Viánál találtam, és nem bírom ki, hogy ne osszam meg én is:)
És igen, ha már muszáj megvenni olyat, ami garantáltan a személtben végzi, akkor legalább a megfelelő helyre kerüljön!
2011. június 26., vasárnap
49-et tesztelő térkép
A múltkori földrajzos link megmutatta, hogy mennyire vagyunk tájékozottak Európában, itt az ideje, hogy szétnézzünk kicsiny hazánkban is.
Sajnos ezzel a programmal csak 49 városra tudjuk leellenőrizni tudásunkat, de cserébe könnyedén megtekinthetjük, hogy az adott településnek mi a fontosabb látnivalói.
Nekem különösen tetszik, hogy vaktérképként működik, ha már 10 km-en belül vagy, jónak számít.
Sajnos ezzel a programmal csak 49 városra tudjuk leellenőrizni tudásunkat, de cserébe könnyedén megtekinthetjük, hogy az adott településnek mi a fontosabb látnivalói.
Nekem különösen tetszik, hogy vaktérképként működik, ha már 10 km-en belül vagy, jónak számít.
Jó dobálást!
2011. június 24., péntek
Bibliai történetek
Ez egy ilyen időszak, képtelen vagyok elszakadni a könyvektől, pedig annyi mindent csinálunk, de amint ideülök, csak erről tudok írni.
Bármilyen könyvlistát gyártunk, bárhogy élvezzük az olvasmányokat, tudjuk, érezzük, tapasztaljuk, hogy melyik a legfontosabb könyv az életünkben. Nem azért kerül elő rendszersen, mert muszáj, hanem azért, mert ez az, ami életet ad!
Felmerült egy poszt egy kommentjében a téma, hogy mit jegyezzen meg a gyermek az elmesélt, felolvasott, feldolgozott bibliai történetből. Mi cél, amire törekedjünk?
- Megjegyezze a történetet?
- Megjegyezze a tanúságot?
Gyermekeimmel kapcsolatos tapasztalatomat még nem igazán tudom megosztani, hiszen időebb fiúnk még alig múlt három éves, ezért ő főleg a történetet jegyzi még meg, és sok miért? kérdéssel halmoz el minket, majd a kapott válaszokat időről-időre maga is újra elmeséli, ha az adott történet előkerül.
Saját tapasztalatot tudok csak megosztani a témában, amely befolyásolja azt, hogy mire fogok törekedni az elkövetkezendő időben!
Elsősorban arra, hogy a történetet megjegyezze, lehetőleg minél inkább az Ige szövegét használva.
Miért? Mert Jézus rendkívül gazdag, olyannyira, hogy négy egymástól eltérő evangélista kell, hogy bemutassa nekünk az életét, működését. És az Ige többi része sem szegényebb. És ami ennyire gazdag, az nem csak egy célt foglal magában, abból nem csak egyetlen tanúságot lehet levonni.
Fenntartásaim vannak azzal a módszerrel, amikor egy részt elválaszthatatlanul összekapcsolunk egy tanúsággal! Felmerül bennem, hogy ezzel bezárom Isten Szavát és süketté teszem a gyermekim arra, hogy meglássák a végtelenségét, hatalmát!
Amikor felnőttként katekézire jártam, mindig törekedtem arra, hogy mindenhez megjegyezzek valami magyarázatot, megjegyzést. És amikor meghallottam a misén, lelkigyakorlaton az adott szakaszokat, eszembe jutott ami már a fejembe volt és elégedetten dőltem hátra a birtokolt tudás biztonságában. Ez két dolgot vett el tőlem: mindazt az újdonságot, amit akkor hirdettek meg Istenről, valamit azt, hogy minden már megmagyarázott szakasz az eszemből elérkezhessen a szívemig!
A Bibliaolvasásaink éppen ezért úgy néznek ki, hogy van magyarázat, beszélgetünk róla, aktualizáljuk, de szívünkba az Ige Szavait véssük, nem az emberi kommentárt.
Bármilyen könyvlistát gyártunk, bárhogy élvezzük az olvasmányokat, tudjuk, érezzük, tapasztaljuk, hogy melyik a legfontosabb könyv az életünkben. Nem azért kerül elő rendszersen, mert muszáj, hanem azért, mert ez az, ami életet ad!
Felmerült egy poszt egy kommentjében a téma, hogy mit jegyezzen meg a gyermek az elmesélt, felolvasott, feldolgozott bibliai történetből. Mi cél, amire törekedjünk?
- Megjegyezze a történetet?
- Megjegyezze a tanúságot?
Gyermekeimmel kapcsolatos tapasztalatomat még nem igazán tudom megosztani, hiszen időebb fiúnk még alig múlt három éves, ezért ő főleg a történetet jegyzi még meg, és sok miért? kérdéssel halmoz el minket, majd a kapott válaszokat időről-időre maga is újra elmeséli, ha az adott történet előkerül.
Saját tapasztalatot tudok csak megosztani a témában, amely befolyásolja azt, hogy mire fogok törekedni az elkövetkezendő időben!
Elsősorban arra, hogy a történetet megjegyezze, lehetőleg minél inkább az Ige szövegét használva.
Miért? Mert Jézus rendkívül gazdag, olyannyira, hogy négy egymástól eltérő evangélista kell, hogy bemutassa nekünk az életét, működését. És az Ige többi része sem szegényebb. És ami ennyire gazdag, az nem csak egy célt foglal magában, abból nem csak egyetlen tanúságot lehet levonni.
Fenntartásaim vannak azzal a módszerrel, amikor egy részt elválaszthatatlanul összekapcsolunk egy tanúsággal! Felmerül bennem, hogy ezzel bezárom Isten Szavát és süketté teszem a gyermekim arra, hogy meglássák a végtelenségét, hatalmát!
Amikor felnőttként katekézire jártam, mindig törekedtem arra, hogy mindenhez megjegyezzek valami magyarázatot, megjegyzést. És amikor meghallottam a misén, lelkigyakorlaton az adott szakaszokat, eszembe jutott ami már a fejembe volt és elégedetten dőltem hátra a birtokolt tudás biztonságában. Ez két dolgot vett el tőlem: mindazt az újdonságot, amit akkor hirdettek meg Istenről, valamit azt, hogy minden már megmagyarázott szakasz az eszemből elérkezhessen a szívemig!A Bibliaolvasásaink éppen ezért úgy néznek ki, hogy van magyarázat, beszélgetünk róla, aktualizáljuk, de szívünkba az Ige Szavait véssük, nem az emberi kommentárt.
2011. június 22., szerda
Magyar mesekönyvek
Szeretem a jó könyveket, és szeretem őket másokkal megosztani. Ezért lelkesen hordom magammal az legújabb olvasmányainkat babamama kluba is.
Az egyik anyuka viszont megjegyezte, hogy magyar szerző könyvét mikor hozom! A kérdéssel letaglózott, igaza van, hónapok óta nem ajánlottam egyet sem, és eszembe jutott, hogy tavaly ilyenkor Johanna olvasmánylistáját is pont emiatt kritizáltuk meg!
Én nagyon szeretem az ilyen kérdéseket, főleg, ha még egy kis éle is van, mert motivál! Először gyermekkönyvekkel foglalkozó blogokat kerestem, szép számmal vannak és nagyon jók. Ezzel a módszerrel azonban elkezdett kicsúszni a kezem közül a rengeteg könyv. A könyvhéten azonban ráakadtam a máris sokat vitatott kis listánkra! Amelyet megfelelő vezérfonalnak találtam.
Nyári projectnek kiváló:
Végigolvasgatom a listán szereplő könyveket {épp a 24. pihen mellettem}. Elmondom, hogy mit gondolok róla, a személyes véleményem, melynek fő szempontja: gyermekem kezébe fogom-e adni a könyvet?
Ha igen, marad a listán.
Ha nem, egy laza mozdulattal áthúzom és a megüresedett helyre elindulhat a vadászat, amelyhez ma a könyvtárban találtam egy segítséget: Navigátor, kortárs gyermekirodalmi lexikon.
100+1 magyar szerző legjobb könyvei. Színes, gazdagon illusztrált, még nagyon újszagú kötet. Minden szerző két oldalt kap, az első szerepel a fényképe, rövid önéletrajz, könyvei, díjai, idézetek tőle, kritikák róla, a bal oldalon pedig részet a regényéből vagy válogatott versei.
Elsősorban gyermekek számára készült, véleményem szerint felsőtagozatos kortól, de megcáfolhattok. Számomra öröm lapozgatni, könyvespolcom által hívogatott könyvről van szó!
