Flájlédi pénteken az autóját és a táskáját rendezi, de minthogy ez nálunk nem szerepel a listán, én pénteken szépítkezek és a fényképeinkkel foglalkozok. Hajatmostam, beáztattam és jól lereszelgettem a lábam, körmöztem, kiszedtem a szemöldököm, a fiúk pedig játszottak, mesekönyveztek, amíg én elszórakoztattam magam.
Fényképekhez nem nagyon jutottam oda, mert napközben sok sok dolgunk volt (rendelünk ágyat;) egy hónap múlva mutatom), egyenlőre válogatom nyomtatnivalókat, és ilyenkor szoktam még csinosítgatni a fényképalbumot is, nyomdázok bele, színes lapokkal díszítem, szöveget írok, mindig csak egy kicsit. Tény, hogy jópár hónappal le vagyunk maradva, de azért mégsem évekkel. A baba születése előtt szeretném behozni ezt a hiányt is.
Tegnap szelektáltam, tudtam én, hogy van még mit kidobálni a ruháink közül, de nem hittem, hogy két sporttáska lesz az eredmény. Tény, hogy olyan könyörtelen voltam, mint még soha. És a két táskába nem számolom azt a jó nagy készletet, amit odaajándékozok tesónak, barátnőnek, valamint azt a sok sok ruhadarabot, amiből majd más fogok varrni.
Most két két méteres polcon elfér kettőnk ruhája, valamint az akasztós, minden áttekinthető és innen lehet igazi ruhatárat gyártani. Nekem most nem kell, majd jövő szeptemberre, addig pedig gyűjtöm a jó ötleteket, anyagokat.
A nagy sétától izomlázam lett, látszik, hogy eltunyultam az elmúlt két hónapba, holnap megint kirucccanunk, nehogymár minden izom elpusztuljon.
Kiderült, hogy nem vagyok netfüggő, bár ezt eddig is gyanítottam. Az utóbbi hónapokban már reggel be volt kapcsolva a gép (apa), vagy ki se lett este nyomva. Most viszont szigorítottam és kikapcsolom, valamint reggel nem nyomjuk be. A héten háromszor is volt olyan nap, hogy délután négy után kapcsoltuk be először, dolgozni is kell, és este nyolc után én már sokszor képtelen vagyok, nah meg azután se szeretek, amikor már apa hazaért. Ma korábban be kellett, ellenőrzés, hogy mindent sikerült jól megcsinálni, de így is már délután volt, így többet olvasgattam bele fórumba.
Viszont egyáltalán nem hiányzik, ha nincs bekapcsolva, egészen konkrétan fel se tűnt a héten, hogy valaminek hiányoznia kellene. Így nem fogok olyan fogadalmat tenni, hogy nem kevesebb számítógép, majd amikor remeg a kezem és szipogva távolodok a bekapcsolni gombtól, elkezdek aggódni.
Fényképekhez nem nagyon jutottam oda, mert napközben sok sok dolgunk volt (rendelünk ágyat;) egy hónap múlva mutatom), egyenlőre válogatom nyomtatnivalókat, és ilyenkor szoktam még csinosítgatni a fényképalbumot is, nyomdázok bele, színes lapokkal díszítem, szöveget írok, mindig csak egy kicsit. Tény, hogy jópár hónappal le vagyunk maradva, de azért mégsem évekkel. A baba születése előtt szeretném behozni ezt a hiányt is.
Tegnap szelektáltam, tudtam én, hogy van még mit kidobálni a ruháink közül, de nem hittem, hogy két sporttáska lesz az eredmény. Tény, hogy olyan könyörtelen voltam, mint még soha. És a két táskába nem számolom azt a jó nagy készletet, amit odaajándékozok tesónak, barátnőnek, valamint azt a sok sok ruhadarabot, amiből majd más fogok varrni.
Most két két méteres polcon elfér kettőnk ruhája, valamint az akasztós, minden áttekinthető és innen lehet igazi ruhatárat gyártani. Nekem most nem kell, majd jövő szeptemberre, addig pedig gyűjtöm a jó ötleteket, anyagokat.
A nagy sétától izomlázam lett, látszik, hogy eltunyultam az elmúlt két hónapba, holnap megint kirucccanunk, nehogymár minden izom elpusztuljon.
Kiderült, hogy nem vagyok netfüggő, bár ezt eddig is gyanítottam. Az utóbbi hónapokban már reggel be volt kapcsolva a gép (apa), vagy ki se lett este nyomva. Most viszont szigorítottam és kikapcsolom, valamint reggel nem nyomjuk be. A héten háromszor is volt olyan nap, hogy délután négy után kapcsoltuk be először, dolgozni is kell, és este nyolc után én már sokszor képtelen vagyok, nah meg azután se szeretek, amikor már apa hazaért. Ma korábban be kellett, ellenőrzés, hogy mindent sikerült jól megcsinálni, de így is már délután volt, így többet olvasgattam bele fórumba.
Viszont egyáltalán nem hiányzik, ha nincs bekapcsolva, egészen konkrétan fel se tűnt a héten, hogy valaminek hiányoznia kellene. Így nem fogok olyan fogadalmat tenni, hogy nem kevesebb számítógép, majd amikor remeg a kezem és szipogva távolodok a bekapcsolni gombtól, elkezdek aggódni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése