Kitavaszodott, elérkezett a nagyböjti időszak, így a következő lelkigyakorlat is.Imával indítottuk a napot, Isten Igéje köré gyűltünk és egyesével hálát adtunk, minden elhangzott ima után meggyújtottunk egy mécsest. A számomra legmegragadóbb a következő volt:
Hálát adok Istenem, hogy anyukámnak meggyógyult a herpesze és újra lehet neki puszit adni. Amen
Ezután újra Gyermek Bibliákat lapozgattunk, felelevenítettük a múltkor elhangzottakat, valamint újabb üdvtörténeti szereplőkkel ismerkedtünk meg.
Majd meghirdettük Jézust, mint életünk királyát, a Királyok Királyát.
Körbefalaztuk az édent, ahova már nem tudunk visszamenni, de Isten B tervével is megismerkedhettünk!
Majd kiraktunk jócselekedet korongokat, vigyáztam a tesómra, kivittem a szemetet, meglocsoltam a virágokat etc. Mindenkinek voltak piros szívecskéi, és azon korong mellé helyezték, amit meg szoktak csinálni.
Leültünk és elkezdtünk arról beszélgetni, hogy mi is a feladata a gyermeknek. Egyetértettünk abba, hogy megkérdezzük Isten Igéjét:
Gyermekek, engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban,
mert így van rendjén.
Kiszíneztük a felirattal ellátott nyilakat.
Befejezésnek repülőgépet hajtogattunk, amely különlegessége az volt, hogy húzott maga után egy kis reklámszalagot: Jn 3,16
A gyermekek most írtak először j betűt, tehát ez a nap is olvasás, írás gyakorlással volt egybekötve és mindenki lelkesen bogarászta a betűket, figyelt az új leírására!
Az én tapasztalataim{nak egy része}:
csodálatos, hogy bármilyen színezni, hajtogatni való van, ők kitöltik a rendelkezésükre álló teret, bátran használják a színeket és akkor is kidíszítik a munkájukat, amikor az csak lehetőség, nem feladat (pl repcsik).
a két tanító tapasztalata, elhivatottsága, szeretete: így második alkalommal már jobban volt időm megfigyelni őket is, én vezettem a napot, ők pedig folyamatosan a kezem alá dolgoztak és nem is akárhogy. Fantasztikusak módszertanilag, amikor én kitaláltam valamit, pontosan tudták, hogy hogyan kell azt a legjobban megvalósítani: hova tegyük a kártyákat, járjuk körbe, úgy rakjuk le a szíveket, ha valakinek maradt a kezében, miért, pl: nincs olyan kártya, amit ő csinál otthon!
Majd meghirdettük Jézust, mint életünk királyát, a Királyok Királyát.
Mert úgy szerette Isten a világot,
hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy mindaz, aki őbenne hisz,
el ne vesszen, hanem örök élete legyen!
Jn 3,16
Eljátszottuk a teremtést, megszemléltük az édenkertet, ahol Ádám és Éva még együtt volt Istennel, majd átvizsgáltuk a bűnbeesést. Az okos kis buksik nagyon tudják, hogy mi az az áteredendő bűn, de azt már nem, hogy pontosan mit is okoz a bűn. De most már a megoldást is tudják ;)hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy mindaz, aki őbenne hisz,
el ne vesszen, hanem örök élete legyen!
Jn 3,16
Körbefalaztuk az édent, ahova már nem tudunk visszamenni, de Isten B tervével is megismerkedhettünk!
Majd kiraktunk jócselekedet korongokat, vigyáztam a tesómra, kivittem a szemetet, meglocsoltam a virágokat etc. Mindenkinek voltak piros szívecskéi, és azon korong mellé helyezték, amit meg szoktak csinálni.
Leültünk és elkezdtünk arról beszélgetni, hogy mi is a feladata a gyermeknek. Egyetértettünk abba, hogy megkérdezzük Isten Igéjét:Gyermekek, engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban,
mert így van rendjén.
Ez az első, ígérettel egybekötött parancs:
"Tiszteld apádat és anyádat,
hogy boldog és hosszú életű légy a földön."
Ef 6, 1-3
További beszélgetések alatt levontuk a konklúziót, hogy nem az a jó, amikor csupa jó dolgokat teszek, főleg nem azért, hogy emiatt jónak lássanak, hanem az, ha engedelmes vagyok a szüleimnek, akikre Isten rábízott. És majd felnőttként, amikor már nincs az élet minden terén függés a szülőktől, Istennek engedelmeskedni!"Tiszteld apádat és anyádat,
hogy boldog és hosszú életű légy a földön."
Ef 6, 1-3
Mint a nyilak a hős kezében,
olyanok az ifjúkorban nyert fiak.
Zsolt 127,4
És ezen gyermekek is szeretnének ilyen nyilak lenni, amelynek erős a fája, amely pontos, süvít a levegőben, megbízható: engedelmes nyilak!olyanok az ifjúkorban nyert fiak.
Zsolt 127,4
Kiszíneztük a felirattal ellátott nyilakat.
Befejezésnek repülőgépet hajtogattunk, amely különlegessége az volt, hogy húzott maga után egy kis reklámszalagot: Jn 3,16
A gyermekek most írtak először j betűt, tehát ez a nap is olvasás, írás gyakorlással volt egybekötve és mindenki lelkesen bogarászta a betűket, figyelt az új leírására!
Az én tapasztalataim{nak egy része}:
csodálatos, hogy bármilyen színezni, hajtogatni való van, ők kitöltik a rendelkezésükre álló teret, bátran használják a színeket és akkor is kidíszítik a munkájukat, amikor az csak lehetőség, nem feladat (pl repcsik).
a két tanító tapasztalata, elhivatottsága, szeretete: így második alkalommal már jobban volt időm megfigyelni őket is, én vezettem a napot, ők pedig folyamatosan a kezem alá dolgoztak és nem is akárhogy. Fantasztikusak módszertanilag, amikor én kitaláltam valamit, pontosan tudták, hogy hogyan kell azt a legjobban megvalósítani: hova tegyük a kártyákat, járjuk körbe, úgy rakjuk le a szíveket, ha valakinek maradt a kezében, miért, pl: nincs olyan kártya, amit ő csinál otthon!
Isten megáldott ezt a napot is!
