Túlcsordulóan hálás a szívem Mennyei Atyám ajándékai miatt, amelyekkel ismételten elhalmozott, az elmúlt hét folyamán.
Az illatos, gyömbéres mézeskalács.
A használható, megszáradó cukormáz, ami eddig nekem soha sem sikerült.
A karácsonyi témájú fényképeink vidámsága.
A gyerekek lelkesedése a gyertyagyújtásokkor, és minden elfújáskor.
A dicsérő szavak, amelyekkel a férjem illették.
A ködös városkép az ablakból.
A csípős hideg és a meleg kabát, sapka, sál kombinációja.
A még elviselhető izomláz.
A szeretet mindent megoldó erejéért.
A magvetésért, melynek ismét eszköze lehettem.
Az emlékekért, amelyek eszembe jutottak.
A gyümölcszselés cukorért, mert színes, mert fincsi és mert ropog a külseje.
A hiányból fakadó finomságért (krumplipürébe nem volt tejföl, ment bele vacsora maradék túró, és szerintem sokkalta finomabb volt - titoktalanító magyarázat Gitnek:))
:D :D
VálaszTörlés