Ismerkedős évkezdés

Beiratkozás után, az első osztályfőnöki órán a tanítónéni elmondta, hogy augusztus végére terveznek egy rövid ismerkedős alkalmat a gyerekekkel, hogy az első alkalom ne az ünnepélyes tanévnyitó, a zsúfolt első nap legyen, hanem nyugodtan, kötetlenül együtt tudjanak lenni.

Múlt héten meg is érkezett a levél, nem postán, ők dobták be a postaládába. Bernát nagyon izgatottan fogadta, felolvastuk, szerepelt benne az időpont és hogy vigyünk egy rajzot a családról, amire rá vannak írva a nevek. Több se kellett, a címzett azonnal neki is állt rajzolni, ekkor posztoltam, hogy "kötelességből jeles". A nevek ráírását azért elnapoltuk.

Csak a héten került rá sor, fogtunk egy elsős füzetet, dől betűs írással mindenkinek leírtam a teljes nevét. Ilyen hosszú, összefüggő szöveget még nem írt, sok betűt sem írt még belőle, de az íráselemeket már július óta írjuk, és a Virágvölgyi által kidolgozott módszertannak pont ez az egyik sarkalatos pontja. Lemásolta, egy szót kellett csak radírozni, újraírni. Majd kivágtuk a sorokat, az én mintáim mentek a szelektív hulladékba, az övé pedig a már elkészített rajzra. 

Múlt héthez képest új taggal is bővültünk, így Virág sem maradt le, valamint a saját és Káleb figurája fölé odaírta, hogy hány évesek, és megkérdezte a mi korunkat is. A rajz egyre informatívabb :) A kisbaba aktuális kora sem maradhatott le.

Jobb oldalon lépcső látható, a teraszon asztal, az asztalon pedig három láda, hisz épp baracbefőzés ideje volt.

Íme a mű:

Nem győzöm nézegetni, nem tudom, hogy az eredetit visszakapjuk-e, de a digitalizált változatot garantáltan kinyomtatjuk és bekeretezzük. Elvégre van már aktuális családi rajzunk pár évvel ezelőttről, ez lesz a gyűjtemény következő darabja.

Az egyik tanítónéni azt mondta, hogy ő már sok évtizede tanít, de ilyet még soha sem láttunk. 

És a hab a tortára: a dőlt betűs írástankönyv Apáczai kiadós, jelenleg engedélyezett tankönyv, mi ebből kezdtünk el írni tanulni, mert a dőlt írást jobbnak tartom, mint a zsinórírást. Viszont, ahogy már korábban említettem, kalózkodtam ezzel kapcsolatban, nem kértem rá engedélyt. Most színt vallottam a pedagógusoknak és azt mondták, hogy semmi gond :) Annyira boldogok vagyunk :)

A tegnapi napról:

Az udvaron találkoztunk, kifejezetten sokan összejöttünk, volt, akiket már látásból ismerünk, most volt lehetőség beszélgetni is. Majd a gyerekek elmentek az osztályterembe, egy órára. Ezután a szülők következtek :) Kicsit többet kellett várni, mint egy óra, de hasznosan töltöttünk az időt. Káleb és Fülöp minden gond nélkül birtokba vette az iskolaudvart. Az 1.c mosolyogva, papírsárkánnyal a kezében érkezett az udvarra, szépen kettes sorokban. Majd engedélyt kaptak, hogy szaladhatnak. A sportpályát azonnal beborították. Nagyon jól viselkedtek. Az egyik tanárnéni kinn maradt, míg a másikkal mi mentünk az osztályba.

A gyerekek állítólag jót derültek, mikor mondták nekik, hogy most a szülők jönnek ide utánuk. És ki szólt be hangosan, na ki? Bernát: csak az a baj, hogy ezekre a székeken nem biztos, hogy elfér az ülepük. A szülők meg jót derülhettek, hogy az anyukája úgy tud pirulni, hogy az már erősen lila. Bár mostanában úgyis inkább zöld színem van, szóval előnyömre vált a változatosság :)

Megkaptuk a tankönyvek egy részét, a tartós könyveket még nem, azokat idővel. Mind Apáczai kiadós, így mi nem kihagyhatjuk az országos tankönyvkísérletet. Elsőre nem vagyok elájulva tőlük, de majd használat során kitapasztaljuk. 

Egy pozitívumot tudok említeni: végre inkább 2-3 füzetből áll egy tantárgy éves anyaga, sokkalta könnyebben kezelhetők, nem kell kilókat cipelni.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért is mentünk el erre a nyitó, ismerkedő napra, ha a gyerek úgysem fog bejárni?

Kérdésben a válasz, ahogy mondani szokták: ismerkedni :)

A városunkban egyetlen általános iskola van, jelenleg négy elsős osztállyal, az osztályból egy kisfiúval és családjával már nagyon jó barátságban vagyunk, és ahogy látom, lesz itt még pár család, akikkel jó kapcsolat fog kialakulni, szuperszimpi társaság ám :)

Az otthonoktatás ugye határozottan nem azt jelenti, hogy kiszedjük a gyereket a társadalomból, nem azt jelenti, hogy senkivel sem állható szóba.

A tanárnénikkel is jó, ha megismerkedik, jó kapcsolatot alakítanak ki, a mi tanárnénieinkkel ez nem is lesz nehéz, így biztosan nem a vizsgán fognak először találkozni. 

És persze Káleb sem maradhat ki, neki a szülő után még különórát tartottak :)