Bernát ma eszméletlen dolgokat csinált:)
Zsolt 10-re ment dolgozni, ezért reggelre időzített magának egy hajvágást, Bernát természetesen érdeklődéssel fogadta a szerkezetet, amellyel már találkozott, de akkor éppen nem kedvelte. Zsolt gondolt egyet és amikor Bernát már elég sokáig nézte, ahogy túrja le a haját, az övét is elkezdte levágni. Bernát egy nyikkanás nélkül tűrte, sőt, még mosolygott is hozzá. Tehát a fiatalember haja ismét rövid lett, nem mintha olyan hosszú lett volna.
Elkezdődött a munka, Bernát aludt, Zsolt dolgozott és hogy én se maradjak ki, nekiálltam stock képeket feltölteni és tárgyszavazni (új ügynökséget is használunk a régi bejegyzés óta). Jó sok idő eltelhetett, mert már nagyon belemerültem a jobbnál jobb angol szavakba (vane-szélkakas; dial-napóra), egyszer csak kicsapódott a hálószoba ajtaja, mintha huzat vágta volna ki, de nem a levegő áramlott ki a szobából, hanem egy mosolygós, rövid szőke hajú kisfiú mászott ki. Felébredt, gondolom szólt, mint általában, csak a nagy dógozásba nem hallottam, ezért megunta a várakozást, lemászott az ágyról és kijött szépen ügyesen. Én nem kicsit remegtem mikor felvettem. Zsolt tanította meg lemászni az ágyról, büszke is vagyok rájuk nagyon!
És hogy rátérjek a címre is. Bernát még sokat szopizik és este is cicin alszik el, pontosabban szopizik és utána alszik el valamikor, mert nem mindig tud azonnal. Én is nagy forgolódást tudok csapni elalvás előtt, ha nem vagyok olyan álmos, hogy párnát nem ér még a fejem, de már alszom. Nem altatgatjuk, nem vesszük fel, csak valamelyikünk ott fekszik mellette. Bármikor hozzánk bújhat, ha én vagyok ott, még szopizhat és egyszer csak elalszik. Lehet, hogy el tudna aludni egyedül, de nem akarjuk, hogy egyedül legyen, hogy rákányszerítsük, hogy ő most helytálljon a sötét szobába. Azt akarjuk, hogy tudjon önállóan elaludni és tud, mert számunkra az önállóság az nem magány és nem egyedüllét. Én is jobban szeretek elaludni, amikor Zsolt ott van, pedig kinőttem már abból a korból, amikor altatni kell:)
Zsolt 10-re ment dolgozni, ezért reggelre időzített magának egy hajvágást, Bernát természetesen érdeklődéssel fogadta a szerkezetet, amellyel már találkozott, de akkor éppen nem kedvelte. Zsolt gondolt egyet és amikor Bernát már elég sokáig nézte, ahogy túrja le a haját, az övét is elkezdte levágni. Bernát egy nyikkanás nélkül tűrte, sőt, még mosolygott is hozzá. Tehát a fiatalember haja ismét rövid lett, nem mintha olyan hosszú lett volna.
Elkezdődött a munka, Bernát aludt, Zsolt dolgozott és hogy én se maradjak ki, nekiálltam stock képeket feltölteni és tárgyszavazni (új ügynökséget is használunk a régi bejegyzés óta). Jó sok idő eltelhetett, mert már nagyon belemerültem a jobbnál jobb angol szavakba (vane-szélkakas; dial-napóra), egyszer csak kicsapódott a hálószoba ajtaja, mintha huzat vágta volna ki, de nem a levegő áramlott ki a szobából, hanem egy mosolygós, rövid szőke hajú kisfiú mászott ki. Felébredt, gondolom szólt, mint általában, csak a nagy dógozásba nem hallottam, ezért megunta a várakozást, lemászott az ágyról és kijött szépen ügyesen. Én nem kicsit remegtem mikor felvettem. Zsolt tanította meg lemászni az ágyról, büszke is vagyok rájuk nagyon!
És hogy rátérjek a címre is. Bernát még sokat szopizik és este is cicin alszik el, pontosabban szopizik és utána alszik el valamikor, mert nem mindig tud azonnal. Én is nagy forgolódást tudok csapni elalvás előtt, ha nem vagyok olyan álmos, hogy párnát nem ér még a fejem, de már alszom. Nem altatgatjuk, nem vesszük fel, csak valamelyikünk ott fekszik mellette. Bármikor hozzánk bújhat, ha én vagyok ott, még szopizhat és egyszer csak elalszik. Lehet, hogy el tudna aludni egyedül, de nem akarjuk, hogy egyedül legyen, hogy rákányszerítsük, hogy ő most helytálljon a sötét szobába. Azt akarjuk, hogy tudjon önállóan elaludni és tud, mert számunkra az önállóság az nem magány és nem egyedüllét. Én is jobban szeretek elaludni, amikor Zsolt ott van, pedig kinőttem már abból a korból, amikor altatni kell:)
Teljesen egyetértek veled a cim kapcsán!!!
VálaszTörlésPont ma gondolkodtam ezen, hogy hány éves kortól várható el, hogy "egyedül" aludjanak el. Mert nálunk is úgy történik, hogy egyikünk bent fekszik a szobában, míg el nem alusznak. De a nagyobbikunk már 5 éves, és sokszor már 3-szor ébreszt fel a sustyorgással: vagyis én elalszok, ő meg nem, és akkor aztán kiborulok és otthagyom, megyek mosakodni és lefeküdni a saját ágyamba...
VálaszTörlésgit, ha álmos vagy, kérd meg a nagyobbat, hogy akkor most ő altasson el téged, és amikor elaludtál, menjen szépen aludni az ágyába:)
VálaszTörlésBocsi, nem akartam elpoénkodni. Nekem még csak egy egy évessel van tapasztalatom, majd 4 év múlva válaszolok:)
ok :)
VálaszTörlésSzerintem ez így helyes.
VálaszTörlésFurán nézek azokra a büszke anyákra, akik azzal akarnak elkápráztatni, hogy ők beteszik a csecsemőjüket a szobájában, és ő ott elalszik egyedül, mert erre SZOKTATTÁK. Gratulálok nekik! (és sajnálom a gyereket).
Az én 4évesem, mostanában lepett meg azzal, hogy elalszik egyedül (ill. úgy, hogy én a szomszéd szobában vagyok, a konyhába azért nem enged le:) Pedig idáig mindig velem aludt el, legtöbbször utánam:) Szóval előbb-utób mindennek eljön az ideje.
VálaszTörlésIgen, én is így gondolom, hogy előbb-utóbb ennek is eljön az ideje, csak az a furi, hogy egyébként kisebb korában szépen, minden gond nélkül elaludt. Onnatól viszont, hogy a kistesó is abba a korba került, hogy már nem szopin alszik el, hanem csak melléfekszünk ő sem tágított. hiába, ezek a gyerekek kiszámíthatatlanok... És pont ez az, hogy nincs két egyforma gyerek sem.
VálaszTörlés