Rengeteg verses könyvvel rendelkezünk itthon, válogatások, kötetek. És szeretünk is verseket olvasni, mondani.
Viszont nincs mindig kéznél az adott kötet, valamit egyszerre nem tudok öt-hat kötetet kézben/fejben tartani, mi hol is van benne, mely az a vers, amit már tudunk fejből vagy még csak olvasunk, mely az, amit terveznék megismertetni velük. Esetleg épp rátalálok egy jó versre, de pont nem aktuális, de nem szeretném, hogy mondjuk a következő tavasszal elmaradna.
Erre a szinte már eposzi problémakörre született a következő megoldás, még évekkel ezelőtt.
Kellékek: toll, papír, lefűző, mappa
Menete:
amikor találtam egy jó verset, fogtam egy lapot és kiírtam - így magam is jobban megismertem/felelevenítettem
egyszerre nem vett több időt igénybe 5-10 percnél
szépen fokozatosan elkezdtek gyűlni a versek
Használat:
néha a legnehezebb elővenni, de ha kéznél tartom, ez a probléma azonnal megoldódik
Aztán eszembe jutott, hogy azokat a dolgokat szoktuk a legtöbbször használni, amelyeket a gyerekek szeretnek. De ahhoz, hogy szeressék, nem elég, hogy jó és már általuk is ismert versek legyenek benne, hanem egészen közel kell, hogy kerüljön hozzájuk.
Így felfogadtam őket illusztrátornak.
Minden vers mellett sok hely van (nem véletlen;)), kirakok eléjük egy-egy versoldalt, elszavaljuk a verset és máris indul a rajzolás. Míg alkotnak, én főzöm az ebédet, és közben mondjuk, mondjuk a verseket. Megtanulják, megjegyzik az oldalalkat.
A kellékek listája így kibővül sok rajzeszközzel, de megéri :)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vers. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vers. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. november 21., csütörtök
2010. május 10., hétfő
Még mindig Nagy Mara
Korábbi íráshoz kapcsolódva;)
Tóth Krisztina
Nagy mara
Áruld el nekem, nagymama,
milyen állat a nagy mara?
Van-e nagy feje, nagy hasa?
Egészben véve nagy maga?
Kisfiam, szólt a nagymama,
pici állat a nagy mara.
Mint egy nyúl, de a füle apró:
de most ezzel egy kicsit hagyj, jó?
Majd elmegyünk az állatkertbe,
ott legelészik, majd meglátod
a kis marát, a nagy marát, meg
az összes ilyen maraságot.
Tóth Krisztina
Nagy mara
Áruld el nekem, nagymama,
milyen állat a nagy mara?
Van-e nagy feje, nagy hasa?
Egészben véve nagy maga?
Kisfiam, szólt a nagymama,
pici állat a nagy mara.
Mint egy nyúl, de a füle apró:
de most ezzel egy kicsit hagyj, jó?
Majd elmegyünk az állatkertbe,
ott legelészik, majd meglátod
a kis marát, a nagy marát, meg
az összes ilyen maraságot.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

