Múlt héten voltam 12 hetes vizsgálaton, ahol kiderült, hogy a baba 13 hetes és már több, mint 6 centi. A hányás maradéktalanul elmúlt, a szédülések viszont kitartónak bizonyulnak és elég sokszor vagyok álmos/kimerült, de haladunk előre:)
Émelyegni ugyan nem émelygek, de bizonyos ételeknek még a gondolatától is rosszul vagyok. Alapjáraton nem vagyok egy válogatós ember, és mindenfajta ételt megeszek, még az extra penészes sajtokért és a pacalért is rajongok. Most azonban még a nagy kedvenc tenger gyümölcsei pizzával is ki lehetne kergetni a világból. Egyik nap azt szeretem, ami nagyon csípős és akkor alig érzem a paprika csípősségét, másnap már egy falatot se tudok belőle enni, mert valami natúr, ízetlen farostlemezre vágyom. Következetesen nem kívánok semmilyen húst és tejterméket. Biztosan van ennek valami okos magyarázata, de én örülök, hogy van más, amit lehet enni.
Bernát élvezi, hogy egyre többet mozdulunk ki, persze hétközben tombol az apahiány. Olvasunk, építőkockázunk, dalolunk, tanulunk rendet rakni. Döbbenet, de tud néha határozott segítség lenni. Múltkor a kanapéra rápakolta a játékokat, mondtam neki, hogy elrakom az ágyneműt, addig ő szedje le a játékokat, hogy vissza tudjuk tolni a kanapét, mire megfordultam, mindent elrakott és várta, hogy akkor toljuk már. Joghurtkészítésnél mind a hét üvegre rápakolta a tetejét, rácsavarnom még nekem kell (és nekem se mindig sikerül). És ez csak két dolog abból a rengetegből, amit megcsinál. Azt vettem észre, hogy én magam is élvezem a házimunkát, egy gyerek pedig általában izgalmasnak találja, amíg mi felnőttek el nem vesszük a kedvét tőle.
A legújabb mániám a por kipenderítése a lakásból, tudom, hogy lehetetlen végleg megszabadulni tőle, de azért vannak fokozatok. Egyenlőre keresem azokat a gócokat, ahol sok összegyűlik, vagy ahol morzsa, kosz keletkezik és esélyes, hogy széthordjuk a lakásba. Jelentős javulást értem el már azzal is, hogy állandóan és nem csak naponta kétszer felsöprök a konyhába.
Nektek milyen tapasztalataitok vannak a témában? Vagy ebbe bele kell törődni és törölni, porszívózni, felmosni kell töretlenül?
Émelyegni ugyan nem émelygek, de bizonyos ételeknek még a gondolatától is rosszul vagyok. Alapjáraton nem vagyok egy válogatós ember, és mindenfajta ételt megeszek, még az extra penészes sajtokért és a pacalért is rajongok. Most azonban még a nagy kedvenc tenger gyümölcsei pizzával is ki lehetne kergetni a világból. Egyik nap azt szeretem, ami nagyon csípős és akkor alig érzem a paprika csípősségét, másnap már egy falatot se tudok belőle enni, mert valami natúr, ízetlen farostlemezre vágyom. Következetesen nem kívánok semmilyen húst és tejterméket. Biztosan van ennek valami okos magyarázata, de én örülök, hogy van más, amit lehet enni.
Bernát élvezi, hogy egyre többet mozdulunk ki, persze hétközben tombol az apahiány. Olvasunk, építőkockázunk, dalolunk, tanulunk rendet rakni. Döbbenet, de tud néha határozott segítség lenni. Múltkor a kanapéra rápakolta a játékokat, mondtam neki, hogy elrakom az ágyneműt, addig ő szedje le a játékokat, hogy vissza tudjuk tolni a kanapét, mire megfordultam, mindent elrakott és várta, hogy akkor toljuk már. Joghurtkészítésnél mind a hét üvegre rápakolta a tetejét, rácsavarnom még nekem kell (és nekem se mindig sikerül). És ez csak két dolog abból a rengetegből, amit megcsinál. Azt vettem észre, hogy én magam is élvezem a házimunkát, egy gyerek pedig általában izgalmasnak találja, amíg mi felnőttek el nem vesszük a kedvét tőle.
A legújabb mániám a por kipenderítése a lakásból, tudom, hogy lehetetlen végleg megszabadulni tőle, de azért vannak fokozatok. Egyenlőre keresem azokat a gócokat, ahol sok összegyűlik, vagy ahol morzsa, kosz keletkezik és esélyes, hogy széthordjuk a lakásba. Jelentős javulást értem el már azzal is, hogy állandóan és nem csak naponta kétszer felsöprök a konyhába.
Nektek milyen tapasztalataitok vannak a témában? Vagy ebbe bele kell törődni és törölni, porszívózni, felmosni kell töretlenül?
Boldogságos gyermekvárást kívánok és egészséget mindannyitoknak!
VálaszTörlésBernát akkor nagyon ügyes, ha már ennyit segít neked. Így sokat tanul.
A sok portalanítás lehet ha sziszi fuszi munka, de ne add fel, talán máris kevesebb por vesz körül:-)
nahát! én még csak most olvasom, hogy babát vártok! Kutattam, hol irtál róla legelőször, de nem találom! Elárulod? Hát nagyon szép babvárós hónapokat neked!
VálaszTörlésJa, és most, hogy én is kezdek levegőhöz - meg nethez - jutni, eszembe jutottak a vonatok... számíthatunk rá? Megkaptad az e-mailt, amiben megirtam a címet?
Szia, meg. Azért nem ment még, mert kerestem a szokásos elvesző ny betűt;)
VálaszTörlésZsot nyomtatott kettőt, nekünk is hiányzót és az adott lapot kettévágta és nem találtam a tiéteket.
Tegnap találtam meg, a kanapé mögött;) Bernát:)
Pocakos topikokat keresd, ott találsz több infót.
Csip, köszi a jókívánságot és a portalanítós rész egész jól halad, tényleg csak azt a pár gócpontot és porgyűjtőt, kellett megtalálni és azokat annyira könnyű rendbetartani, királyság.
VálaszTörlés