jelen voltak a plébániaközösségből is. Igazán átéltük azt, hogy eme szentséggel a fiunk a keresztény közösség része lett!

És egy kis "tetszés szerinti" rész, mert ennek a szövegnek nem muszáj elhangoznia, de engem szíven ütött (el is kértem fénymásolva), az egész, de csak egy részletét emelném ki :

"Ne feledd azonban, hogy örömed csak akkor lesz teljes, ha a gyermekedben Istennek is kedve telik! Vigyázz tehát testére és lelkére! Tanítsd imádkozni! Ismertesd meg vele Isten igazságait és parancsait! Óvd őket a hibáktól, és tartsd távol a bűntől!"