Rikkel-féle festett gyapjúból csináltam egy mellényt, a mintát egy régi kötőskönyvből vettem. Kifejezetten szerettem ezt a darabot kötni, utána még hetekig benne volt a minta a fejembe. Még maradt a fonálból, egyenlőre ihletet várok hozzá.
Három sál is elkészült az utóbbi időben, kettőt nem tudok megmutatni, mert azonnal elvitték, amint elkészült, az egyik már Brightonban állomásozik. Azért kezdtem el kötni őket, hogy fogyjanak a fonalak a fiókokból, ezek sajnos nem remek gyapjú fonalak voltak. A harmadik sálnál nem is volt meg, hogy kinek készül, csak nekiugrottam és úgy voltam vele, hogy hátha valakinek megtetszik, még a felénél sem tartottam, amikor már volt rá jelentkező, így születésnapi ajándék lett. Kép csak innen van, a gépen nem találom.
(A Capa könyvet Zsolt kapta, de muszáj volt elkezdeni olvasni, eddig még nem bántam meg.)
Ahogy mostanában bolyongtam a kötős blogok, fonalakat áruló webshopok között, olyan örömmel látom, hogy néhány lelkes blogger köré kisebb csoportok gyűlnek, akik szeretnek kötni és a kommentekből látszódik, hogy hónapról hónapra egyre többen állnak neki vagy egyre többet kötnek. Erika, Jucuu, Gabella, Ahamam (bocsánat, ha valakit lehagytam) lelkesen tanít, válaszol a kérdésekre, fonalazik, mintát magyaráz, sőt még utazik is egy-egy kötőstalálkozóra. Jótékony célú kötések, horgolások készülni. Örömmel figyelem a Barka fonalbolt alakulását, ahol a fenti nevekből is megfordulnak, ki kötősulival, ki saját tervezéssel. És a lelkes olvasók gyűlnek és kötnek, egyre többen és egyre többen. Buta gondolat, de úgy érzem, hogy ettől valahogy napfényesebb a világ. (A Barkásoknál nagyon tetszik, ahogy beindították a vállalkozást, látszik, hogy nem csak az alapokkal vannak tisztába, érdeklődve figyelem, hogy mit fognak még belőle kihozni, ahogy látom lehet tőlük tanulni.)
Tegnap az jutott az eszembe, hogy milyen remek drog, meg abortusz etc prevenciós program lenne fiatal lányoknak, ha ilyen fonalakkal, ilyen szinten meg lennének tanítva kötni, horgolni. És nem sínylődnének oly sokan unatkozva, kallódva, hanem alkotnának, élveznék a színeket, a mintákat, készítenének valamit, ami szemet gyönyörködtet maguknak és ajándékba. Oly sokrétű hozadéka lenne a hasznos időtöltéstől, a stílus kialakításától, a (mondhatni) kétkezi munka megbecsülésétől át számos területre (és ne felejtsük, hogy egy-egy pazarabb minta feldolgozása nem semmi agymunka tud lenni;) na meg az ezredjére visszabontás türelemre, kitartásra gyakorolt hatása;)).
És hogy nekem ma semmi se legyen elég, annyira csípnék valami keresztény kötős-horgolós csapatot itt Szegeden, ahol össze lehet jönni, Isten Igéjével, imában és alkotni az Ő dicsőségére, fiatalok és idősek közösen. Régi technikákat tanulni, modern darabokat alkotni.
Most pedig visszaszambázok a kötésemhez, mert le vagyok maradva!
Három sál is elkészült az utóbbi időben, kettőt nem tudok megmutatni, mert azonnal elvitték, amint elkészült, az egyik már Brightonban állomásozik. Azért kezdtem el kötni őket, hogy fogyjanak a fonalak a fiókokból, ezek sajnos nem remek gyapjú fonalak voltak. A harmadik sálnál nem is volt meg, hogy kinek készül, csak nekiugrottam és úgy voltam vele, hogy hátha valakinek megtetszik, még a felénél sem tartottam, amikor már volt rá jelentkező, így születésnapi ajándék lett. Kép csak innen van, a gépen nem találom.Horgoltam is egyet a múlt héten, már korábban is szemezgettem az amigurumik között, de most elkészítettem az elsőt, erről a blogról, és ahogy elnéztem, még sok ingyenes minta van fenn. Természetesen már megvannak a kedvencek, amelyek idővel el fognak készülni.
(A Capa könyvet Zsolt kapta, de muszáj volt elkezdeni olvasni, eddig még nem bántam meg.)Tegnap az jutott az eszembe, hogy milyen remek drog, meg abortusz etc prevenciós program lenne fiatal lányoknak, ha ilyen fonalakkal, ilyen szinten meg lennének tanítva kötni, horgolni. És nem sínylődnének oly sokan unatkozva, kallódva, hanem alkotnának, élveznék a színeket, a mintákat, készítenének valamit, ami szemet gyönyörködtet maguknak és ajándékba. Oly sokrétű hozadéka lenne a hasznos időtöltéstől, a stílus kialakításától, a (mondhatni) kétkezi munka megbecsülésétől át számos területre (és ne felejtsük, hogy egy-egy pazarabb minta feldolgozása nem semmi agymunka tud lenni;) na meg az ezredjére visszabontás türelemre, kitartásra gyakorolt hatása;)).
És hogy nekem ma semmi se legyen elég, annyira csípnék valami keresztény kötős-horgolós csapatot itt Szegeden, ahol össze lehet jönni, Isten Igéjével, imában és alkotni az Ő dicsőségére, fiatalok és idősek közösen. Régi technikákat tanulni, modern darabokat alkotni.
Most pedig visszaszambázok a kötésemhez, mert le vagyok maradva!
Nagyon szép lett a mellény, én is Ercsunál lelkesültem fel, és már kötöttem is dolgokat, amiről nem is álmodtam,hogy képes leszek rá. :)
VálaszTörlésKeresztény kötős-horgolós (ill. hímzős) csapatról én is álmodoztam anno. Engem L.M. Montgomery ihletett meg. Aztán szép lassan letettem a dologról. De most megint lelkes vagyok!
VálaszTörlésÉs a prevenciós ötlet is nagyon jó. Olyasmi nekem is megfordult a fejemben, hogy akár én is szívesen tanítanék kézimunkát egy csapat lányzónak. De az meg sem fordult a fejemben, hogy ez prevenciós is lehet. Pedig milyen igaz! És ez is álom szintjén maradt, mint oly sok minden. Nem baj, egyszer talán ennek is eljön az ideje.
Azon lepődtem meg valamelyik kötőskönyvnézegetésnél, hogy már úgy is "selejtezek", hogy ááá, ez már túl könnyű, ilyet már kötöttem, most nézzünk valami mást:)
VálaszTörlésMinden darabbal tanulok valami újat, felfedezek valamit, a pingvinnél is volt aha élmény.
És szépen lassan kezdek ráérezni, hogy mit kíván egy fonalvastagság vagy épp a minta milyet szeretne.
Tudom, hogy rengeteg ilyen tapasztalat van még hátra, most is küzdök épp, majd beszámolok róla.
Ezt a prevenciósat majdnem nem írtam le, mert hát milyen marhaság már, de én akkor is így érzem, de nem a kötés felmagasztalása miatt, hanem a rengeteg hozadéka miatt. Na meg az alkotó ember is egy különleges módon képes kinyitni Istenre.
A napokban nekem is eszembe jutott, hogy tanítanék vérbeli kamaszokat kötni, horgolni, hímezni, de még azt érzem, hogy kevés a tudásom hozzá, még nem tapasztaltam eleget. Na meg amíg a munkáim nem váltják ki azt valakiből, hogy juj de jó, nekem is meg tudnád tanítani, addig nem rugkapálok.
nem találtam meg a pingvin leírását, a lábait hogyan csináltad? annyira édes, muszáj kipróbálnom, a fonalat már meg is találtam hozzá:) köszi előre is!
VálaszTörlésjaj, már fel akartam tenni a linket, csak a másik gépről csináltam és tegnap nem volt időm megkeresni, nade most;)
VálaszTörlésLábairól külön van fénykép, egész egyszerű.
Kitettem a mintát.
VálaszTörlésHa megvannak ilyen fonalaid, akkor utána meg jöhet méhecske, meg pandamaci, én ezen mintákat néztem ki, hagy fogyjanak tovább a fióktömítők;)
Kitöméshez pedig egy régi, szakadt paplan töltelékét használom, még sok sok állatka vár rám, mire elfogy. Lehet, hogy párnát is kellene csinálni:)
köszi, erre a trükkre nem jöttem volna rá magamtól!:)
VálaszTörlésA prevenciós ötlet nekem is tetszik, ma épp azon filóztam, hogy mikor megjönnek a jelentkezőim, akkor egy lavórban kezet mosatok velük a gyüliterem előtt (nincs vezetékes víz, és mindenki földműves) :D
VálaszTörlés