2009. október 5., hétfő

A diafilm és az otthonoktatás

A mamami fórum otthonoktató topikjában kaptam egy kérdés, hogy milyen anyagokat is gyűjtögetek az otthonoktatáshoz. Most egy különleges területet szeretnék megmutatni, ami az én szívemhez nagyon közel áll.
A diák és a diafilm
Természetesen azért olyan szívet melengető ez az eszköztár, mert szüleim nagyon sokat meséltek nekünk diáról. Az ő szobájukban ültünk és a könyvespolc alatt, anyu ágyának a végén volt egy üres terület, ahová nagyon jól lehetett vetíteni, az ágyon pedig elterülni.
Varázsa van a felolvasott mesének, a kivetített képnek, amelynek minden részét meg lehet nézni. A varázst pedig tovább fokozza, hogy nem lehet akármikor diafilmeket nézegetni, hiszen sötét kell hozzá, azt pedig minden okos gyerek tudja, hogy a besötétítés nem az igazi, és illúzióromboló. Ráadásul a vetítő gépeknek megvolt a szolgálati ideje, mert néhány mese után rendesen fel tudtak melegedni, ilyenkor pedig pihenőt kellett tartani.

Egy kis diafilmtörténet, de tényleg csak nagyon kicsi.
Az 1920-as években kezdték el használni őket, elsősorban oktatási céllal. Nagy előnye volt, hogy a mozgófilmmel ellentétben, a kimerevített kép részletesebb tanulmányozást tett lehetővé. Amíg csak képek voltak a diákon, szövegkönyveket készítettek mellé. Az oktatás mellett természetesen a nép szórakoztatásai is bekerült a diafilm repertoárjába, erről Petőfi, Andersen és Julius Verne is megemlékezik.
Elődjét, a laterna magica-t Thomas Walgendtein dán matematikus találta fel és egy jezsuita atya, Athanasius Kricher írta le 1646-ban, különlegessége, hogy elveiben, felhasználásában egyáltalán nem különbözött a mai diafilmektől, és ezeket még kézzel festették.

És mindez hogy a csudába jön a mai kor otthonoktatásához?
Először is, még ma is lehet diafilmet, vetítőt kapni. Nekünk még van egy kisebb gyűjteményünk a gyerekkorunkból, majd igyekszünk kiegészíteni. Hiszen a meséknek egy különleges világába viszi el a gyermeket. És Marék Veronikát, a Magyar Népmeséket, Vackort nem csak könyvben, számítógépen ismeri meg a gyerek, hanem a szobája falán is láthatja.
A második: van néhány doboz történelmünk is, még a szüleim vették Moszkvában ezt a pár dobozt, papír diák vannak benne, a Lenin mauzóleumtól Petrodvorestig minden. Színes diákon, orosz és angol! felirattal. Jó kis szemléltető anyag lesz majd.

Akinek nem rejtenek a szekrényeik ilyen kincseket, az se szomorkodjon, íme egy kis digitalizált oktatási segédanyag a diafilmek világából:
Oktató diafilmek az 1960-as évekből
Vetítőterem
Oktatósorozatok (bal oldalt harmadik, ez sajnos vásárlós, nem digitalizált:()

Diafilmekről:
Wikipédia
Múltja és jelene
Fordítós filmek
És az elmaradhatatlan lap

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése