2009. október 29., csütörtök

Vadaspark


Szeged egyik legjobb helye és nem csak kisgyerekeseknek.
Szerintem még kisiskolás voltam, amikor először elvittek, akkor még nem volt ennyi látnivaló, kaland rész, de minden alkalommal fel tudtam fedezni valami újat. Mára egy igényesen kiépített, színvonalas állatkert lett, amely továbbra is megőrizte egyszerűségét.
Pár hete eldöntöttem, hogy kiviszem Bernátot, de valahogy elmaradt. Hajni bejelentkezett hozzánk a héten és amikor említette, hogy a lányával ki szeretnének menni, nem tudtam ellenállni, csatlakoztam hozzájuk. Bernát eleinte aludt, de attól a pillanattól kezdve, hogy kinyitotta a szemét, csodálkozva nézett körül. Amikor a tigris kifutóját el akartuk hagyni, sírdogált is utána, majd rájött a rendszerre: mindig jön még valami érdekes.

Isten így gondoskodik rólunk, kitaláltam a programot és megvalósult, pedig semmit se tettem érte.
Bernátnak jövő hónapban akartunk téli cipőket venni, Hajni egy zacskó cipővel állított be: kettő is jó, meleg téliek!
De ők se távoztak üres kézzel:


A mai nap legkeményebb mondata:
Nem annyira vagy Jézus tanítványa, amennyire követed,
hanem csak akkor vagy Jézus tanítványa, ha követed!

2 megjegyzés:

  1. Köszönjük. A vadasparki sétát, a beszélgetést, az ajándékokat...és a képeket is. Nagyon jól éreztük magunkat:)

    VálaszTörlés
  2. Remélem máskor is csapunk ilyen kiruccanást:)

    VálaszTörlés