Olvasásra fel, elvégre senki sem mondta, hogy egy listának véget kell érnie az 50. tételnél!
Ezt a kisszéket haza akarta hozni:)
Én nagyon szeretem az ilyen kérdéseket, főleg, ha még egy kis éle is van, mert motivál! Először gyermekkönyvekkel foglalkozó blogokat kerestem, szép számmal vannak és nagyon jók. Ezzel a módszerrel azonban elkezdett kicsúszni a kezem közül a rengeteg könyv. A könyvhéten azonban ráakadtam a máris sokat vitatott kis listánkra! Amelyet megfelelő vezérfonalnak találtam.
Nyári projectnek kiváló:
Végigolvasgatom a listán szereplő könyveket {épp a 24. pihen mellettem}. Elmondom, hogy mit gondolok róla, a személyes véleményem, melynek fő szempontja: gyermekem kezébe fogom-e adni a könyvet?
Ha igen, marad a listán.
Ha nem, egy laza mozdulattal áthúzom és a megüresedett helyre elindulhat a vadászat, amelyhez ma a könyvtárban találtam egy segítséget: Navigátor, kortárs gyermekirodalmi lexikon.
100+1 magyar szerző legjobb könyvei. Színes, gazdagon illusztrált, még nagyon újszagú kötet. Minden szerző két oldalt kap, az első szerepel a fényképe, rövid önéletrajz, könyvei, díjai, idézetek tőle, kritikák róla, a bal oldalon pedig részet a regényéből vagy válogatott versei.Elsősorban gyermekek számára készült, véleményem szerint felsőtagozatos kortól, de megcáfolhattok. Számomra öröm lapozgatni, könyvespolcom által hívogatott könyvről van szó!
Olvasásra fel, elvégre senki sem mondta, hogy egy listának véget kell érnie az 50. tételnél!
Ezt a kisszéket haza akarta hozni:)Rendrakás
Mondhatni egy örökzöld téma, amely saját magunk vizsgálatakor, gyermekeink nevelésénél, sorba mindegyiknél előkerül. Garantáltan működő recept nincs, elvek viszont bőven. AZ utóbbi hónapkban én a következőre jutottam.
Régóta tananyag, hogy nem a szem lát, hanem az agy, ami folyamatosan tanul látni. Én úgy érzem, hogy most, az utóbbi pár hónapban kezdtem el megtanulni látni a rendet. Persze a pedáns rendezettséget más otthonában korábban is tökéletesen láttam, de a saját otthonommal valahogy másképpen működött a szemem.
Eddig is megvolt az a határ, amikor Zsolttal összenéztünk és közöltük, hogy rendrakás, mert nagy a rumli. Csakhogy, az utóbbi hónapokban csökkent az ingerküszöbünk, ma már töredéke rendezetlenség is elég ahhoz, hogy hatalmas rumlinak érzékeljem. És nagyon örülünk ennek a változásnak. Az agyunk végre megtanulta, hogy milyen a rendezett otthon és követeli is, szálkaként érzékeli a szétszórtságot.
És a gyerekek? Réki írása gondolkoztatott el. Korábban úgy gondoltam, hogy elég, ha folyamatosan, rendszeresen együtt pakolunk. Majd belefutottam pár írásba, hogy a gyerek nem érti a "rakj rendet" utasítást, amivel egyet is értek.
Ma úgy gondolom, hogy fiaim agyát is meg kell tanítanom, hogy lássa a rendet. És szófogadásra is kell nevelnem, hogy amikor küldöm, akkor induljon, rakja a helyére a holmikat, hogy elérjük a kívánt képet.
Pár hete kezdük és működik!
Eleinte én pakoltam az átlagnál többet,
majd egyre többet bevontam, minden tárgynál mondtam, minek hol a helye, még akkor is, ha tudtam, hogy tudja,
jópár alkalom után úgy csináltuk, hogy én megnéztem a szobát, majd én máshol pakoltam, míg őt szóban utasítottam,
és elneveztük a rendetlen lakást: Rumliáda! És bizony mi nem szeretnénk Rumliádában élni, így rendeszesen meghódítjuk, hogy visszakapjuk a szép otthonunkat.
Már Kaleb is szépen pakolja a legókat a dobozba.
