Csak most vettem észre, hogy néhány sorozat fekete-fehér képen kívül, a családi albumban rólam inkább csak három éves korom után vannak fényképek. Minthogy ezekből jó sok, nem tűnt fel a turpisság, ugyanis szüleim engem nem filmre fényképeztek, hanem diára. Az indok nagyon egyszerű volt, a nyolcvanas évek elején Magyarországon nem nagyon lehetett színes filmhez hozzájutni (külföldön is csak kevéssel korábban jelentek meg, luxus szinten). Diával azonban lehetett nagyon jó minőségben színes felvételeket készíteni, ráadásul egy nagyon modern technikának számított.
A képen látható dobozokban a családom diái lapulnak, várnak évek óta. Arra mondjuk emlékszem, hogy gyerekkoromba ezeket nézegettük, mert sok képet nagyon jól ismerek, de mégis elfeledtem őket. Szüleim esküvőjéről is vannak színesek, ami nagy szó volt!
A mai még modernebb technikának köszönhetően a diákat nem csak kivetíteni lehet vagy kis kukucskával megnézni, mint anno, hanem be lehet őket digitalizálni és papírképet is lehet róla készíteni. Sejthetitek, hogy a családból kire hárul ez a feladat:)
A mai még modernebb technikának köszönhetően a diákat nem csak kivetíteni lehet vagy kis kukucskával megnézni, mint anno, hanem be lehet őket digitalizálni és papírképet is lehet róla készíteni. Sejthetitek, hogy a családból kire hárul ez a feladat:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése