2010. június 28., hétfő

Ismerkedés a szénnel, temperával

Múlt héten beszabadultam a szegedi művészellátóba. Kilike korábban kifejtette, hogy azért szereti ezt a boltot, mert nem néznek ferde szemmel az ember lányára azért, mert jó minőségű alapanyagokat akar venni a kis gyerek első próbálkozásaihoz is. Ezt a tapasztalatot megerősíthetem, most is nagyon segítőkészek voltak, kértem, amiről tudta, hogy szeretném, majd az eladótól javaslatot, hátha van valami jó ötlete, volt és tényleg jók. Úgyhogy beszereztünk pár alapanyagot és most már nem az én régi, elvont színű vízfestékemmel és szőrhullatós ecseteimmel alkotunk.Beszerzendő listán volt a rajztábla, mindig elmozdult, önálló életre kélt a papír és láttam, hogy zavarja Bernátot, jó döntés volt beruházni rá (keményen 340 forint volt).
Temperából főszíneket és fehéret vettünk, azóta lelkesen lehet kavargatni a színeket, így a legtöbb kép alsó rétege három színű, majd megjelenik a zöld, rakódik a lila és néhol barnába is átmegy.
Ma leesett az állam, Bernát határozottan belenyomta az ecsetet a sárgába és közölte, hogy akkor most napocskát fest, majdnem rendes kört csinált a papírra, sajnos csak telefon volt nálam fotózni és mire odaértem, akkor kékkel már felhők is voltak. (este Zsolttal leszedetem róla a képet)
Olyan ötödik alkalommal festünk, de az első és a mostani, nevezzük így szintje összehasonlíthatatlan, ha én fejlődnék így, pár hónap múlva illusztrátor lenne belőlem.
(Alkotgatok mellette, amikor tudok, de inkább nem hozom nyilvánosságra, mindenki jobban jár.)

Beszereztem pár szenet is, hatalmas sikert aratott, jó tulajdonsága, hogy nagyon intenzíven fog, amint papírt ér. Bernát láthatóan élvezte, hogy kicsi mozdulattal is látványos az eredmény. Szenes rajzolásnál hallottam tőle először, hogy mondja, hogy mit rajzol (ez a fejem, a fülem etc, persze a rajzon "csak" egymás mellé húzogatta a vonalakat, csinálta maszatokat).
(a traktort én követtem el, pár percre rá már annyi szén volt rajta, hogy nyoma már csak itt maradt meg)

Fogalmam sincs, hogy hogyan kell rajzolni tanítani, hogy mik a fejlődési pontok, mikor mit érdemes tanítani, de azt látom, hogy jelenleg eme tudásra nincs is szükségem. Egyszerűen élvezi, hogy nyomot hagy a papíron és fejlődik szépen magától. Ülni mellette és nézni, hogy mit csinál, mondhatni gyönyörködni benne az utóbbi hetek egyik kiemelkedő eseményeinek egyike.

Láthatóan bal kézzel alkot többet, de ha épp a jobb kezébe adom az ecsetet, akkor azt is használja.

5 megjegyzés:

  1. Igen, nagyon jól látod, ebben a korban tényleg nem kell még semmit sem tanítani, csak hagyni, hogy alkosson. És dícsérni :). A kézre nekem azt tanácsolták, mindig középre tegyem a kézbevalót, hogy a gyerek maga dönthesse el, melyik kezével fogja meg, de ebben a korban még szinte minden gyerek mindkét kezét használja.
    és ha már így belemerültetek, ilyen korban már nagy buli az ujjfesték! Érdemes kipróbálni!

    VálaszTörlés
  2. A kézbe adás kb úgy működik, hogy mikor melyikbe jut, szóval nem törekszem arra, hogy csakis valamelyikbe adjam. Keresztfiam balkezes és szuperokos, tehetséges, nem aggódom;)
    Ujjfestés bulira még nem kapott rá, igaz szombaton próbáltuk először, de neki jobban tetszett a vízbe mártom az ecsetet verzió.
    Ma láttam nála azt is, hogy a vizesbödön szélén lehúzza az ecsetet, pedig direktbe nem tanítottam neki, csak látta.

    VálaszTörlés
  3. Nálunk se kapott rá Enéh az ujjfestésre. Marhára zavarta, hogy dzsuvás a keze és folyton meg akarta mosni :) Ez a szén ez jó ötlet, én is kipróbálom! Azt hiszem, azért nem élvezi a rajzolást, mert a zsírkrétát is eléggé oda kell nyomni, hogy szép legyen. Hol van ez a művészellátó?

    VálaszTörlés
  4. Roosevelt tér, asszem Palánk a fagyizó neve, ami mellett van a Victor Hugo utca, ott.
    Zsírkrétát egyáltalán nem szereti Bernát, ceruzával se áll neki telirajzolni a lapot.
    A következő beruházás a pasztellkréta lesz.
    Na meg a táblafesték.
    Tényleg valaki nem tudja, hogy Szeged és környékén konkrétan hol lehet kapni. Én a printkerbe és a művészbe néztem.
    Most majd jönnek a festékboltok.

    VálaszTörlés
  5. Gira, Belvárosi híd lábánál, ezt hagytam ki;)
    Ha már arra jártok, érdemes az Oskolán beszaladni az idegennyelvibe, vannak egész jó, normál árkategóriájú gyerekkönyvek, bár nem sok, folyamatosan rendelegetik.

    VálaszTörlés