Megdöbbenéseim:
sok könyvsorozatunk van, és a könyvek pakolása, rendszerezése az én privilégiumon, lévén én látom át leginkább, én veszem elő a legtöbbet őket. Ezért vannak olyan könyvek, amelyek a polc megérkezése óta következetesen mindig ugyanott vannak. Bernát tegnap tökéletesen a helyére pakolta a könyveket, pedig nem volt utasítás, hogy mit hova kell tenni!
Este apával pakoltak, míg én vasaltam, megkértük Bernátot, hogy segítsen apának, mint hova kell tenni. Minden gond nélkül vette az akadályt, pakolt a ládába és az apróságokat mondta Zsoltnak, hogy hova rakja.
Legújabb project:
Járd körbe a lakást és minden gyerekjátékot, mesekönyvet vigyél a helyére. Nálunk aránylag ritkán szivárognak ki és akkor is kevés, de előfordul.
Konklúzió:
Kell a rendszeres, közös pakolás. De a folyamatot nagyban megkönnyíti, ha tudja, hogy mit hova kell tenni.
Régóta tananyag, hogy nem a szem lát, hanem az agy, ami folyamatosan tanul látni. Én úgy érzem, hogy most, az utóbbi pár hónapban kezdtem el megtanulni látni a rendet. Persze a pedáns rendezettséget más otthonában korábban is tökéletesen láttam, de a saját otthonommal valahogy másképpen működött a szemem.
Eddig is megvolt az a határ, amikor Zsolttal összenéztünk és közöltük, hogy rendrakás, mert nagy a rumli. Csakhogy, az utóbbi hónapokban csökkent az ingerküszöbünk, ma már töredéke rendezetlenség is elég ahhoz, hogy hatalmas rumlinak érzékeljem. És nagyon örülünk ennek a változásnak. Az agyunk végre megtanulta, hogy milyen a rendezett otthon és követeli is, szálkaként érzékeli a szétszórtságot.
És a gyerekek? Réki írása gondolkoztatott el. Korábban úgy gondoltam, hogy elég, ha folyamatosan, rendszeresen együtt pakolunk. Majd belefutottam pár írásba, hogy a gyerek nem érti a "rakj rendet" utasítást, amivel egyet is értek.
Ma úgy gondolom, hogy fiaim agyát is meg kell tanítanom, hogy lássa a rendet. És szófogadásra is kell nevelnem, hogy amikor küldöm, akkor induljon, rakja a helyére a holmikat, hogy elérjük a kívánt képet.
Pár hete kezdük és működik!Eleinte én pakoltam az átlagnál többet,
majd egyre többet bevontam, minden tárgynál mondtam, minek hol a helye, még akkor is, ha tudtam, hogy tudja,
jópár alkalom után úgy csináltuk, hogy én megnéztem a szobát, majd én máshol pakoltam, míg őt szóban utasítottam,
és elneveztük a rendetlen lakást: Rumliáda! És bizony mi nem szeretnénk Rumliádában élni, így rendeszesen meghódítjuk, hogy visszakapjuk a szép otthonunkat.
Már Kaleb is szépen pakolja a legókat a dobozba.
Megdöbbenéseim:
sok könyvsorozatunk van, és a könyvek pakolása, rendszerezése az én privilégiumon, lévén én látom át leginkább, én veszem elő a legtöbbet őket. Ezért vannak olyan könyvek, amelyek a polc megérkezése óta következetesen mindig ugyanott vannak. Bernát tegnap tökéletesen a helyére pakolta a könyveket, pedig nem volt utasítás, hogy mit hova kell tenni!
Este apával pakoltak, míg én vasaltam, megkértük Bernátot, hogy segítsen apának, mint hova kell tenni. Minden gond nélkül vette az akadályt, pakolt a ládába és az apróságokat mondta Zsoltnak, hogy hova rakja.
Legújabb project:
Járd körbe a lakást és minden gyerekjátékot, mesekönyvet vigyél a helyére. Nálunk aránylag ritkán szivárognak ki és akkor is kevés, de előfordul.
Konklúzió:
Kell a rendszeres, közös pakolás. De a folyamatot nagyban megkönnyíti, ha tudja, hogy mit hova kell tenni.
2011. június 17., péntek
Válogatják és listázzák az olvasnivalót
Könyvhéten, eme pavilonnál vásárolva tettem szert a Rainbow by creative planet katalógusra.Ezen katalógus 48. oldalán szerepel a következő lista, amely jópár könyvtárazás alkalmával el fog kísérni és ha minden jól megy, eme posztra sokat fogok linkelni.
20 szamai szervezet ajánlásával, az elmúlt 10 év 50 legjobb magyar gyerekkönyve:
1. Friss tinta! Szerk. Banyó Péter, Csányi Dóra, Edinger Katalin, Kovács Eszter
2. Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen
3. Kiss Ottó: Csillagszedő Márió
4. Berg Judit: Rumini
5. Darvasi László: Trapiti
6. Kovács András Ferenc: Hajnali csillag peremén
7. Bagossy László: A sötétben látó tündér
8. Békés Pál: A Bölcs Hiánypótló
9. Boldizsár Ildikó: Királylány születik
10. Kukorelly Endre: Samunadrág
11. Tóth Krisztina: A londoni mackók
12. Boldizsár Ildikó: Boszorkányos mesék
13. Scheer Katalin: Nefelé
14. Péterfy Gergely: Misikönyv
15. Szijj Ferekc: Szuromberek királyfi
16. Kántor Péter: Kétszáz lépcső föl és le
17. Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók
18. Kiss Ottó: Emese almája
19. Lackfi János - Vörös István: Apám kakasa
20. Nógrádi Gábor: PetePite
21. Czigány Zoltán: Csoda és Kósza
22. Parti Nagy Lajos: A pecsenyehattyú és más mesék
23. Nádori Lídia: Sárkány a lépcsőházban
24. Lackfi János: Kövér Lajos színre lép
25. Tóth Kriszta: Állatságok
26. Finy Petra: A tesó-ügy
27. Egyszervolt... Szerk: Csányi Dóra, Edinger Katalin
28. Szijj Ferenc: Zöldség Anna és a beszélő póniló
29. Lackfi János: A részeg elefánt
30. Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Varró Dániel: Kerge ABC
31. Berg Judit: Micsoda idő
32. Lackfi János: A buta felnőtt
33. Lázár Ervin: Az aranyifjítószóló madár
34. Kiss Ottó: Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután
35. Kárpáti Tibor: Csókolom pókmajon
36. Kiss Ottó: A nagypap távcsöve
37. Szilágyi Ákos: Cet ecetben
38. Békés Pál: Lomtalanítás a Fehérlófia utcában
39. Nyulász Péter: Miazami
40. Feuer Mária: Sárkánymese
41. Csoóri Sándor: Moziba megy a Hold
42. Nógrádi Gábor: Az anyu én vagyok
43. Lackfi János: Kövér Lajos arany keze
44. Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány
45. Schein Gábor: Irijám és Jonibe
46. Kányádi Sándor: Zümmögő
47. Zágoni Balázs: Barni könyve
48. Szegedi Katalin: Álomcirkusz
49. Nyulász Péter: Zsubatta
50. Lászlóffy Aladár: Helipintyő
És még egy lista, amelyet érdemes átmazsolázni, mert elemei fokozottan elő fognak fordulni a könyvtárakban. A Márai-program első címlistája két részre bontva:
Irodalmi művek
Tényirodalmi művek
2011. június 15., szerda
Háziasszonyítás
Féjhezmenetel után jutottam el arra a szintre, hogy nyáron én is elsajátítsam a női fortélyok újabb területet: befőzés.Nem is indultak rosszul első próbálkozásaim és lelkesen kutatom, gyakorlom a témát azóta is.
Tervet igaz nem készítettem, mint szibolya, mert félek, csak elkeseredés lenne, ha nem tudnám teljesíteni.
Beszámolni viszont már bőven akad miről.
Bodzaszörp, amit annak ellenére, hogy nem keveset csináltam, már meg is ittunk. Még jó, hogy a karácsonyi adagot azonnal elraktam.
Eper, napokon át minden reggel mentem egy láda eperért a piacra, már vártak :) Elézve Bernát és a rizsfelfújt című idilli 10 perceket, bizony megérte.
Meggy, van lekvár, szörp, magozva eltéve meggyszósznak és a magokat is letakarítottam, hogy az unalmas téli időszakban, meggyszószebéd után lehessen alkotni is.
Jelenleg itt tartok, természetesen vannak vágyaim arra vonatkozóan, hogy mit szeretnék ezen a listán látni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)