Augusztus végén, amint először csökken sokat a hőmérséklet, előveszem az őszit-téli holmikat.
De ugyan miért?
Mert ilyenkor már esélyes, hogy nem lesz olyan kánikula, mint eddig volt, és amikor jön egy újabb lehülés, bizony már olyan lesz az idő, hogy az őszi kabátot, egy vékonyabb sapit elő kell venni. Ahhoz azonban, hogy akkor azonnal kéznél legyen minden, tisztán, a megfelelő méretben, kicsit előre kell tervezni.
Úgyhogy a tegnap esti áldott hűvös után a mai délelőtt azzal telt, előbányásztam a kabátokat. Az Úr nagyon kegyes volt hozzánk, mindenkinek van megfelelő, nekem van olyan, amelybe beleférek pocakostól, Zsoltét el sem raktuk, valahogy kint maradt az akasztón. Kalebre és Bernátra is van megfelelő.
És ami a csoda, hogy mindenkinek van téli kabátja, sőt Kalebre tökéletes a tavalyi overál, Bernátra jó a nadrág része, de van hozzá új kabát, ami még színben is passzol.
Sapi, kesztyű, sál - ezekből is vannak tartalékok, de olyan lestrapáltak, gyerekeknél pedig nem illik igazán a kabáthoz, úgyhogy itt az ideje a mintaválogatásnak, majd rendelni kell hozzá passzoló fonalat, de az első hűvös nap időzítés megfelelő kezdése ennek az akciónak.
És miért jó még ilyenkor nekiugrani ennek a feladatnak? Mert még lesz sok meleg nap, amikor pillanatok alatt megszáradnak a meleg kabátok, finom napocska illatúak lehetnek azoknál, akik tudnak kertbe teregetni. Így amikor elérkezik az első nap, amikor csíp a hideg, és rögtön, de máris kell a meleg holmi, minden kéznél lesz, nyári illatúan, a nadrágok nem lesznek bokorugróak, a kabátok ujja fedi a csuklót, a sapit indulás előtt csak ki kell venni a kosárkából, és nem kell a szekrény mélyére vagy tetejére expedíciót tervezni.
Tehát, jöhetsz hideg, és nem fogod az arcunkra fagyasztani a mosolyt!
Ti hogyan készítitek elő a ruhatár cserét?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése