2010. december 8., szerda

Játék a szavakkal

Wordle: prol
Hát amikor a Nyelv és tudomány oldalt nézegettem, akkor őőő találtam egy cikket arról, hogy mivel nem kezdünk mondatot. És ugyanezen cikkben rábukkantam az eheti nagy kedvencemre, amit szerintem még nagyon sokat fogok használni. A fenti képet is itt gyártottam.
A Wordle-vel szófelhőket lehet genereálni. Működik begépelt, bemásolt szöveggel, valamint egy blog linkjét is meg lehet adni, az enyém ezt eredményezte:
Wordle: grey
Alkossatok ti is:)

2010. december 7., kedd

A mi karácsonyi olvasnivalóink

Barbara Robinson: A legeslegszebb betlehemes
Ez még nem Bernátnak való, bár annyiban kötődik már hozzá, hogy akkor olvastam, amikor őt vártam, pontosabban vele voltam várandós és az ekg vizsgálatra vártam. Tehát terjedelmében nem egy nagy könyv, de rendkívül szórakoztató, frappáns és remek beszélgetéseket lehet kikerekíteni belőle. És ahogy most leírtam ezt eszembe jutott, hogy kinek is adhatnám karácsonyra, ujjé:)
Adventi időszakról már lekéstünk, de akár arra is alkalmas, hogy négy részre elosztva a gyertyagyújtás utáni közös olvasgatás része legyen keksz és meleg kakaó kíséretében. Én a karácsonyos dobozban tartom, mert így biztos, hogy nem marad ki az ünnepből.
Marék Veronika: Kippkopp karácsonya

A mi példányunk még az enyém volt és egy karácsonykor egyedivé is tettük, mert anyu felolvasta nekünk és véletlenül a konvektorra tettük, kicsit ráncos lett a borítása, de így mégjobban szeretem.
Bernátnak nagyon tetszett, minden nap el kell neki olvasni, sőt, ma amíg vasaltam, ő mesélte el képről képre a történetet. Sajnos a történet itt is a szeretet ünnepének titulálja a karácsonyt, de a képek nagyon beszédesek, különösen az az oldal, ahol a mézeskalácsokhoz értnek. Az én fiam úgysem elégszik meg azzal, ha pusztán felolvassuk a szöveget, a képeket is részletesen át kell beszélni.
És bábjáték formájában is meg lehet tekinteni a történetet. Jó lenne, ha Szegedre is ellátogatnának ezzel az előadással.
Lucy Maud Montgomery: Anne karácsonya
Én annyira szeretem, mert könnyed és könnyes. Lehetne róla még annyi mindent írni, de a részemről ez mond el mindent.
Fekete István: Karácsonyi látogatók
Ez a novellagyűjtemény egyáltalán nem könnyed, viszont annál könnyesebb némelyik darabja, számomra a Két anya volta legmegrázóbb és a leggyönyörűbb is. Kicsit más, mint általában a Fekete regények, de pont annyira meghatóak. Itt írtam róla korábban, most megnézve, akkor is a Két anya volta favorit, a mellette említett A kilincsre viszont most nem is emlékszem, újabb ismételnivaló.

Nektek mi a legkedvesebb karácsonyi könyvetek?

2010. december 6., hétfő

Ötlet(kap)tár - kérés


Karácsonyi filmek, mesék kerestetnek, olyanok, amelyben nincs Mikulás, mert sajnos ilyet én nem nagyon ismerek, még a remek Peppa Pig karácsonyi részt is ki kell húzni a listáról.
Nektek van valami jó ötletetek?

Hétköznapok Bernáttal

Tanulgatunk, foglalkozunk, randalírozunk, csak épp itt mélyen hallgatok mindezekről:)

De most egy kis fényképes beszámoló következik az elmúlt hetekből:
Rendrakás, mint már régebben is írtam, a cipőket Bernát szokta elpakolni, mindig mindenkiét. Eleinte csak be kellett dobálni a szekrény aljába, majd beszereztük ezeket a remek tárolókat, azóta mindennek megvan a maga helye. Pár napig tanultunk, hogy melyik doboz melyik cipőé, nem nagyon szokta eltéveszteni. Mikor indulunk valahová, mindig ő készíti ki a cipőket, megkérdezi, hogy melyikeket vegye ki, hogy én a csillagosat vagy barnát kérem-e? Tegnap mise előtt kereste Zsolt cipőjét, remek lehetőség volt, mert a másik szobából adhattam az utasítást, alsó sor, jobbra, fekete cipő. És ment;)
Amikor apa hazaér, az ő cipőjét is ő rakja el, "mert ez az én feladatok" mondja hozzá.Az első teregetése;) Szüksége volt a kosárra, amibe a kiteregetni való ruhák voltak, én pedig nem tudtam azonnal segíteni, de megoldotta a problémát, jött is mosolyogva, hogy kiterigetett. Csak azután szedtem le innen a száradnivalót, miután lefeküdt. Ezek szerint többet kell teregetni közösen;)
Mi épp kipakoltunk, és igyekeztük csökkenteni a hazaérkezést követő rendetlenséget (szennyes ruha és egyéb pakkok). Bernát pedig játékba kezdett mindazzal, amivel még nem foglalkoztunk, megágyazott és humott egy kicsit közbe.Porcelán gombokkal és anya sapkájában a legjobb nedves földet rugdosni.Bicajjal nagyokat lehet már vele sétálni, itt még azért nem jártunk olyan messze, de még csak a bevezetőnél tartottunk. És ahogy elnézem, megint lehet emelni az ülést.Bogárlesen.A gyermek nappal teljesen szobatiszta, mostmár mindenfelé visszük pelenka nélkül. Estére még kap, de délutáni alvásnál már nem kell. A kakilással azért nem volt ennyire egyszerű, ahhoz bizony kellett a pelenka, de mindig kérte, elvonult, a rendszer jól működött. Mi lelkesen próbálkozunk, hogy erre is jó ám a bili, de valamiért nem, egészen addig, amíg a bili be nem költözött a wc-be, azóta kér mesekönyvet és ez is megoldódott. A képen már a második adag látható, amit végiglapozott, egyszerűen kipakolja.
Hatalmas siker lett ez a játék, itt épp egyik golyó sem akart egyedül lenni, majd színek szerint külön sávba húzta őket. És ami a legaranyosabb, mesél közbe, mert a golyók a sisakos lovagok, akik barátok, és vannak egyformák etc. A birka bőr is hatalmas sláger, mindazt, ami ki volt készítve TS, szépen idehordta.Ez a kártya nagyon bejött, a feliratokat én pakolom hozzá, de nemsokára garantáltan megjegyzi, hogy melyik hova illik, én meg majd jól meglepődöm, pedig tudom, hogy ez is el fog majd jönni.Az új asztal is használatba lépett.Az a helyzet, hogy ezért még csak hibáztatni se lehet, tőlem tanulta:) Van egy nyomdánk, amit nem kell festékbe nyomkodni, mert a nyomatolója eleve festékes, én ezt nem tudtam és amikor megkaptuk, rányomtam a lábamra és a csini halvány rózsaszín nadrágomon mosolygott kéken a napocska. Bernát természetesen látta és meg is jegyzete. Azóta mindig vannak rajzok a combján:) És amikor megjelentem a fényképezőgéppel, nem is kellett kérni, hogy mutassa a tenyerét, nagyon tudtam, hogy mi a kép célja.
Ő most itt szobor!
Ilyen színpompás garázsa sincs minden autónak.A tegnap esti mini ünnepségünk. Mikulás volt a 10-es szentmise után, rengeteg csomagot hozott, még a felnőttek is kaptak! Misi atya volt a leglelkesebb segítsége:)
Most ehhez mit írjak?;)Alvás és mákosgombóc evés után a csíkos és kék csapat.

2010. december 1., szerda

Messze mentünk és még tovább

Gitéknél jártunk;) Még a múlt hónapban és most már akkor is beszámolok róla, mert olyan békés, áldott találkozás volt {kicsit kezd karácsonyi hangulatom lenni}.
A pannonhalmi Bandász napok után nem haza indultunk, hanem Gitékhez, egy jóbarátunk felvezetett minket Komáromig, onnan Git leírása alapján mentem és gond nélkül odataláltunk hozzájuk.
Vasárnap estétől szerdáig élvezhettük a vendégszeretetüket, amely tényleg szeretet volt. Nagyon szép helyen laknak, csinos otthonuk van, nekem legalábbis nagyon tetszett. Bernát első pillanattól fogva otthonosan mozgott és játszott a gyerekekkel, azóta is emlegeti őket. Kaleb nagyokat aludt, csak ez esti fürdésnél sírt, mert itthon mindig apa fürdeti és nem értette, hogy ha ő kádban van, akkor miért én vigyorgok rá.Gittel végre kibeszélgethettük magunkat, olyan volt, mintha egy hatalmas beszélgetés lett volna, pedig ezerszer félbe kellett hagynunk, mégsem éreztem sehol se törést benne. Csúnyán hosszú bejegyzés keletkezne, ha minden témát ismertetnék, ami elhangzott, de természetesen család, gyerekek, házasság, otthonoktatás, vallás (naná, találkozik a róm kat és a baptista, de nem kell felszisszeni, mi tudjuk, hogy a közös, amiben állunk és az építés sokkal jobb, mint a vita!).
És nagyon finomakat ettünk, képzeljétek, csinált nekem knédlit vadas mártással, utoljára Pozsonyba ette, még lánykoromba és annyira szerettem. Hazafelé még egy nagy adag Kofolával is felszereltek, amely szintén kedvenc.
Aki még nem ismeri személyesen Gitet, sajnálja nagyon, mert csodálatos ember! Bízom benne, hogy lesz még alkalmam meglátogatni őket és abban is, hogy ők is fognak még vendégeskedni nálunk.
Legszebb: Git bemerítkezésekor készült fényképét szerintem mindenkinek látni kellene, én nem tudom elfelejteni azt a képet, nagyon nagyon szép!

Hazafelé út is gazdag volt, minthogy Pannonhalmára a helyi babamama klubról indultunk, keretbe foglaltuk a csavargásunkat, mert elmentünk a komáromi babamama klubba, aholis Pepita várt várt minket, három fiával {három olyan udvarias és jólnevelt fiúval, amelyek áldás a szülőknek!}.A mi bm klubunkban kicsi gyerekek vannak, náluk, minthogy két oo-s család az átlagéletkor jóval magasabb. Kreatívkodtunk is, Git már bemutatta. A miénk is megvan, pont ma pakoltam el az őszi dobozba, hogy jövőre is kitehessem az ablakba.Pepitáéknál ebédeltünk, olyan finom túrós buktát csináltak, hogy degeszre ettem magam. Az ő otthonuk teljesen más stílusú, és az ő otthonuk is annyira otthon. Bementem és azt éreztem náluk is, hogy jó az Úr által teremtett világba élni!
Bernát és Kaleb elfáradt, hazaindultunk és ha nem fogy ki a benzin, megállás nélkül el tudtuk volna érni Szegedet, de legalább útközben ettük meg mindazt az útravalót, amit Git csomagolt.
Git, Pepita és családotok, köszönjük nektek ezeket a csodálatos órákat, napokat! Alig várom, hogy megint találkozhassunk, addig is az Úr áldása szálljon az otthonotokra!

2010. november 30., kedd

Szent András napja

Ma van András apostol ünnepe.
Figyeljünk fel nagyon Jézus eme tanítványára, mert annak ellenére, hogy Isten Igéje nem sokat emlegeti, nagyon sok fontosat tudunk tőle tanulni.
Számomra azért fontos, mert amint megismerte Jézust, azonnal odavitte Hozzá Pétert, azt a Pétert, aki később az ősegyház vezetője lesz! András oda tudott vinni egy embert Jézushoz, aki nagyobb lett, mint ő, aki talán megtanulta az Urat jobban szeretni, mint ő.
Én is szeretnék Jézusnak ilyen tanítványa lenni, hogy akiknek én hirdetem Jézust, ők jobban szeressék, mint én, ők jobban hirdessék, mint én!
Egy kis olvasnivaló!

Valamit minden András ismerősömnek áldott névnapot;)

Damaszkusz kurzus - élménybeszámoló


A csapat női részlege.

Ilyen sok új élmény engem régen ért egyetlen hétvége alatt. Mondom ezt a jó tömény és velős Pannonhalmi kiruccanásunk után, de tényleg:-)

Kezdődött azzal, hogy az előkészületek alatt olyan feladatokat is megcsináltunk, megoldottunk, amelyek egészen távolt álltak tőle: hátteret rajzoltam! Én és a rajzolás, na ... De mégis és ment és nem is lett randa, persze a technikán még volna mit csiszolni, de az Úr bátorságot adott ehhez az új területhez és még meg is áldotta a próbálkozásomat, dicsőség Neki!
És azt még hozzátenném, hogy a maszatolás szénnel annyira megtetszett a többieknek is, hogy eme háttér mindenkinek őrzi a keze nyomát:)
Mindig volt valami, amin lehetett nevetni, elég volt csak egymásra néznünk, hiszen a színdarabok próbáján észrevettünk, hogy minden lányka fekete felsőbe van. Az előkészítő délutánon mindannyian barna pulcsiba libegtünk be és amit már senki sem fog elhinni, de tényleg nem beszéltünk meg, a kezdő napon mindenki belilut:)Még vacsorázni is el tudtunk menni, kiöltözve, étterembe.

Izgalmas volt, hogy nem csak a szegedi csapat állt össze erre kurzusra, hanem voltak "vendégmunkások" is, természetesen az ország másik végérő;) Most természetese sajog a szívem, hogy milyen messze vannak és nem tudunk minden egyes szolgálatra együtt menni, mert nagyon jó volt velük dolgozni.A tiszta szemű parasztfiú a király előtt.

A részvevők közül már sokakat ismertünk, nem ez volt az első közös hétvégénk, az új, távolabbról érkezőkkel kapcsolatban pedig csak ismételni tudnom magam, sajnos nagyok a távolságok:(.
Orsi és Zsolt behozta a buszmegállót, hiába kinn esett és hideg is volt.

És hogy mi mindent csináltunk: Jézus, Jézus, Jézus, aki a damaszkuszi fényben megjelent Pálnak! És mindent megváltoztatott az ő életében. És ha Pállal ez megtörténhetett, velünk miért ne?
Hogy mi minden változott? Minden erről szólt, minden ima, tanítás, ének (és még új ének is született a kurzus alatt), színdarab (amiből most jó sok volt).
Hogy mi minden változik bennünk, miután Jézus belép ez életünkbe? Ez egy hosszú történet, sokakba már régóta tart, másokba most indult és lesznek még, akikbe ezután fog elindulni, ha mi tanulunk Páltól és hirdetjük az evangéliumot!